×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. október 4.

2021.10.04 - 15:14
Elfogadta a kormány azt a határo­zatot, amely az egységes terület­alapú támo­gatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékét határozza meg. 2022. december 31-ig meg­hosszab­bították az Országos Állattartói Ügynökség jóvá­hagyásával rendelkező állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium által megrendelt tanulmány szerint 2030-ban a városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruház­láncokból fogja beszerezni az élelmiszert.

 

Támogatások

  • Elfogadta a kormány azt a határo­zatot, amely az egységes terület­alapú támo­gatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékét határozza meg. A tervezetet jóvá­hagyása volt a feltétele annak, hogy a Mező­gazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség október 18-tól megkezd­hesse a támogatások első részletének a folyósítását. A kor­mány­határozat szerint a támogatás 2021-re 95,47 euró lesz hektá­ronként, szemben a tavalyi 98,73 euró/ha támoga­tással. A re­disztri­butív támogatás 1-5 hektár esetében 5 euró/ha, 5 és 30 hektár esetében 48,14 euró/ha. A zöldítési támogatás hektá­ronként 57,89 euró, a fiatal gazdálkodók 40,45 euró hektá­ronként. A juh- és kecske­tenyésztők legtöbb 71 300 eurós támogatást kapnak az idei évre, a birtokukban lévő állatok számának függvé­nyében. A kormány által elfogadott dokumen­tumban megha­tározott összeg állatonként 16,55 euró. Az APIA-előleg kifizetése október 18-án kezdődik, ettől az időponttól utalják a gazdálko­dóknak az összegek 70 százalékát. Részletek
  • A kormány 2022. december 31-ig meg­hosszab­bította az Országos Állattartói Ügynökség jóvá­hagyásával rendelkező állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét. A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség megyei kirendelt­ségeihez december 1-je és 15-e között kell benyújtani az állatok fajtiszta vonalának a megtartására vonatkozó, a támogatás­igénylők által megfogal­mazott kérvényeket. Ezekhez csatolni kell a támogatás­igénylő jogi személyi­ségének a bizonylatát, az Országos Állattartói Ügynökség által kibocsátott, a tenyésztett állat faj­vonalának a megtartására szóló akkredi­tálást, az ügynökség által kibocsátott, a tenyésztett állat faj­tiszta­ságának a megtar­tásában érintett kis- és közepes vállala­toknak a névsorát, a törvény által meg­követelt vállalati adatokkal együtt. Amennyiben a genetikai nyilván­tartó nem azonos a genetikai fajtisztaság megőrzé­sével megbízott jogi személyi­séggel, a tenyésztett állat fajtiszta­ságának a minőségét szavatoló bizonylatnak a fény­másolatát abban az esetben. Ugyanakkor csatolni kell a genetikai fajtavonal megtartása érdekében kifejtett munkála­toknak a névsorát, amelyet az Országos Állattartói Ügynökség is láttamozott. Részletek
  • Jóváhagyta szombati ülésén a kabinet azt a normatív határozatot, amely módosítja a mező­gazdasági munkálatok során elhasznált gázolaj árának részbeni támogatását szabályozó 1174/2014 számú kormány­határozat 10-es pontját. Ennek értelmében 175 950 000 lejjel több pénzt szánnak a gépesített mező­gazdasági munkálatok során elhasznált gázolaj árának a részbeni megtérítését célzó programra. Erre korábban 393 089 000 lejt hagytak jóvá. A kormány közleménye szerint a kiegészí­tésre azért volt szükség, hogy biztosított legyen az üzem­anyag­támogatás. A program költség­vetése így 569 039 000 lej. A gáz­olajár-támogatás 2021-es névleges értéke 1,572 lej literenként. Az APIA vezetősége felhívja az érintettek figyelmét, hogy az államilag ártámogatott gázolaj eladása vagy más célokra való felhasz­nálása kihágásnak minősül és 5000-20 000 lejjel büntethető. Akik hamis adatok révén vettek fel támogatást, három évig elveszítik a támoga­tásra való jogosult­ságukat. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Közvitára bocsátotta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a szaktárca az egészség­ügyi minisz­térium közös rendeletét, amely azt szabályozza, hogy milyen informá­ciókat kell tartal­mazzon a méz csomago­lásán lévő címke. A tervezet itt tanulmá­nyozható. 2022. január 1-től kötelezően fel kell tüntetni annak az országnak a nevét, ahol a mézet gyűjtötték. Ugyanakkor az európai közös­ségből és / vagy harmadik országokból származó mézkeve­rékek esetében is fel kell tüntetni a címkén a származási országot vagy országokat. Részletek
  • Több mint 1,16 millió európai polgár szorgalmazza a méhek védelmét és a rovar­gyilkos „növényvédő” szerek kivezetését – ezért az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai polgári kezde­ménye­zéssel, amely azt támogatja, hogy egy olyan mező­gazdasági struktúrát alakítsanak ki, amely beporzó­barát, illetve törekszik a természettel harmó­niában élő gazdál­kodásra. A petíciónak három fő követelése volt: a szintetikus növény­védő­szerek európai felhaszná­lásának 80 százalékos csökkentése 2030-ig és használatuk teljes felszámolása 2035-re, illetve intézkedések a biológiai sokféleség helyre­állítására a mező­gazdasági területeken, továbbá jelentős támogatás biztosítása a gazdák számára az agro­ökológiára történő átálláshoz. A kezde­ményezés időszerű­ségét az adja, hogy napjainkban egyre több hír számol be a globális mértékű rovarpusztulásról, valamint a biológiai sokféleség drasztikus csökke­néséről, amelynek megállítása közös felelős­ségünk. Részletek
  • A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium által megrendelt tanulmány szerint 2030-ban a városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruház­láncokból fogja beszerezni az élelmiszert. Urbánus környezetben jelenleg 70,3 százalék azok aránya, akik hiper­marketben, szuper­marketekben vagy diszkont áruházban vásárolnak. A fogyasztók 14,6 százaléka a független kisboltokat látogatja, míg 7,6 százalék piacról vásárolja az élelmiszert. A tanulmány szerint a kisboltok az évtized végére el fogják veszíteni vásárló­iknak a túlnyomó többségét. 2030-ban a fogyasz­tóknak már csak 0,7 százaléka fog rend­szeresen termelői piacról vásárolni. Ez való­színűleg a jelenleg működő piacok egy részének a megszű­nésével jár majd. A kis­boltok szintén meg­fogyat­koznak az évtized végére, a paci részese­désük ugyanis 6 százalékra csökken. A tanulmány készítői szerint minimális, 1 százalék alatt lesz azok aránya is, akik az asztalra valót közvetlenül a termelőktől szerzik majd be. A tanul­mány egy másik következ­tetése, hogy a vásárlói tudatosság erősödése következ­tében jelentős mértékben csökkeni fog az áruház­láncok marketing kampá­nyainak a hatékony­sága. Az adatsor elemzése arra mutat rá, hogy 2030-ra a 2016-os érték 20 százalékára csökken azok száma, akik gyakran vagy nagyon gyakran vásárolnak leszállított áru termékeket. Részletek
  • Ausztriában törvénnyel védenék a mező­gazdasági termelőket, illetve az élelmiszer­ipari termékek előállítóit a nagy­kereskedők túlhatal­mától – jelentette be Elisabeth Köstinger mező­gazdasági és turisztikai miniszter. Az új törvény szankcio­nálni kívánja a kereskedelmi üzletláncok tisztes­ségtelen gyakorlatát, amelynek elszenvedői elsősorban a mező­gazdasági termelők, illetve az élelmiszer­ipari termékek előállítói. A tárca­vezető ezek közé sorolta a késedelmes fizetést, megren­delések utolsó pillanatos törlését, az egyoldalú szerződés­módosításokat, illetve az írásbeli szerződés megtaga­dását. Hangsú­lyozta, a nagykeres­kedők visszaélnek a piaci hatalmukkal, és nyomás alatt tartják a termelőket. Példaként említette, amikor egy alma­termesz­tőtől a kereskedő tíz tonna almát rendel, amelyből csak nyolc tonnát ad el, és két tonnát kifize­tetlenül vissza­küld a termelőnek. Az is bevett gyakorlat, hogy az üzlet­hálózatok részben vagy egészében a termelőkre, illetve a gyártókra terhelik az akciós újságok költségeit. A törvény 2022. január 1-jei hatályba lépését követően a törvény megszegői akár ötszázezer euró büntetéssel is sújthatók lesznek. Részletek
  • Az uniós szakpolitikák nem tudják megaka­dályozni a mező­gazdasági víz­pazarlást. Ezt az Európai Szám­vevőszék állapította meg egy külön­jelentésben. A luxemburgi székhelyű uniós testület szakértői úgy vélik, hogy a gazdál­kodók – akik a vízkivétel egy­negyedéért felelősek az EU-ban – túl sok mentes­séget élveznek az uniós vízpolitika alól, ami akadályozza a megfelelő vízhasználat biztosí­tására irányuló erőfeszí­téseket. Véleményük szerint ez főként annak tulajdo­nítható, hogy az EU agrár­politikája a haté­konyabb vízhasználat helyett, inkább a nagyobb mértékű vízhasz­nálatnak kedvez, és túl gyakran támogatja azt. Az Európai Szám­vevőszék jelenté­sében rámutatott: a víz­gazdál­kodással kapcsolatos jelenlegi uniós meg­közelítés a 2000. évi víz-keret­irányelvre nyúlik vissza, amely a fenn­tartható víz­használatra vonatkozó jog­szabályokat vezetett be. A tag­államok azonban számos kivételt tesznek a mező­gazdaságot illetően, mivel a termelők – még a vízhiánnyal küzdő régiókban is – igen könnyen kapnak víz­kivételi enge­délyeket. „Ugyanakkor egyes nemzeti hatóságok ritkán alkal­maznak szankciókat, ha illegális vízhasz­nálatot észlelnek” – mutattak rá a számvevők. Részletek
  • Mintegy ezer meg­kövesedett tojáshéj vizsgá­latával amerikai kutatók kiderítették, hogy már 18 ezer éve tenyésztett szárnyast a pleisztocén föld­történeti kor embere. Az Új-Guinea szigetén talált leletek szerint a hosszú, erős, tőrhöz hasonlító lábujja miatt a világ leg­veszé­lyesebb madarának tartott kazuár lehetett az első tenyésztett szárnyas madár, jóval a baromfi mintegy 9500 évvel ezelőtti háziasítása előtt. A meg­kövesedett tojás­héjakat a kutatók szén­izotópos vizsgálatnak vetették alá, így derítették ki, hogy azok 16-18 ezer évesek. Hogy meg­bizonyo­sodjanak felté­telezé­seikről, először élő madarak, pulykák, emuk és struccok tojásait vizsgálták. A tojás­héj belseje ugyanis változik, ahogy az embrió nő, mivel abból kap kalciumot. Három­dimenziós nagy­felbontású felvételeket készítve és a tojások belsejét vizsgálva a kutatók alkottak egy modellt arról, milyen lehetett a tojás belseje a költés különböző időszakaiban. Modell­jüket tesztelték a mai emuk és struccok tojásain, mielőtt azt az ősi tojáshéjak esetében alkalmazták volna. Ki tudták mutatni, hogy a legtöbb megtalált ősi tojáshéj érett volt, azaz a fióka már szinte teljesen kifejlőd­hetett bennük. Részletek
Hírlevél 2021. november 22.
November 26-ig kérhetik a méhészek a de minimis támogatást, amellyel a kedve­zőtlen időjárás miatt elszen­vedett veszte­sége­iket kompen­zálja az állam. A mezőgazdasági minisztérium tervei szerint 2023 és 2027 között kiemelt támoga­tásban részesülnek az állat­tenyész­téssel foglalkozó kis- és közepes családi farmok. Ezentúl hektáron­kénti 38,36 eurós támoga­tásban részesül­hetnek a fiatal gazdák, 100 hektár a földterület felső határa. Nyílt levélben kérik a természetvédők az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a módosított vadászati törvényt.
Hírlevél 2021. november 1.
Jóváhagyta két, a Napra­forgó-perono­szpóra elleni szer használatát a mezőgazdasági minisztérium. Az APIA kilenc nap alatt 745 290 000 eurót utalt át 546 158 gazdának, a jogosultak 70,89%-a kapta meg a támogatás előlegét. Egy SWOT-elemzés szerint az egységes terület­alapú támogatás egyen­lőtlen eloszlása jelenti a hazai mező­gazdaság egyik gyenge pontját. Összesen 105 millió eurós támo­gatást hív­hatnak le a helyi önkor­mányzatok és gazdák az AFIR révén az Országos Vidék­fejlesztési Alapból a mezei utak korszerű­sítésére. Még több újdonság a heti hírlevelünkben.
Hírlevél 2021. október 25.
2021. október 25-e és 2022. január 25-e között lehet benyújtani a 4.1-es alintéz­kedésre vonatkozó igénylési dokumentumokat. 2021. október 29-e és 2022. január 31-e között zajlik a 6.2-es alintézkedésre irányuló kérések benyújtá­sának az első időszaka. Az idei pénzügyi évben az AFIR 582 millió eurót fizetett ki a gazdáknak, feldolgo­zóknak, vállalko­zóknak és helyi hatósá­goknak. Rekordmagas a repce ára, 70 százalékos a növekedés az előző esztendő azonos időszakához képest – abszolút számokban 698,25 eurós árat jegyeztek a párizsi tőzsdén.
Cookie