×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. október 4.

2021.10.04 - 15:14
Elfogadta a kormány azt a határo­zatot, amely az egységes terület­alapú támo­gatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékét határozza meg. 2022. december 31-ig meg­hosszab­bították az Országos Állattartói Ügynökség jóvá­hagyásával rendelkező állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium által megrendelt tanulmány szerint 2030-ban a városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruház­láncokból fogja beszerezni az élelmiszert.

 

Támogatások

  • Elfogadta a kormány azt a határo­zatot, amely az egységes terület­alapú támo­gatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékét határozza meg. A tervezetet jóvá­hagyása volt a feltétele annak, hogy a Mező­gazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség október 18-tól megkezd­hesse a támogatások első részletének a folyósítását. A kor­mány­határozat szerint a támogatás 2021-re 95,47 euró lesz hektá­ronként, szemben a tavalyi 98,73 euró/ha támoga­tással. A re­disztri­butív támogatás 1-5 hektár esetében 5 euró/ha, 5 és 30 hektár esetében 48,14 euró/ha. A zöldítési támogatás hektá­ronként 57,89 euró, a fiatal gazdálkodók 40,45 euró hektá­ronként. A juh- és kecske­tenyésztők legtöbb 71 300 eurós támogatást kapnak az idei évre, a birtokukban lévő állatok számának függvé­nyében. A kormány által elfogadott dokumen­tumban megha­tározott összeg állatonként 16,55 euró. Az APIA-előleg kifizetése október 18-án kezdődik, ettől az időponttól utalják a gazdálko­dóknak az összegek 70 százalékát. Részletek
  • A kormány 2022. december 31-ig meg­hosszab­bította az Országos Állattartói Ügynökség jóvá­hagyásával rendelkező állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét. A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség megyei kirendelt­ségeihez december 1-je és 15-e között kell benyújtani az állatok fajtiszta vonalának a megtartására vonatkozó, a támogatás­igénylők által megfogal­mazott kérvényeket. Ezekhez csatolni kell a támogatás­igénylő jogi személyi­ségének a bizonylatát, az Országos Állattartói Ügynökség által kibocsátott, a tenyésztett állat faj­vonalának a megtartására szóló akkredi­tálást, az ügynökség által kibocsátott, a tenyésztett állat faj­tiszta­ságának a megtar­tásában érintett kis- és közepes vállala­toknak a névsorát, a törvény által meg­követelt vállalati adatokkal együtt. Amennyiben a genetikai nyilván­tartó nem azonos a genetikai fajtisztaság megőrzé­sével megbízott jogi személyi­séggel, a tenyésztett állat fajtiszta­ságának a minőségét szavatoló bizonylatnak a fény­másolatát abban az esetben. Ugyanakkor csatolni kell a genetikai fajtavonal megtartása érdekében kifejtett munkála­toknak a névsorát, amelyet az Országos Állattartói Ügynökség is láttamozott. Részletek
  • Jóváhagyta szombati ülésén a kabinet azt a normatív határozatot, amely módosítja a mező­gazdasági munkálatok során elhasznált gázolaj árának részbeni támogatását szabályozó 1174/2014 számú kormány­határozat 10-es pontját. Ennek értelmében 175 950 000 lejjel több pénzt szánnak a gépesített mező­gazdasági munkálatok során elhasznált gázolaj árának a részbeni megtérítését célzó programra. Erre korábban 393 089 000 lejt hagytak jóvá. A kormány közleménye szerint a kiegészí­tésre azért volt szükség, hogy biztosított legyen az üzem­anyag­támogatás. A program költség­vetése így 569 039 000 lej. A gáz­olajár-támogatás 2021-es névleges értéke 1,572 lej literenként. Az APIA vezetősége felhívja az érintettek figyelmét, hogy az államilag ártámogatott gázolaj eladása vagy más célokra való felhasz­nálása kihágásnak minősül és 5000-20 000 lejjel büntethető. Akik hamis adatok révén vettek fel támogatást, három évig elveszítik a támoga­tásra való jogosult­ságukat. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Közvitára bocsátotta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a szaktárca az egészség­ügyi minisz­térium közös rendeletét, amely azt szabályozza, hogy milyen informá­ciókat kell tartal­mazzon a méz csomago­lásán lévő címke. A tervezet itt tanulmá­nyozható. 2022. január 1-től kötelezően fel kell tüntetni annak az országnak a nevét, ahol a mézet gyűjtötték. Ugyanakkor az európai közös­ségből és / vagy harmadik országokból származó mézkeve­rékek esetében is fel kell tüntetni a címkén a származási országot vagy országokat. Részletek
  • Több mint 1,16 millió európai polgár szorgalmazza a méhek védelmét és a rovar­gyilkos „növényvédő” szerek kivezetését – ezért az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai polgári kezde­ménye­zéssel, amely azt támogatja, hogy egy olyan mező­gazdasági struktúrát alakítsanak ki, amely beporzó­barát, illetve törekszik a természettel harmó­niában élő gazdál­kodásra. A petíciónak három fő követelése volt: a szintetikus növény­védő­szerek európai felhaszná­lásának 80 százalékos csökkentése 2030-ig és használatuk teljes felszámolása 2035-re, illetve intézkedések a biológiai sokféleség helyre­állítására a mező­gazdasági területeken, továbbá jelentős támogatás biztosítása a gazdák számára az agro­ökológiára történő átálláshoz. A kezde­ményezés időszerű­ségét az adja, hogy napjainkban egyre több hír számol be a globális mértékű rovarpusztulásról, valamint a biológiai sokféleség drasztikus csökke­néséről, amelynek megállítása közös felelős­ségünk. Részletek
  • A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium által megrendelt tanulmány szerint 2030-ban a városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruház­láncokból fogja beszerezni az élelmiszert. Urbánus környezetben jelenleg 70,3 százalék azok aránya, akik hiper­marketben, szuper­marketekben vagy diszkont áruházban vásárolnak. A fogyasztók 14,6 százaléka a független kisboltokat látogatja, míg 7,6 százalék piacról vásárolja az élelmiszert. A tanulmány szerint a kisboltok az évtized végére el fogják veszíteni vásárló­iknak a túlnyomó többségét. 2030-ban a fogyasz­tóknak már csak 0,7 százaléka fog rend­szeresen termelői piacról vásárolni. Ez való­színűleg a jelenleg működő piacok egy részének a megszű­nésével jár majd. A kis­boltok szintén meg­fogyat­koznak az évtized végére, a paci részese­désük ugyanis 6 százalékra csökken. A tanulmány készítői szerint minimális, 1 százalék alatt lesz azok aránya is, akik az asztalra valót közvetlenül a termelőktől szerzik majd be. A tanul­mány egy másik következ­tetése, hogy a vásárlói tudatosság erősödése következ­tében jelentős mértékben csökkeni fog az áruház­láncok marketing kampá­nyainak a hatékony­sága. Az adatsor elemzése arra mutat rá, hogy 2030-ra a 2016-os érték 20 százalékára csökken azok száma, akik gyakran vagy nagyon gyakran vásárolnak leszállított áru termékeket. Részletek
  • Ausztriában törvénnyel védenék a mező­gazdasági termelőket, illetve az élelmiszer­ipari termékek előállítóit a nagy­kereskedők túlhatal­mától – jelentette be Elisabeth Köstinger mező­gazdasági és turisztikai miniszter. Az új törvény szankcio­nálni kívánja a kereskedelmi üzletláncok tisztes­ségtelen gyakorlatát, amelynek elszenvedői elsősorban a mező­gazdasági termelők, illetve az élelmiszer­ipari termékek előállítói. A tárca­vezető ezek közé sorolta a késedelmes fizetést, megren­delések utolsó pillanatos törlését, az egyoldalú szerződés­módosításokat, illetve az írásbeli szerződés megtaga­dását. Hangsú­lyozta, a nagykeres­kedők visszaélnek a piaci hatalmukkal, és nyomás alatt tartják a termelőket. Példaként említette, amikor egy alma­termesz­tőtől a kereskedő tíz tonna almát rendel, amelyből csak nyolc tonnát ad el, és két tonnát kifize­tetlenül vissza­küld a termelőnek. Az is bevett gyakorlat, hogy az üzlet­hálózatok részben vagy egészében a termelőkre, illetve a gyártókra terhelik az akciós újságok költségeit. A törvény 2022. január 1-jei hatályba lépését követően a törvény megszegői akár ötszázezer euró büntetéssel is sújthatók lesznek. Részletek
  • Az uniós szakpolitikák nem tudják megaka­dályozni a mező­gazdasági víz­pazarlást. Ezt az Európai Szám­vevőszék állapította meg egy külön­jelentésben. A luxemburgi székhelyű uniós testület szakértői úgy vélik, hogy a gazdál­kodók – akik a vízkivétel egy­negyedéért felelősek az EU-ban – túl sok mentes­séget élveznek az uniós vízpolitika alól, ami akadályozza a megfelelő vízhasználat biztosí­tására irányuló erőfeszí­téseket. Véleményük szerint ez főként annak tulajdo­nítható, hogy az EU agrár­politikája a haté­konyabb vízhasználat helyett, inkább a nagyobb mértékű vízhasz­nálatnak kedvez, és túl gyakran támogatja azt. Az Európai Szám­vevőszék jelenté­sében rámutatott: a víz­gazdál­kodással kapcsolatos jelenlegi uniós meg­közelítés a 2000. évi víz-keret­irányelvre nyúlik vissza, amely a fenn­tartható víz­használatra vonatkozó jog­szabályokat vezetett be. A tag­államok azonban számos kivételt tesznek a mező­gazdaságot illetően, mivel a termelők – még a vízhiánnyal küzdő régiókban is – igen könnyen kapnak víz­kivételi enge­délyeket. „Ugyanakkor egyes nemzeti hatóságok ritkán alkal­maznak szankciókat, ha illegális vízhasz­nálatot észlelnek” – mutattak rá a számvevők. Részletek
  • Mintegy ezer meg­kövesedett tojáshéj vizsgá­latával amerikai kutatók kiderítették, hogy már 18 ezer éve tenyésztett szárnyast a pleisztocén föld­történeti kor embere. Az Új-Guinea szigetén talált leletek szerint a hosszú, erős, tőrhöz hasonlító lábujja miatt a világ leg­veszé­lyesebb madarának tartott kazuár lehetett az első tenyésztett szárnyas madár, jóval a baromfi mintegy 9500 évvel ezelőtti háziasítása előtt. A meg­kövesedett tojás­héjakat a kutatók szén­izotópos vizsgálatnak vetették alá, így derítették ki, hogy azok 16-18 ezer évesek. Hogy meg­bizonyo­sodjanak felté­telezé­seikről, először élő madarak, pulykák, emuk és struccok tojásait vizsgálták. A tojás­héj belseje ugyanis változik, ahogy az embrió nő, mivel abból kap kalciumot. Három­dimenziós nagy­felbontású felvételeket készítve és a tojások belsejét vizsgálva a kutatók alkottak egy modellt arról, milyen lehetett a tojás belseje a költés különböző időszakaiban. Modell­jüket tesztelték a mai emuk és struccok tojásain, mielőtt azt az ősi tojáshéjak esetében alkalmazták volna. Ki tudták mutatni, hogy a legtöbb megtalált ősi tojáshéj érett volt, azaz a fióka már szinte teljesen kifejlőd­hetett bennük. Részletek
A mezőgazdaságot érintő döntéseket hozott a kormány
Több, a mezőgazdaságot érintő döntést hozott hétvégi ülésén a kormány. Elfogadták az egységes terület­alapú támogatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékéről rendelkező határozatot. Meg­hosszab­bították az állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét valamint kiegészítették a gázolaj árának részbeni támogatására szánt keretösszeget.
Hírlevél 2021. szeptember 27.
Október 15-ig folyósítja a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség az úgynevezett legelő­támogatást, amelynek értéke hektá­ronként 150 és 600 euró között mozog. Bírsággal is sújthatja a Környezet­védelmi Őrség a szag miatt azokat a gazdákat, akik a trágyát terítenek szét vagy halmoznak fel a tulajdo­nukban lévő mező­gazdasági területen. A mezőgazdasági vállalkozók szerint erősen eltúlzottak a minisztérium adatai az idei termés mennyiségét illetően. A Green Report jelentése szerint a begyűjtők minden évben nagy mennyiségű erdei gyümölcstől fosztják meg a vadál­latokat. 
Hírlevél 2021. szeptember 20.
Közvitán az a kormány­határo­zat, amely a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásáról rendelkezik. Közzétették a egységes terület­alapú támogatás, a redisztributív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás tervezett értékét. Szeptember 15-től meg­nyitották azt a hatodik időszakot, amikor benyújt­hatók az erdősítési támoga­tások kérelmei. Az APIA elkezdte a szarvas­marha­tenyésztőknek szánt, úgynevezett Covid-támogatás folyósítását.
Cookie