- Közvitára bocsátotta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a szaktárca az egészségügyi minisztérium közös rendeletét, amely azt szabályozza, hogy milyen információkat kell tartalmazzon a méz csomagolásán lévő címke. A tervezet itt tanulmányozható. 2022. január 1-től kötelezően fel kell tüntetni annak az országnak a nevét, ahol a mézet gyűjtötték. Ugyanakkor az európai közösségből és / vagy harmadik országokból származó mézkeverékek esetében is fel kell tüntetni a címkén a származási országot vagy országokat. Részletek
- Több mint 1,16 millió európai polgár szorgalmazza a méhek védelmét és a rovargyilkos „növényvédő” szerek kivezetését – ezért az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai polgári kezdeményezéssel, amely azt támogatja, hogy egy olyan mezőgazdasági struktúrát alakítsanak ki, amely beporzóbarát, illetve törekszik a természettel harmóniában élő gazdálkodásra. A petíciónak három fő követelése volt: a szintetikus növényvédőszerek európai felhasználásának 80 százalékos csökkentése 2030-ig és használatuk teljes felszámolása 2035-re, illetve intézkedések a biológiai sokféleség helyreállítására a mezőgazdasági területeken, továbbá jelentős támogatás biztosítása a gazdák számára az agroökológiára történő átálláshoz. A kezdeményezés időszerűségét az adja, hogy napjainkban egyre több hír számol be a globális mértékű rovarpusztulásról, valamint a biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséről, amelynek megállítása közös felelősségünk. Részletek
- A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által megrendelt tanulmány szerint 2030-ban a városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruházláncokból fogja beszerezni az élelmiszert. Urbánus környezetben jelenleg 70,3 százalék azok aránya, akik hipermarketben, szupermarketekben vagy diszkont áruházban vásárolnak. A fogyasztók 14,6 százaléka a független kisboltokat látogatja, míg 7,6 százalék piacról vásárolja az élelmiszert. A tanulmány szerint a kisboltok az évtized végére el fogják veszíteni vásárlóiknak a túlnyomó többségét. 2030-ban a fogyasztóknak már csak 0,7 százaléka fog rendszeresen termelői piacról vásárolni. Ez valószínűleg a jelenleg működő piacok egy részének a megszűnésével jár majd. A kisboltok szintén megfogyatkoznak az évtized végére, a paci részesedésük ugyanis 6 százalékra csökken. A tanulmány készítői szerint minimális, 1 százalék alatt lesz azok aránya is, akik az asztalra valót közvetlenül a termelőktől szerzik majd be. A tanulmány egy másik következtetése, hogy a vásárlói tudatosság erősödése következtében jelentős mértékben csökkeni fog az áruházláncok marketing kampányainak a hatékonysága. Az adatsor elemzése arra mutat rá, hogy 2030-ra a 2016-os érték 20 százalékára csökken azok száma, akik gyakran vagy nagyon gyakran vásárolnak leszállított áru termékeket. Részletek
- Ausztriában törvénnyel védenék a mezőgazdasági termelőket, illetve az élelmiszeripari termékek előállítóit a nagykereskedők túlhatalmától – jelentette be Elisabeth Köstinger mezőgazdasági és turisztikai miniszter. Az új törvény szankcionálni kívánja a kereskedelmi üzletláncok tisztességtelen gyakorlatát, amelynek elszenvedői elsősorban a mezőgazdasági termelők, illetve az élelmiszeripari termékek előállítói. A tárcavezető ezek közé sorolta a késedelmes fizetést, megrendelések utolsó pillanatos törlését, az egyoldalú szerződésmódosításokat, illetve az írásbeli szerződés megtagadását. Hangsúlyozta, a nagykereskedők visszaélnek a piaci hatalmukkal, és nyomás alatt tartják a termelőket. Példaként említette, amikor egy almatermesztőtől a kereskedő tíz tonna almát rendel, amelyből csak nyolc tonnát ad el, és két tonnát kifizetetlenül visszaküld a termelőnek. Az is bevett gyakorlat, hogy az üzlethálózatok részben vagy egészében a termelőkre, illetve a gyártókra terhelik az akciós újságok költségeit. A törvény 2022. január 1-jei hatályba lépését követően a törvény megszegői akár ötszázezer euró büntetéssel is sújthatók lesznek. Részletek
- Az uniós szakpolitikák nem tudják megakadályozni a mezőgazdasági vízpazarlást. Ezt az Európai Számvevőszék állapította meg egy különjelentésben. A luxemburgi székhelyű uniós testület szakértői úgy vélik, hogy a gazdálkodók – akik a vízkivétel egynegyedéért felelősek az EU-ban – túl sok mentességet élveznek az uniós vízpolitika alól, ami akadályozza a megfelelő vízhasználat biztosítására irányuló erőfeszítéseket. Véleményük szerint ez főként annak tulajdonítható, hogy az EU agrárpolitikája a hatékonyabb vízhasználat helyett, inkább a nagyobb mértékű vízhasználatnak kedvez, és túl gyakran támogatja azt. Az Európai Számvevőszék jelentésében rámutatott: a vízgazdálkodással kapcsolatos jelenlegi uniós megközelítés a 2000. évi víz-keretirányelvre nyúlik vissza, amely a fenntartható vízhasználatra vonatkozó jogszabályokat vezetett be. A tagállamok azonban számos kivételt tesznek a mezőgazdaságot illetően, mivel a termelők – még a vízhiánnyal küzdő régiókban is – igen könnyen kapnak vízkivételi engedélyeket. „Ugyanakkor egyes nemzeti hatóságok ritkán alkalmaznak szankciókat, ha illegális vízhasználatot észlelnek” – mutattak rá a számvevők. Részletek
- Mintegy ezer megkövesedett tojáshéj vizsgálatával amerikai kutatók kiderítették, hogy már 18 ezer éve tenyésztett szárnyast a pleisztocén földtörténeti kor embere. Az Új-Guinea szigetén talált leletek szerint a hosszú, erős, tőrhöz hasonlító lábujja miatt a világ legveszélyesebb madarának tartott kazuár lehetett az első tenyésztett szárnyas madár, jóval a baromfi mintegy 9500 évvel ezelőtti háziasítása előtt. A megkövesedett tojáshéjakat a kutatók szénizotópos vizsgálatnak vetették alá, így derítették ki, hogy azok 16-18 ezer évesek. Hogy megbizonyosodjanak feltételezéseikről, először élő madarak, pulykák, emuk és struccok tojásait vizsgálták. A tojáshéj belseje ugyanis változik, ahogy az embrió nő, mivel abból kap kalciumot. Háromdimenziós nagyfelbontású felvételeket készítve és a tojások belsejét vizsgálva a kutatók alkottak egy modellt arról, milyen lehetett a tojás belseje a költés különböző időszakaiban. Modelljüket tesztelték a mai emuk és struccok tojásain, mielőtt azt az ősi tojáshéjak esetében alkalmazták volna. Ki tudták mutatni, hogy a legtöbb megtalált ősi tojáshéj érett volt, azaz a fióka már szinte teljesen kifejlődhetett bennük. Részletek
|
|
