×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. november 22.

2021.11.22 - 13:22
November 26-ig kérhetik a méhészek a de minimis támogatást, amellyel a kedve­zőtlen időjárás miatt elszen­vedett veszte­sége­iket kompen­zálja az állam. A mezőgazdasági minisztérium tervei szerint 2023 és 2027 között kiemelt támoga­tásban részesülnek az állat­tenyész­téssel foglalkozó kis- és közepes családi farmok. Ezentúl hektáron­kénti 38,36 eurós támoga­tásban részesül­hetnek a fiatal gazdák, 100 hektár a földterület felső határa. Nyílt levélben kérik a természetvédők az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a módosított vadászati törvényt.


Támogatások

  • A november 17-i kormány­ülésen elfogadták azt a méhé­szeknek járó, de minimis, azaz csekély összegű támogatást, amellyel a március–május közötti időszak kedve­zőtlen időjárása miatt elszen­vedett veszte­sége­iket szeretné kompen­zálni az állam. Az igénylési doku­mentu­mokat november 26-ig, péntekig lehet leadni. Adrian Oros mező­gazdasági miniszter szerint azért a szoros határidő, mert ellenkező esetben nem lehet garantálni a támogatás december 31-ig való folyósítását, akkor van ugyanis a kifizetések határideje. A forma­nyomtat­ványok a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség honlapján érhetők el, méh­családon­ként 23 lej 70 bani a támogatás összege. A kormány­ülésen 53 250 724 lejt hagytak jóvá erre a programra.  Támogatást igényel­hetnek a 145/2014-es számú törvény alapján termelői igazol­vánnyal rendelkező méhészek, akik szerepelnek az országos nyilván­tartásban, engedélyezett magán­személyek, egyéni vállal­kozások, családi vállal­kozások és jogi személyek. Részletek
  • Az Agroinfo.ro mezőgazdasági szakportál a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Országos Stratégiai Tervére hivatkozva azt írja, hogy a jelzett időszakban kiemelt támoga­tásban részesülnek a kis és közepes farmok, elsősorban az állat­tenyész­téssel foglalkozó családi farmok. A tá­mogatást európai uniós forrásokból finanszí­rozzák, a cél a farmok korszerű­sítése, valamint a szerkezet­átalakítás. A portál infor­mációi szerint 2023–2027 között 150 millió eurót szánnak erre a célra. A támoga­tásban azok a farmok részesülnek, amelyek SO-értéke eléri a 12 000 eurót. A vissza nem térítendő támogatás mértéke legfeljebb 65 és legke­vesebb 30 százalék. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium még nem közölte, hogy mikor indul a támogatás. Részletek
  • Közvitára bocsátotta a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium a 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Országos Stratégiai Tervnek azt a pontját, amely a fiatal gazdáknak nyújtott, úgyne­vezett hektáron­kénti támo­gatásra vonatkozik. A tervek szerint a 2023–2027 közötti időszakban a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség révén 100 millió eurót osztanának szét, évenkénti 20 millió eurót. A fiatal gazdák hektáron­kénti 38,36 eurós támoga­tásban részesül­nének, kitolnák ugyanis a föld­terület nagysá­gának a felső határát, amely után a támogatás igényel­hető lenne. Most azok a fiatal gazdák részesülnek támoga­tásban, akiknek a területe 1 és 60 hektár között van, 2023-tól a tervek szerint 100 hektár lenne a felső határ. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • A sertéstartást szabá­lyozó törvény nem tiltja be a haztáji gazdasá­gokban nevelt állatok levágását – jelentette ki Mihai Ponea az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnöke. Figyelmeztet azonban arra, hogy a képviselő­házban levő törvény értelmében a levágott állatok húsát nem szabad értéke­síteni, azt kizárólag a család számára lehet felhasználni. Hangsú­lyozza, az élő állat, illetve a levágott sertés húsának az árusítása csak akkor engedé­lyezett, ha a kistermelő vagy a gazda rendelkezik állat­egészség­ügyi igazo­lással – ami azt jelenti, hogy mind a tartott állatott, mind pedig a levágott sertés húsát meg­vizsgálta az állat­orvos. Ellenkező esetben az eladás törvény­telen és a hatóságok szigorúan bírságolnak. Mihai Ponea rámutatott, becsléseik szerint meg­haladja a 20 ezret azoknak a szemé­lyeknek a száma, akik „kisgazdaként” több száz állatot nevelnek, majd törvény­telenül árulják az élő sertést és a sertéshúst szerte az országban. Részletek
  • Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint szeptem­berben 86 száza­lékkal kevesebb disznót vágtak le, mint augusz­tusban, míg 2020 első őszi hónapjához képest 80 százalékos volt a visszaesés. Ioan Ladoși, a Sertéshús Termelők Romániai Egyesüle­tének az elnöke azt mondta, az elmúlt két hónapban számos farm megszűnt, a disznóhús számára ez a legrosszabb időszak az elmúlt 20 évben. Szerinte a helyzet mindaddig nem fog normali­zálódni, amíg a hatóságok nem számolják fel az afrikai sertés­pestist – az Állat­egészség­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság jelenleg 585 fertőző gócot tart nyilván, ahol mintegy 400 000 sertés érintett. Tavaly Románia 11 millió euró értékben importált húst, a behozatal 65 százalékát a disznóhús tette ki, az import értéke négy és félszer haladta meg a kivitelét. Részletek
  • A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium közleménye szerint a hazai kukorica­földeken a hektáron­kénti termés­átlag idén 5,5 tonna, míg tavaly lényegesen gyengébb volt, mindössze 3,9 tonna/hektár. A hazai, 2,57 millió hektáros termő­terület 84,9 százalékán befeje­ződött a kukorica betaka­rítása. A szak­tárca jelentése szerint 12,14 millió tonna kukorica került a silókba. Az economica.net gazdasági portál az Országos Statisztikai Intézet adataira hivatkozva azt írja, a kukorica hektáron­kénti termés­átlaga 2019-ben 6,5 tonna, 2018-ban 7,6, 2017-ben pedig 5,9 tonna volt. A mező­gazdasági minisz­térium augusz­tusban 13,87 millió tonnára becsülte az idei kukorica­termést. Az Európai Unió legnagyobb tengeri­termesztője cím idén Romániába kerülhet, Francia­országgal vagyunk versenyben, az Európai Bizottság becslése szerint a gallok idén 14,1 millió tonna kukoricát takarítanak be. Részletek
  • Idén sem hiányoznak a Szatmár és a Bihar megyei termelők palackozott borai a magyar borászok legran­gosabb meg­mérette­téséről. A 15. Csávossy György Kárpát-medencei Bor­versenyt – mely a versengés mellett a határon túli magyar bor­termelők találkozója is egyben. a Partiumi Falugazdász Hálózat közvetí­tésével Szatmár megyéből 16, Bihar megyéből pedig 10 mintával neveztek be a borászok – mondta el Fodor István falu­gazdász. A Szatmár megyei bor­vidékeket a szatmár­hegyi, a kraszna­bélteki, a túr­terebesi és a dobrai termelők borai képviselik, míg a Bihar megyéből küldött minták leginkább a diószegi és a környék­beli borásza­tokból származnak. A verseny ered­ményeit november 25-én a Pesti Vigadóban, a Borest a Bor Akadémia elnevezésű rendez­vényen ismerteti a zsűri. Részletek
  • Nyílt levélben kéri Klaus Johannist a több mint 20 természet­védő szervezetet tömörítő Natura 2000 Koalíció, valamint a Szövetség a Vissza­élések Elleni Küzde­lemért Egyesület, hogy ne hirdesse ki a módosított vadászati törvényt. A szak­értők azt akarják elérni, hogy az elnök küldje vissza a jogszabályt a parla­mentbe újbóli megfon­tolásra. A módo­sított jogszabály „támadás Románia biodiver­zitása ellen, mivel korlátlanul, a kihalásig engedélyezi a Románia területét fészkelésre, vonulásra vagy telelésre használó vándor­madár­fajok vadá­szatát”. Továbbá a törvény­tervezet nyilván­valóan ellentétes a vadon élő madárfajok védelmére, megőr­zésére és fenn­tartható haszná­latára vonatkozó alap­elvekkel. Mint írják, legalább ilyen súlyos az a tény, hogy a jog­szabály­tervezet előírja azt is, hogy ez a „korlátlan vadászat jogilag érint­hetetlen legyen”, mivel kizárja annak lehető­ségét, bíróságon megtá­madják a benne foglaltakat. A mó­dosítás egyébként arról szól, hogy eltörli az éves kilövési kvótákat a költöző madarakra, helyette fajonkénti napi kvótát jelölnek meg minden vadász számára. Részletek
  • 2020-ban a mező­gazdasági kimuta­tások alapján az Európai Unió teljes mező­gazdasági termelése alapáron 414,1 milliárd eurót tett ki, ami 1,1%-os csökkenést jelent a 2019-es évhez képest – derült ki az Eurostat friss adat­közléséből. A tavalyi év során 76,3 milliárd euróval – ami az EU össz­teljesítmé­nyének körülbelül 18,4%-a – Francia­országban volt a leg­magasabb a mező­gazdasági össz­termelés a tag­államok közül. Ezt követi Német­ország 57,6 milliárd euróval (13,9%), Olasz­ország 56,9 milliárd euróval (13,7%), Spanyol­ország 52,3 milliárd euróval (12,6%), Hollandia 28,2 milliárd euróval (6,8%) és Lengyel­ország 26,4 milliárd euróval (6,4%). Tavaly az unió 27 tag­államából 11-ben viszont csökkent a mező­gazdasági termelés értéke. A leg­nagyobb visszaesést Romániában (-11,3%), Máltán és Bulgáriában (mindkettő -4,5%), Finn­országban (-3,9%), Magyar­országon és Hollan­diában (-3,1%) regisztrálták. Ezzel szemben relatív értékben a legnagyobb növekedést Litvá­niában (+8,6%), Írországban (+4,6%), Szlovákiában (+3,8%), Lett­országban (+3,1%) és Cipruson (+2,8%) mérték. Részletek
  • Rendkívüli sikert könyvelhetett el idén a magyar bor, azon belül is a villányi borvidék. A Jammertal Borbirtok 2015-ös Cassiopeia Merlot-ját közel 7500 bor többkörös vak­kóstolása során választották a 2021. évi Concours Mondail de Bruxelles szakértő ítészei a világ legjobb vörös­borának. A Jammertal Borbirtok különle­gessége a hatalmas bortrezor: a 90 ezer palackos tárolóhely világszerte kiemel­kedőnek számít. Az alapító eredeti hivatásának megfelelően nagyon fontosnak tartja a tisztaságot, a létező leg­higiéni­kusabb környe­zetben készülnek a borok a borásza­tában. Bár a pincé­szetet 20 évvel ezelőtt elsősorban befekte­tésnek tekintette, belesze­retett a borá­szatba, így nagyon sokat tett azért, hogy Villány valóban felkerüljön a vörösborok világ­térképére. A borászat alap­boraival – Jammertal és Wunderlich márka­néven – több magyar kis­kereske­delmi hálózatban is lehet találkozni. A Cassiopeia és a Koh-I-Noor név alatt kiadott prémium borokkal viszont nemzet­közi értéke­sítést célzott meg a borászat: öt év kellett, hogy kiépüljön az az értéke­sítési csatorna, amelynek révén Kína a fő importőre ezeknek a boroknak. Részletek
  • Bizonyos élelmiszer-termékek import­jának betiltására készül az Európai Bizottság – mondta a brit Financial Timesnak lapnak az Európai Unió környezet­védelmi biztosa, Virginijus Sinkevičius. Az uniót gyakran éri az a vád, hogy miközben szép ígéreteket tesz a klíma­védelemre, exportálja a problémát, azaz külföldről vásárol olyan termékeket, amelyeknek az előállítása környezeti károkkal jár – írta a Világ­gazdaság. Az erdő­védelmi törvény hat termékre vonatkozna: a marhúsra, a szójára, a pálma­olajra, a kávéra, a kakaóra és a faanyagra. A kül­földi eladóknak bizonyítaniuk kellene, hogy az EU-ba eladott termék előállítása nem járt erdő­pusztí­tással. Sokan azt szeretnék elérni, hogy a nyers­gumi behoza­talát is korlá­tozzák ezen a módon. Az érveik erősek: a Current Biology nevű folyó­iratban megjelent tanulmány szerint 2003 és 2017 között ötmillió hektár trópusi erdőt irtottak ki a délkelet-ázsiai száraz­földön és a szub­szaharai régióban, hogy gumifa­ültetvé­nyeknek csináljanak helyet. Részletek
  • Újabb rovarfaj kerülhet az európai fogyasztók asztalára: decem­bertől élelmi­szerként is forga­lomba hozható a keleti vándor­sáska (Locusta migratoria). A rovar fagyasztva és szárítva, valamint őrölt formában lesz kapható, de alap­anyag­ként számos élelmiszer össze­tevő­jeként is fel­használ­ható. Brüsszel hivatalos értesítő­jében már megjelent az erről szóló végre­hajtási rendelet, amely kiterjed az Európai Unió összes tag­álla­mára. A holland Fair Insects rovari fehérje elő­állítá­sával foglalkozó vállalat 2018 végén kezdemé­nyezte, hogy a rovarfaj új élelmi­szerként forgalomba kerülhessen egészben snackként vagy élelmiszer-alap­anyagként. Az enge­délyhez elenged­hetetlen volt az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szak­véleménye, amely szerint az egészséget veszélyeztető élelmiszer-biztonsági kockázat nincs, a tudományos élet szereplői viszont óvatosságra intenek. Európában sosem volt hagyománya a rovarfélék emberi fogyasz­tásának. A rovarok különböző részeiben – például páncél, végtagok – található enzimek akár súlyos allergiás reakciókat is kiválthatnak. Részletek
Hírlevél 2021. november 1.
Jóváhagyta két, a Napra­forgó-perono­szpóra elleni szer használatát a mezőgazdasági minisztérium. Az APIA kilenc nap alatt 745 290 000 eurót utalt át 546 158 gazdának, a jogosultak 70,89%-a kapta meg a támogatás előlegét. Egy SWOT-elemzés szerint az egységes terület­alapú támogatás egyen­lőtlen eloszlása jelenti a hazai mező­gazdaság egyik gyenge pontját. Összesen 105 millió eurós támo­gatást hív­hatnak le a helyi önkor­mányzatok és gazdák az AFIR révén az Országos Vidék­fejlesztési Alapból a mezei utak korszerű­sítésére. Még több újdonság a heti hírlevelünkben.
Hírlevél 2021. október 25.
2021. október 25-e és 2022. január 25-e között lehet benyújtani a 4.1-es alintéz­kedésre vonatkozó igénylési dokumentumokat. 2021. október 29-e és 2022. január 31-e között zajlik a 6.2-es alintézkedésre irányuló kérések benyújtá­sának az első időszaka. Az idei pénzügyi évben az AFIR 582 millió eurót fizetett ki a gazdáknak, feldolgo­zóknak, vállalko­zóknak és helyi hatósá­goknak. Rekordmagas a repce ára, 70 százalékos a növekedés az előző esztendő azonos időszakához képest – abszolút számokban 698,25 eurós árat jegyeztek a párizsi tőzsdén.
A mezőgazdaságot érintő döntéseket hozott a kormány
Több, a mezőgazdaságot érintő döntést hozott hétvégi ülésén a kormány. Elfogadták az egységes terület­alapú támogatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékéről rendelkező határozatot. Meg­hosszab­bították az állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét valamint kiegészítették a gázolaj árának részbeni támogatására szánt keretösszeget.
Cookie