×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2021. november 15.

2021.11.15 - 15:03
A méhészeknek idén a idén a de minimis támogatások igénylésére a szokásos 30 helyett mindössze csak 5 nap áll majd a rendel­kezé­sükre. Összesen 105 millió eurós támogatást hívhatnak le a helyi önkor­mány­zatok és gazdák az AFIR révén az Országos Vidék­fejlesztési Alapból a mezei utak korszerű­sítésére. A fagyok és az aszály jelentősen vissza­vetette az európai bortermést, a három leg­nagyobb európai termelőnél nagyok a kiesések. Tizennégy ország kér uniós beavat­kozást a sertés­szektor össze­omlásának elkerülése érdekében – Románia nincs közöttük, Magyar­ország és Bulgária azonban igen.

 

Támogatások

  • Adrian Oros mezőgazdasági miniszter arra figyel­mezteti a méhészeket, hogy idén a de minimis támogatások igénylésére a szokásos 30 helyett mindössze csak 5 nap áll majd a rendel­kezé­sükre. A tárca­vezető szerint azért a szoros határidő, mert ellenkező esetben nem lehet garantálni a támogatás december 31-ig való folyósítását. A vonat­kozó kormány­határo­zatot a kabinet e heti ülésén fogadják el, a Hivatalos Közlönyben való megjelenés követő öt napon belül kell be­nyújtani az igény­léseket. Adrian Oros azt tanácsolta a méhé­szeknek, hogy a hét elején gyűjtsék össze a szükséges doku­mentu­mokat hogy minél hamarabb iktatni tudják a támogatási kérést. Ezt a folyamatot egyébként igyekeznek egyszerű­síteni, a tervek szerint nem tart majd tovább 10 percnél. A vonat­kozó kormány­határozat szerint idén 53 250 724 lejt szánnak az ágazat meg­segíté­sére, a kifizetések határideje december 31-e, a tervek szerint a támogatás összege méh­csalá­donként 23 lej 70 bani. Tavaly méh­családon­ként 25 lejt utaltak, akkor 16 296-en éltek vele, a szaktárca 1 506 068 méh­család után folyósított támogatást. Részletek
  • Február 1-ig lehet benyújtani az igény­léseket a nem mező­gazdasági tevékeny­ségek létre­hozásának és fejlesz­tésének támoga­tására (6.4-es alintézkedés) Jelenleg 118 projektet iktattak, amelyek összértéke 21 millió euró. A támo­gatási igény­léseket online lehet benyújtani a Vidéki Beruhá­zások Finanszí­rozási Ügynök­ségének a honlapján. A vissza nem térítendő támogatás mértéke 70 vagy 90%, de nem haladhatja meg a 200 000 euró/ked­vezmé­nyezett összeget három pénzügyi év alatt (a de minimis támogatási szabályok szerint). Részletek
  • Összesen 105 millió eurós támogatást hívhatnak le a helyi önkor­mány­zatok és gazdák a Vidéki Beruhá­zások Finan­szírozási Ügy­nöksége révén az Országos Vidék­fejlesztési Alapból a mezei utak korszerű­sítésére. A támogatás 100 százalékban vissza nem térítendő, egy projekt értéke azonban nem haladhatja meg az 1 millió eurót. A pályázók 2022. január 27-ig adhatják le az igénylési iratcsomót, online, a mező­gazdasági és erdészeti infra­struktúrát érintő befektetések bővítését, moderni­zálását vagy hozzá­illesztését célzó, 4.3-as alintéz­kedés keretében. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Jóváhagyta a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium az APRON XL 350 ES és az LUMISENA 200 FS szerek ideiglenes használatát, amelyek a Napra­forgó-perono­szpóra (Plasmopara halstedii) ellen jelentenek védelmet. Ez azt jelenti, hogy január 17-e és május 16-a között a hazai napra­forgó­termesztőkre csak részben vonatkozik a növényvédő szerek EU piacán történő forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet. A mező­gazdasági minisztérium közle­ménye hang­súlyozza: sem az APRON XL 350 ES sem az LUMISENA 200 FS használata nem jelent veszélyt az emberi szervezetre, sem pedig a méhekre és a többi rovarra. Részletek
  • Zöldség- és gyümöl­csökkel megpakolt járművek töltötték meg péntek délelőtt a Máltai Szeretet­szolgálat Szatmár­németi Szerve­zetének udvarát: a Szatmár megyében tevé­keny­kedő falu­gazdászok átadták azokat az idény­zöldségeket és gyümöl­csöket tartalmazó ládákat, zsákokat, amelyeket a Szatmár megyei termelők a szegények világnapja alkalmából a nélkülöző családok megsegí­tésére felaján­lottak. Az adományok átadásán Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátora is jelen volt. „Fontosnak tartjuk azt, hogy a szegények világnapján a szatmári gazda­társa­dalom újra megmutassa azt az erejét, amit a Magyarok kenyere búzagyűjtési akcióban megmutatott. Szolidárisnak kell lennünk a rászoru­lókkal, szolidárisak kell legyünk azokkal a rétegekkel szemben, akiknek nincs meg a minden­napi ételük. Az év végéhez közeledve folytatni szeretnénk ezt a programot, hiszen a Máltai Szeretet­szolgálattal együtt­működve a piacokon tavaly is megvoltak azok a gyűjtő­pontjaink, ahol akár a termelők, akár a vásárlók adakoz­hattak. Ez nagy sikernek örvendett tavaly is, fontosnak tartjuk, hogy ezt a kezde­ménye­zést idén is folytassuk” – szögezte le Magyar Lóránd. Részletek
  • A tavalyi három mellett idén már hét agrárszakos egyetemi hallgató szakmai képzését segíti a Partiumi Falugazdász Hálózatot működtető Partium Vidék­fejlesz­téséért és Mező­gazdasá­gáért Egyesület ösztöndíj-programja. A tíz hónapos időszakra szóló, havi 400 lejes támogatásra azok a partiumi fiatal, 30. életévüket be nem töltött másod- és harmad­éves agrár­szakos egyetemisták jogosultak, akik kiemelkedő tanulmányi ered­ményeket értek el. A támogatás oda­ítélé­sénél ugyanakkor a hallgatók szociális hátterét is figyelembe vették. Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat vezetője azt mondta, az ösztön­díjban részesülő agrárszakos hallgatókkal szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Az egyesület aktív tagjaiként számítanak jelenlétükre, segítségükre a szervezet rendez­vényein, szakmai találkozóin, tanul­mányaik befejeztével pedig az elhelyez­kedésben is segíteni kívánják, akár a négy megyére kiterjedő falugazdász-hálózat, akár a térség agrár­vállal­kozá­sainak erősítésében. Részletek
  • Állami támogatásból és egysze­rűsített eljárásban telekelhetik a kül- és belterü­leteket az érintettek, azt követően, hogy az RMDSZ által kezdemé­nyezett törvényt kihirdette az Államelnöki Hivatal. Az erre a célra kiírt összegeket az önkor­mányzat kell lehívja, az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) telek­könyvekként 84 lej + áfa értékkel támogat­hatja a terület­bejegyzést. Ez az érték tovább növekedhet külterület esetében a talaj milyen­ségétől függően, valamint belterü­leten a közigaz­gatási egység kategó­riájának függvé­nyében. A frakció­vezető rámutatott arra is, hogy azok az intéz­mények, amelyek a dokumen­tumok átnézésére jogosultak (mint pl. közjegyzők, ügyvédek, kataszterrel dolgozó szak­emberek) ezentúl online formában juthatnak hozzá az adat­bázishoz, amely jelentősen meg­könnyíti és lerövidíti az eljárást. A jogszabály értel­mében egyszerű­sített eljárással rendezhető lesz a vidéki birtokok tulajdon­joga, ezúttal belterü­leten is, és a használati jog telekkönyvi tulajdonná alakítható. Részletek
  • A szőlőtermesztők munkáját segítő trakto­rokat, gépeket, perme­tezőket, sor­köz­művelésre kifej­lesztett eszközöket tekinthetnek meg a gazdák november 16-án, kedden Bihar­diószegen. A 12 órától kezdődő, az Ojtúz utca 71. szám alatti gép­bemu­tatót a diószegi Zichy Gazdakör a mező­gazda­sági gépeket forgalmazó Agrisorg céggel közösen szervezi – hívja fel az érdeklődők figyelmét Várdai József, a diószegi Zichy Gazdakör elnöke. A rendez­vényen való részvételt Gődér Imre falu­gazdász is ajánlja a környék­beli gazdál­kodóknak, mivel a bemuta­tásra kerülő gépek, eszközök – amelyeket a közeli szőlősben munka közben is meg lehet tekinteni – nem csupán a szőlősorok, hanem a háztáji kiskertek művelésére is töké­letesen alkalmasak. A hangsúlyt azonban a szőlő­termesztésre helyezik. Részletek
  • A fagyok és az aszály jelentősen vissza­vetette az európai bortermést, a három leg­nagyobb európai termelőnél nagyok a kiesések. Az uniós mező­gazdasági szervezet, a Copa-Cogeca szerint a Covid-19 hatsásai hosszú távon is érezhetőek maradnak, és a piaci zavarok kezelésére új eszközök kellenek. Idén várhatóan mintegy 18 százalékkal marad el a tavalyitól az európai bor­elő­állítás. Olasz­ország, Francia­ország és Spanyol­ország együttesen a világ bor­termelé­sének mintegy felét adja, 2021-ben azonban mindhárom országot jelentősen sújtotta a szélsőséges időjárás. A Copa-Cogeca a törté­nelmileg alacsony termést a tavaszi fagyokkal, a jégesővel, az aszállyal és a betegsé­gekkel magyarázta. A három ország bor­elő­állítása a termés­csökkenés ellenére is 117 millió hektoliter körül alakul majd a becslések szerint; egyes régióikat azonban eltérő mértékben érte kár, így bizonyos bortípusok esetén egyáltalán nem lehet majd érzékelni a termés­kiesést. Francia­ország idén a harmadik helyre csúszik vissza a leg­nagyobb bortermelő országok listáján, miután 2016-ban elvesztette első helyét. Az időjárás szélsőségei az elmúlt években jelentős terméskiesést okoztak Francia­országban, míg Spanyol­országot és Olasz­országot kevésbé sújtották. Részletek
  • Tizennégy ország kér uniós beavat­kozást a sertés­szektor össze­omlásának elkerülése érdekében – Románia nincs közöttük, Magyar­ország és Bulgária azonban igen. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben drasztikusan emelkedő takarmány- és energiaárak, valamint a korona­vírus világ­járvány és az afrikai sertés­pestis­járvány tartós negatív hatásai miatt a gazdák kettős nehéz­séggel néznek szembe: az alacsony átvételi árak mellett rövid idő alatt meredeken nőttek a terheik. A folya­matosan dráguló alap­anyagok költségeit a fogyasztói árakban nem lehet rövidtávon maradék­talanul érvénye­síteni, ezért jelentős vesztesé­geket szenvednek az ágazat szereplői. Hang­súlyozzák, hogy a nehézségek orvoslása európai szintű megol­dásokat kíván, hasonlóan az orosz embargó után kialakult helyzethez. Az uniós szabá­lyozás alapján a Bizott­ságnak van felhatal­mazása arra, hogy súlyos piaci zavarok esetén rendkívüli lépéseket tegyen a kialakult helyzet kezelésére. Részletek
  • Az Eurostat jelentése szerint az Európai Unióban 55,3 millió tonna burgonyát takarítottak be 2020-ban, olvasható az Agrár­közgazdasági Intézet legfrissebb agrárpiaci jelenté­sében. Német­ország adta az EU-s termés több mint 20 %-át, Lengyel­ország a 16,4 %-át, Francia­ország pedig a 15,7 %-át. Jelentős szerepe van az európari burgonya­termelésben Hollandiának és Belgiumnak is, előbbi 12,7 %-os arányt, utóbbi pedig 7,2 %-os arányt képvisel. Ez az öt tagállam a teljes uniós burgonya­termelésből közel 75 százalékkal részesedett. A vezető burgonya­termelő országok szakmai szövetségeit összefogó Észak­nyugat-európai Burgonya­termesztők Alapítványa (NEPG) tagorszá­gaiban az idei évben 497,69 ezer hektáron termesz­tettek étkezési burgonyát (vető­burgonya és keményítő­burgonya nélkül), ami a 2020-as évhez képest 4,7 százalékos csökkenést jelent. Az előző öt év átlagához viszonyítva viszont 1 százalékos a növekedés. A jelentés kitér arra, hogy a burgonya területe az elmúlt két évtizedben évről évre nőtt az EU-ban, viszont szakértők szerint az előző évi bőséges termés, és a korona­vírus-járvány miatti kisebb kereslet miatt a termesztési kedv csökkent, ebből adódik a termő­terület csökkenése a tavalyi évhez képest. Részletek
Cookie