Támogatások

• Négy nap alatt 5524 gazda összesen 48 072 hektárra vonatkozó egységes terület­alapú támogatási kérelmét iktatták a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség megyei irodái. Erről Facebook-oldalán számolt be Adrian Oros mező­gazdasági miniszter, méltatva az APIA hozzá­állását, amelyet a kampány sikere érdekében tanúsított. Tájékoz­tatása szerint az igény­lések leadási határ­ideje a korábban beje­lentett május 15-e helyett május 17-én van. A támo­gatást igénylő gazdák az IPA-ONLINE számító­gépes alkalmazás révén aktuali­zálhatják a mező­gazdasági adataikat (parcella, állat­állomány létszáma stb.). A gaz­dáknak ellenő­rizniük kell a polgár­mesteri hivata­lokban, hogy a területeik szere­pelnek-e a gazdasági nyilván­tartásban, és engedé­lyezniük kell, hogy a hivatal átküldje az erre vonatozó igazolást az APIA-hoz. A doku­mentu­mokban foglal­takért a gazda és eseten­ként az igazo­lásokat kibocsátó intézmények felelnek. Az állat­tenyész­tőknek aktuali­zálniuk kell az állomány számát az országos jegyzékben, az egyesület regisz­terében, és ezt közölni kell az APIA-val az állat­tenyész­tőknek készült online nyilat­kozatban, az IPA-ONLINE rendszeren keresztül. Részletek

• ---

  Április 21-én lép hatályba 2016/429 számú európai uniós Állat­egészség­ügyi rendelet, amely javítja az állat­egészség­ügyi előírásokat, valamint közös rendszert hoz létre a beteg­ségek felisme­résére és leküz­désére, illetve az egészség­ügyi és az élelmiszer- és takar­mány­biztonsági kockázatok kezelésére. Az Európai Bizottság azonban 6 hónapos türelmi időt szab meg és október 20-ig elfogadja a régi állatorvosi és állat­egészség­ügyi igazo­lásokat. A rendelet egyetlen, egységes keret­szabályo­zásba foglal számos eddigi rendel­kezést. Így például arra kötelezi a tag­államokat, hogy készít­senek készenléti tervet bizonyos betegségek kezelésére; konkrét szabá­lyokat ír elő arra vonat­kozóan, hogy valamely betegség igazolt vagy gyanított kitörése esetén milyen vakcinázási és járvány­védelmi intéz­kedé­seket kell megtenni; az Európai Unión kívüli országokra vonat­kozóan szabvá­nyokat és követel­ményeket ír elő az állatok behozatala és kivitele tekin­tetében; megha­tározza a vész­helyzet esetén köve­tendő eljárá­sokat annak érdekében, hogy az uniós tagállamok mindegyike gyorsan és egységesen tudjon reagálni. Részletek

• ---

  A Környezet­védelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisz­térium költség­veté­séből elkülöní­tettek összegeket a 2019-es és 2020-as, valamint az ez évi vadkárok kifizeté­sére. Ezt Tánczos Barna tárca­vezető jelentette be, az idei állami költség­vetés jóvá­hagyása. Hangsú­lyozta, az általa vezetett intézmény – bár szűkös a költség­vetése – rendelkezik a szükséges forrásokkal a vadállatok által okozott károk megtérí­tésére. Ezek nagy része a mező­gazdasági ágazatban van, ahol a vad­disznók elpusztítják a növényeket, a medvék, farkasok és sakálok pedig állat­falkákat támadnak meg. A Kör­nyezet­védelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisz­térium a 2021-es költség­vetésből 1 409 000 000 lejt kap, ami 24,50 százalékkal nagyobb összeg az előző évinél, ehhez adódik a köte­lezettség­vállalási hitelek értéke, ami 2 734 000 000 lej, ami 138,74 százalékkal magasabb 2020-hoz képest. Részletek

• ---

  Az Országos Vidék­fejlesztési Program, valamint a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség alintéz­kedései révén finanszí­rozott projektek kedvez­ménye­zettjei 2020-ban összesen 8 047 000 000 lejt kaptak, míg a Vidéki Beruhá­zások Finan­szírozási Ügynöksége működ­tetésére 223 millió lejre volt szükség. Ez az AFIR tájékoz­tatójából derül ki, amely arra is kitér, hogy a PNDR-program közvetlen kifizetései tavaly 38,12 százalékkal nőttek az előző eszten­dőhöz képest, míg az ügynökség működési költségei 6,36 százalékkal csök­kentek. A PNDR-program kedvez­ménye­zettjei 2019-ben 5 830 000 000, 2018-ban pedig 7 706 000 000 lejt kaptak, az AFIR működési költségei mindkét eszten­dőben ezen összegek 4 százalékát tették ki. A pénzt az állami költség­vetésből fizették, amit az Európai Bizottság az Európai Mező­gazdasági Vidék­fejlesztési Alapon keresztül térített meg. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

• Az idén februárban 2014 júliusa óta a leg­magasabb szintre emel­kedtek a világpiaci élel­miszer­árak, már a kilencedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növe­kedést az ENSZ Élel­mezés­ügyi és Mező­gazdasági Szerve­zete (FAO) számításai szerint. Febru­árban a leg­jelentő­sebben, 6,4 százalékkal a cukor árindexe emelkedett amiatt, hogy visszaesett a cukor­gyártás a főbb termelő országokban, miközben jelentősen nőtt az ázsiai import. A múlt hónapban a növényi olajok árindexe 6,2 százalékkal, 2012 áprilisa óta a legma­gasabb szintre emel­kedett. A FAO tej­termék-árindex 1,7%-kal nőtt Kína vaj iránti keres­letének megug­rásával, mely szűkös nyugat-európai készle­tekkel párosult. Eközben a sajt ára csökkent, főként az Egyesült Államok bőséges tartaléka nyomán. A gabona­félékért átlagosan 1,2%-kal kértek többet a világ­piacon januárhoz képest. A cirok ára 17,4%-kal ugrott meg Kína magas export­igénye miatt. Eközben a kukorica, búza és rizs ára stabil maradt. A hús­féléknél 0,6%-os drágulást regisztrált a FAO miután a marha- és birkahús elér­hető­sége beszűkült. Ezzel szemben a sertéshús iránti kereslet vissza­szorult, főleg Kínában, és részben az ázsiai export­tilalom folyomá­nyaként a fel­halmo­zódott német­országi sertéshús-készletek miatt. Részletek

• ---

  Döntő házként meg­szavazta a kép­viselőház a 137/2020-as számú sürgősségi kormány­rendelet jóvá­hagyására vonatkozó törvény­tervezetet, amely 100 000 tonna kapacitású gabona­tároló építését írja elő. Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy vész­helyzet esetén az állam bizto­sítani tudja a pékségek számára a búzát a lakosság kenyérrel való ellátása érde­kében. Románia gabonaraktár­kapacitása igen alacsony, ennek követ­keztében a meg­termelt gabonát már ősszel kénytelen exportálni, a piaci többlet miatt alacsony áron, míg tavasszal importra szorul, amiért igen magas árat kell fizetni. Elemzők egy része szerint az a visszás helyzet is előáll, hogy Románia a saját búzáját vásárolja meg sokkal drágábban, mint azt eladta. Részletek

• ---

  Az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) megerő­sítette, hogy jelenleg semmiféle tudományos bizonyítéka nincs annak, hogy élelmi­szereken megélne és tovább­adható lenne a COVID-19 betegséget előidéző vírus. Ugyanez az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének Élelmezés­ügyi és Mező­gazdasági Szervezete (FAO), az Egészség­ügyi Világ­szervezet (WHO) és az Európai Élelmiszer­biztonsági Hatóság (EFSA) állás­pontja is. Követ­kezés­képpen az ANSVSA nem tartja szüksé­gesnek a csomago­latlan pék­termékek betiltását. A higi­éniai előírások betartása és a rend­szeres ellenőrzés elegendő óvintéz­kedésnek minősül – teszi hozzá. Tavaly a sütőipari vállalatok érdek­védelmi szervezete (ROMPAN) aggo­dalmát fejezte ki az Értékeld a Minőséget Egyesület (Asociaţia Preţuieşte Calitatea) által közzétett videó miatt, amelyben azt állították, hogy naponta 500 új COVID-19 eset üti fel a fejét a csomago­latlan kenyér fogyasz­tása miatt. A szervezet hamisnak, rágal­mazónak és alap­talannak minő­sítette a klipben elhang­zottakat. Részletek

• ---

  Pénz­bírsággal sújtják azokat, akik égetéssel próbálnak meg­szabadulni a faleve­lektől, száraz növé­nyektől – figyel­meztet az Országos Környezet­védelmi Őrség. 2021. február 20-tól életbe lépett a komposzt-törvény, amely többek között kitér arra is, hogy a faágak, törmelékek, komposz­tálható hulladék égetése tilos. A szankciók magán­személyek esetében 400 lejtől 800 lejig terjednek, jogi szemé­lyeknél 10 ezertől 20 ezer lejig terjedő összegről van szó. A Környezet­védelmi Őrség arra is felhívja a lakosság figyelmét, hogy a tavaszi tisztí­tásból származó száraz levelek és törmelék égése befolyá­solja a levegő minőségét. Részletek

• ---

  Ország­szerte 428 afrikai­sertés­pestis-gócot tartanak nyilván jelenleg – közölte pénteken az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA). Az elmúlt egy hét alatt 14 megyében 24 új fertőzésgóc jelent meg, és 39-et sikerült fel­számolni kilenc megyében. Az ANSVSA március 5-i jelentése szerint Szatmár megyében 4, Bihar megyében 2, Szilágy megyében pedig 1 aktív afrikai­sertés­pestis-góc van.  A kórt eddig összesen 5176 vaddisznónál is kimutatták.  Bihar megyében 215 vad­disznó­tetemet találtak, 49 állattal a vadászok végeztek. Szatmár megyében 201 elpusztult és 159 leölt állatról érkezett jelentés. Szilágy megyében 131 elhullott vad­disznót találtak, 63-at pedig a vadászok lőttek le. Mára­maros megyében 79 vad­disznó­tetemre bukkantak, 78 állatot a vadászok lőttek le. A hatóság felhívja a figyelmet, hogy a sertés­pestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmi­síteni. Az afrikai sertés­pestis az emberre nem ártalmas, ám a meg­fertő­ződött állatok kivétel nélkül elpusz­tulnak. A beteg­séget nem lehet kezelni, és nem létezik védő­oltás sem ellene, csak a szigorú állat­egészség­ügyi előírások betar­tásával lehet elejét lehet venni a kór terjedé­sének. Részletek

• ---

  Öt év alatt, 2014 és 2019 között meg­kétszere­ződött Románia kül­kereske­delmi agrár­mérle­gének hiánya, amely 2,1 milliárd euróról 4,3 milliárd euróra emelkedett – olvasható a Román Nemzeti Bank makro­prudenciális politikát felügyelő bizottsága által készített jelen­tésében. A 2019. évi 17,4 milliárd euró kül­kereske­delmi­mérleg-hiányból 4,3 milliárd eurót az agrár­külkeres­kedelem generált. Meg­állapí­tották, hogy a mező­gazdaság és az élel­miszer­ipar strukturális nehéz­ségekkel szembesül, ezért képtelen fedezni az egyre növekvő belföldi keresletet. A jelentés szerint a belföldi élel­miszer­ipari vállal­kozások fejlődési poten­ciálját csökkenti az egyre növekvő behozatal olyan körül­mények között, hogy szerkezeti természetű verseny­képességi hiány figyelhető meg még a Romá­niában fellelhető nyers­anyagok esetében is.  A Hotnews.ro hírportál emlé­keztetett, hogy a mező­gazdasági minisztérium adatai szerint tavaly az első három negyed­évben Románia 12,41 millió tonna élelmi­szert és mező­gazdasági terméket exportált 5,21 milliárd euró értékben, ugyan­akkor az agrár­import mennyi­sége 7,91 millió tonna volt, kisebb, mint a kivitelé, de 6,46 milliárd euró értékével meg­haladta az exportét. Részletek

• ---

  A Nanoracks magáncég szerződést kötött az Egyesült Arab Emírségek be­fekte­tőivel a Föld körül keringő üvegházak építésére és az űrben nevel­hető, rendkívül ellenálló növények termesz­tésére. A DNS-mutációk, a későbbi szelekció és szaporítás révén olyan fajtákat hoz­hatunk létre, amelyek nagyobb hozammal, jobb tápanyag-ellátott­sággal és a beteg­ségekkel szembeni nagyobb ellenálló­képes­séggel rendel­keznek. Fontos szempont az is, hogy kevesebb vizet igé­nyelnek és magasabb hőmér­sékletnek is ellen­állnak – erről beszélt Liu Luxiang, a Kínai Agrár­tudományi Akadémia Növény­tudományi Intéze­tének kutatója, aki az űrben neme­sített mutáns növények létre­hozásán dolgozik, köztük zöldség­félékkel, búzával, kukori­cával és a szójával kísér­letezik. A Nano­racks tervei szerint szeret­nének még ebben az évben egy StarLab Űrfarm Központ nevű űrál­lomást Föld körüli pályára állítani, ami üveg­házként és kutató­központ­ként is szolgálhat majd. Itt szaporít­hatnák a mutációkon átesett növényeket. Részletek