- Az elmúlt hetekben Szatmár megyében pusztító árvizek nehéz helyzetbe hozták a gazdálkodókat. Az extrém körülmények miatt vannak olyan területek, amelyeken már most 30-40 százalékos veszteséggel számolhatnak az előző évhez képest. A gondok épp úgy érintik az őszi vetéseket, mint a tavasziakat. A kukorica, napraforgó és szója vetése nehéz körülmények között zajlott, ám volt olyan terület, ahol egyenesen lehetetlenné vált. Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának az alelnöke szerdán, május 26-án adott le írásban két kérdést Nechita-Adrian Oros mezőgazdasági miniszternek, amelyben rávilágított a Szatmári gazdák nehéz helyzetére. „Az extrém időjárás gyakorlatilag tönkretette a szatmári gazdák egy részének jónéhány havi munkáját. Sokan kilátástalan helyzetbe kerültek, és úgy gondolom, a minisztérium feladata ilyenkor az is, hogy segítséget nyújtson a komoly károkat elszenvedett gazdáknak. De jómagam is keresem a lehetőségeket, hogy hogyan állhatunk mielőbb a gazdák mellé” – mondja Magyar Lóránd. Részletek
-
Kongatják a vészharangot a román mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek a gondokkal küszködő agrárágazat miatt. Szerdán a parlament épülete előtt tüntettek a gazdák, traktorokkal vonultak a törvényhozás épülete elé, hogy kifejezzék elégedetlenségüket az agrárágazatot érintő kérdésekkel és alulfinanszírozottságával szemben. A gazdák legfőbb követelése az volt, hogy a mezőgazdaság ágazata bekerüljön az idei év stratégiai prioritásai közé. A gazdák rámutattak, a mezőgazdaság súlyosan és krónikusan alulfinanszírozott: 2020-hoz képest kétszer kisebb támogatást nyújtanak az ágazatnak az állami büdzséből, késlekedik a pályázatkiírás az új európai projektekre, pénzügyi blokád van a szarvasmarha-tenyésztés ágazatában, összeomlott a sertéstenyésztés ágazata, új gondok vannak a baromfitenyésztésben. Részletek
-
Július 31-ig tart a tízévenként végzett agrárcenzus, amelynek során várhatóan 3,2 millió gazdaságról és farmról gyűjtenek adatokat a számlálóbiztosok. Ebben az időszakban 20 ezer számlálóbiztos keresi fel a gazdaságokat. A cél az, hogy minél pontosabb adatokat gyűjtsenek az állatállományról, a mezőgazdasági területek kiterjedéséről, tulajdoni szerkezetéről és felhasználási módjáról. Adrian Oros mezőgazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia sajátos helyzetben van, hiszen nagyon elaprózott a termőföld, és sok a mezőgazdasággal foglalkozó háztartások száma. A statisztikai adatok szerint az Európai Unióban Romániában van a legtöbb gazdaság, ezek az uniós gazdaságok és farmok 33 százalékát teszik ki, átlagterületük 3,6 hektár. A most begyűjtött adatok azért fontosak, mert ezek alapján dolgozzák ki a 2023–2027-es országos mezőgazdasági stratégiát, így fontos tudni az állatállomány nagyságát, a mezőgazdasági területek tulajdoni szerkezetét, valamint az agráriumban foglalkoztatottak számát. Részletek
-
Elutasította Brüsszel a növényi alapú tejtermékek cenzúráját miután nem hagyta jóvá a 171-es számú módosítást, amely minden tejtermék körüli kifejezést levédett volna és szabályozást írt elő a termékek képi világára és csomagolására vonatkozóan is. Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága 2017-ben döntött úgy, hogy tisztán növényi termékek nem, kizárólag állati eredetű termékek hozhatók kereskedelmi forgalomba és reklámozhatók „tej”, „tejszín”, „vaj”, „sajt” vagy „joghurt” megnevezéssel. A bíróság akkor azt mondta ki, hogy a tisztán növényi eredetű termékekre vonatkozó ilyen jellegű reklám sérti a tej és tejtermékek megjelölésére vonatkozó uniós szabályozást. A 171-es számú módosítást nemcsak az iparági szereplők, hanem szakértők és maguk a fogyasztók is bírálták. Arra mutattak rá, hogy annak elfogadása nem csak információt rejtene el a fogyasztók elől, de az innovációt és a feltörekvő fenntartható élelmiszer-szektort is akadályozná. Hangsúlyozzák, hogy azt a munkát fordította volna vissza, amit eddig fektetett bele az EU abba, hogy a saját egészségüggyel és fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseit elérje a Párizsi Egyezmény alatt. Részletek
-
Mesterséges intelligenciával elemzik az állatok mimikáját és mozgását, hogy kimutassák, mikor boldogok vagy szomorúak, agresszívek vagy izgatottak. A holland Wageningeni Egyetem kutatói és fejlesztői bíznak benne, hogy ezzel a technológiával javítani tudják az állatok életminőségét. A WUR Wolf elnevezésű rendszer több tízezer szarvasmarháról és sertésről készített fényképet hasonlít össze, a világ minden részéből. A felvételeket, az állatok mért fiziológiai állapotát és felvétel körülményeit mind-mind betáplálják a programba, hogy a WUR Wolf minél részletesebb adatokból vonhassa le az állatok érzelmi állapotára vonatkozó következtetéseit. Eddig 13 „érzelmet” azonosított a rendszer az állatok viselkedésében, főként a tehenek és sertések fülének és szemének a mozgása, valamint testbeszédük alapján. A mimikájukat kilenc különböző – például pozitív, negatív, izgatott, agresszív és ellazult – érzelmi állapottal álltak összefüggésben. Például amikor a sertés hegyezte a fülét, de az egyszer csak lekonyul, az alapvetően arra utalt, hogy a hangulata pozitívról negatívra változott, és feltehetően agresszívebbé is vált. Részletek
|
|
