- Május 10-én kezdődik és július 31-ig tart a mezőgazdasági összeírás adatgyűjtési időszaka – erre legutóbb tíz évvel ezelőtt került sor, ezért bír különös fontossággal. Az összeírást az Országos Statisztikai Intézet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium és a belügyminisztérium közösen szervezi és bonyolítja le. Az adatfelvétellel megbízott személyek felkeresik a farmokat, gazdaságokat – legyen szó jogi vagy természetes státussal bírókról –, ahol elektronikusan rögzítik a mezőgazdasági egységek adatait. A terület beazonosítására szolgáló adatokat, a földeken megtermesztett növénykultúrákat, a mezőgazdasági gépparkot és a háziállatállományt is lajstromba veszik, de arról is kérnek adatokat, hogy az adott gazdaságban hányan dolgoznak, milyen termékeket állítanak elő, és hogy megélhetési gazdálkodást folytatnak vagy csak kedvtelésből, saját felhasználásra termelnek. Az adatokat egységesen veszik fel, függetlenül attól, hogy a gazdaságnak hány közigazgatási egységben van mezőgazdasági érdekeltsége. A tízévenkénti általános mezőgazdasági összeírás tavaly lett volna esedékes, a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okán azonban idénre halasztották. Részletek
-
Az Európai Bizottság értékelte az országos helyreállítási tervben az erdősítés ágazatában tervezett fejlesztéseket, azonban az öntözésre vonatkozó részt újra kell gondolni, mert korszerűtlen – jelentette ki Dan Barna. A miniszterelnök-helyettes nyilatkozata szerint az öntözéses mezőgazdálkodás általunk eddig ismert, hagyományos formája – a síkságokat átszelő csatornarendszer, amelyből vízpumpák segítségével öntözik a földeket – korszerűtlen és káros a környezetre, mivel hozzájárul a sivatagosodáshoz azzal, hogy a talajból kivonjuk a vizet, amelynek egy része visszakerül ugyan a talajba, de a másik része elpárolog. Leszögezte: az Európai Bizottság nagyon világosan elmondta: nem fogunk pénzt adni olyan rendszerekre, amelyek ahelyett, hogy pozitívan hatnának a környezetre, még nagyobb mértékben károsítják azt. A megoldást a fejlettebb országokban használt, csőrendszeren keresztül vezetett víz jelenti. Részletek
-
Kis gazdaságok termelik meg a Föld élelmiszermennyiségének az egyharmadát – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete által közzétett statisztikából. A becslések szerint összesen 608 millió családi gazdaság van az egyes országokban, ezek dolgoznak a termőföldek mintegy 70 százalékán. A termőföldek 4 százalékát legfeljebb 2 hektáron gazdálkodó farmok kezelik (14 százalék), 6 százalékát két és öt hektáron gazdálkodók (10 százalék), 30 százalékát olyan gazdaságok, amelyek legfeljebb 50 hektáros területet művelnek, míg 6 százalékát azok, amelyek 1000 hektáron gazdálkodnak. Utóbbiak teszik ki a föld farmjainak a 6 százalékát. Az egyes országokban rendkívül nagy a szórás – Tanzániában például a legnagyobb farm a termőföldek 7 százalékát műveli ugyan, de országos szinten ez adja a búzatermés 80 és a teatermés 63 százalékát. Részletek
-
A vásárlóknak van a legfontosabb szerepük a romániai gazdák munkájának támogatásában – jelentette ki Adrian Oros. A mezőgazdasági miniszter azt szeretné, hogy a gazdák és helyi termelők minél magasabb áron értékesítsék termékeiket. Rámutatott: nem sokan akarnak manapság mezőgazdasággal, állattartással foglalkozni, annak azonban, aki ezt választja, nyernie is kell, a lakosságnak pedig hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a gazda munkáját meg kell fizetni. „A legfontosabb szerepük a vásárlóknak van. Ha mindenki, akit érdekel és foglalkoztat az, hogy a gazdák munkája legyen megfizetve, csak hazai termékeket keresne és vásárolna, még ha ezek olykor drágábbak is, a helyi termékek minden bizonnyal jobban elkelnének, és a romániai gazdáknak fenntartható jövedelmük lenne" – nyomatékosította a miniszter, aki szerint ezt a fajta fogyasztói-vásárlói magatartást tanítani kell nemcsak a családban, hanem az iskolában is. Részletek
-
A Föld valamennyi országában tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése. Egy friss tanulmány szerint, a rovarfajok 40%-ának csökken az egyedszáma, harmaduk mára veszélyeztetetté vált. Az elmúlt 25-30 évben a rovarok össztömege évente 2,5%-kal csökkent, és ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, egy évszázadon belül teljesen eltűnhetnek a Föld színéről. Pedig jelenlétük a természetben nélkülözhetetlen. A globális élelmiszertermelés 76%-a, az Európában élő növényfajok 84%-a függ a házi- és vadméh fajok beporzásától. Közvetlenül a méhek 150 milliárd eurós hasznot termelnek a globális élelmiszerpiacon, de közvetve ennek többszörösét. Olyan, az állatok takarmányozására szánt növények, mint például a lucerna vagy here-félék megporzása méhek nélkül nem jönne létre. Minden harmadik falat étel a napi étkezésünkben a méhek munkájának köszönhető. Nélkülük nem teremne meg számtalan gyümölcs, például a málna, az eper, a dinnye, a cseresznye, a meggy, a barack sem. Részletek
|
|
