×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél, 2021. május 24.

2021.05.24 - 13:28

 

Támogatások

 

  • Május 31-ig igényelhetik az Országos Méhészeti Program keretében lehívható támoga­tásokat a méhészek – összesen 51 millió lejre lehet pályázni. A támo­gatások célja a méhészeti termékek elő­állításának és forgalma­zásának a hatéko­nyabbá tétele. A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség tájékoz­tatása szerint nem önjáró méhészeti járművek a méh­kaptárok vándorlás alatti fel- és lerako­dására alkalmas eszközök, valamint az elit besorolású és szaporítási méhé­szetekben használt eszközök vásár­lására lehet pályázni. Az érdekelt méhészek szkennelve vagy lefény­képezett formában online küldhetik el a támogatás­igénylési kéréseket a területileg illetékes APIA-hivatalokhoz. A kért doku­mentumok listája, a forma­nyomtat­ványok letölthetők az ügynökség honlapjáról. Kifizetésre csak azok lesznek jogosultak, akik iktatják támogatás­igénylési szándékukat. A kéréseket július 31-ig kell benyújtani, a pénzt az APIA ellenőrzése után folyósítják. Részletek

  • Közvitára bocsátotta a Vidéki Beruhá­zások Finanszí­rozási Ügynöksége a 4.2-es (mezőgazdasági termékek feldolgo­zásának támogatása), 16.4-es (piaci szereplők partnerségi kapcso­latainak és a helyi piacok kialakí­tásának támogatása) és 9.1-es (termelői csoportok létre­jöttének és műkö­désének támogatása) intézkedések úgynevezett ideiglenes pályázati eligazító füzeteit. A két­éves átmeneti időszakban a termék­feldolgozási támoga­tásnál 140 millió euróra lehet majd pályázni, a partnerségi kapcsolatok és helyi piacok kialakí­tásánál 40 millió euróra, a termelői csoportoknál pedig 5 millió euróra. Az érin­tettek május 28-ig tehetnek javaslatokat, amelyeket a [email protected] e-mail-címre kell elküldeniük. Részletek

  • Idén 9,82 millió hektár mező­gazdasági területre igényeltek európai uniós támogatást a romániai gazdák; ez 9041 hektárral több a tavaly jegyzettnél, a kérelmek száma azonban több mint 24 ezerrel csökkent az elmúlt évhez viszonyítva – közölte a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség. Ez azt igazolja, hogy a gazdálkodók évről évre egyre inkább tudatában vannak annak, hogy a termelé­kenység és a piaci verseny­képesség növelése érdekében fontos a föld­területek össze­vonása – vélik az APIA szak­emberei. A terület­alapú támogatási kérelmek benyúj­tásának határ­ideje május 17-én lejárt ugyan, de további 25 napig – azaz június 11-éig – még fogadják az igény­léseket; a május 17-e után benyújtott kérelmek esetében munka­naponként 1 százalékos támogatás­csökken­téssel kell számolni. Részletek

 

Sajtószemle • Aktuális

 

  • Országszerte 300 afrikai­sertés­pestis-gócot tartanak nyilván jelenleg, ami 139 964 állatot érint – közölte az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság. Az elmúlt héten 12 új sertés­pestis­gócot azonosí­tottak: egyet-egyet Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben. Ugyanakkor 22 gócot sikerült felszámolni, ezek közül egyet Szatmár megyébn. A kórt eddig összesen 5679 vad­disznónál is kimutatták 41 megyében. Az ANSVSA felhívja a figyelmet, hogy a sertés­pestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmisíteni. Részletek

  • Újra­indulhat a keres­kedelem az élő szárnya­sokkal! – jelentette be Facebook-oldalán Magyar Lóránd. A kép­viselőház mező­gazdasági szakbizott­ságának az alelnöke kiemelte, sikerült meg­győzniük a hatóságot, hogy vonják vissza az RMDSZ által is élesen kritizált keres­kedelmi zárlatot, amely az egész országra érvényes volt. Így most, az ígéretnek meg­felelően újra üzleti kapcso­latba kerül­hetnek a farmok és az engedéllyel rendelkező nagybani kereskedők. Ennek követ­keztében a vidéki kisgazdák újra vásárol­hatnak a hivatalos kereske­dőktől. Hang­súlyozza, határo­zottan kell fellépni a madár­influenza megjelenése kapcsán, de felesleges az egész országban felfüg­geszteni a keres­kedelmet – elégséges, ha a gócpont 3 illetve 10 kilométeres körzetében védőzónát alakítanak ki és a keres­kedelemről szóló tiltás csak erre a területre vonatkozik. Részletek

  • Adrian Oros mező­gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, nem számít a kenyér árának emelke­désére. A tárca­vezető kifejtette: tavaly, a válság kezdetén is kenyérár-növekedést jósoltak, mivel megakadt az ellátási lánc, Románia délkeleti részén pedig súlyos aszály volt, aminek következ­tében a gabona­termés 35-45%-kal csökkent. A várt drágulás azonban ennek dacára sem követ­kezett be. Idén az időjárás kedvez a termesz­tőknek, és a búzapiac meglehe­tősen stabil – magyarázta a miniszter, aki ezek fényében nem számít a kenyér drágulására. Részletek

  • A román és a magyar kormány megállapo­dásától függ, hogy a maros­vásárhelyi Pro Economica Alapítvány mikor indíthatja útjára a Bihar, Szatmár és Szilágy megyében meghirde­tésre kerülő gazdaság­fejlesztési pályá­zatait. Ezt nyilat­kozta a Krónikának adott interjúban az alapítvány ügyvezető igazgatója. „Románia és Magyar­ország kormánya keresi a megoldást, hogy a programot olyan keretbe foglalják, ami a román fél számára is meg­nyugtató. Amint a hivatalos meg­állapodás meg­születik, a Pro Economica Alapítvány készen áll, hogy ígéretéhez híven a programot elindítsa. Az elő­készületek meg­történtek, csupán a politikai egyezségre várunk. Az embe­rektől türelmet kérünk, és azt, hogy csak az alapít­ványtól tájéko­zódjanak” – fogalmazott Kozma Mónika. Kijelentette, az eredeti terveken valószínűleg nem fognak változtatni. A székely­földi program mintájára három partiumi megyében hirdetnének meg az új pályá­zatokat: Szatmárban, Biharban és Szilágy megyében. A 16 erdélyi megyére érvényes, és korábban kidolgozott stratégia szerint a termelők és a feldolgozó üzemek integrációját szeretnénk elő­mozdítani. Részletek

  • Az Országos Talajjavító Hatóság azt állítja, hogy Románi­ában jelenleg 1 millió hektár mező­gazdasági terület öntözésére van lehetőség. Ágazati szereplők szerint azonban ez egy erősen eltúlzott adatnak tűnik. Tavaly az öntözés számot­tevően enyhíthette volna a súlyos aszály­károkat, azonban erre mégis csak 500 ezer hektáron került sor. 1990-ban még 3 millió hektárt öntöztek az országban. Szak­emberek szerint lehetetlen a hazai öntöző­rendszer felújítása – legfeljebb 1,8 millió hektárt lehet gazdasá­gosan rehabilitálni, a fenn­maradó részt érdemesebb lenne teljesen újjáépíteni és modern öntözési techno­lógiákba fektetni. Jelenleg egy hektár öntözése 700-750 euróba kerül – a növény­kultúrától és az adott év időjárásától függően az öntözés akár 30 százalékos hozam­többletet is eredmé­nyezhet. Április végéig a gazdák és az Országos Talajjavító Hatóság 740 ezer hektár öntözésére kötöttek szerződést. Részletek

  • A biztosító­társaságok a gazdák számára előnyösebb feltételek között kötnének biztosítási szerződést, ha a biztosí­tottak száma jóval nagyobb lenne, a szaktárca pedig kérhetné, hogy minden típusú kárra kössön a társaság biztosítást kedvezőbb feltételek mellett – jelentette ki Adrian Oros mező­gazdasági miniszter. Tájékoz­tatása szerint a kétéves átmeneti időszakban is lesz kiírás a 17.1-es számú, a Támogatás a növényi kultúrák és állatok biztosí­tására kifizetett összeg részleges megtérí­tésére nevet viselő intézke­désnél, 20 millió eurót szánnak a támogatások kifizetésére. Az át­meneti időszakban a régi eligazító füzetek lesznek érvényben, lényegi változást nem terveznek. Az intéz­kedés lényege, hogy a biztosító­társaságoknak kifizetett biztosítási összeg egy részét pályázat útján a vidék­fejlesztési ügynökség visszatéríti. A hivatalos adatok szerint országos szinten évente a növény­kultúrák mindössze 15–20 százalékára kötnek biztosítást. A Vidéki Beruhá­zások Finanszí­rozási Ügynök­sége által közölt adatok szerint évről-évre nő a támogatás. A tavalyi pályá­zóknak 9,5 millió eurót fizettek ki, hatszor többet, mint 2018-ban. Részletek

  • Több mint 1,4 millió ember írta alá EU-szerte azt a kezdemé­nyezést, ami a haszon­állatok ketrecekben történő tartásának a tilalmát kéri az Európai Bizottságtól. A „Vessenek véget a ketrecek korának” címet viselő kezdemé­nyezés a „Könyörület a Világ Gazdasá­gaiban” (Compassion in World Farming – CIWF) nevű civil­szervezet gondozá­sában született, és az EU országaiban végzett kampányuk nyomán sikerült bőven túllépniük a Lisszaboni Szerző­désben intézmé­nyesített „állampolgári kezdemé­nyezés” elfoga­dásához szükséges 1 millió aláírást. A kezde­ményezés benyújtása és befogadása még nem jelent automatikus kötelezett­séget tényleges jogalkotásra, csupán válaszadási kötelmet ró az Európai Bizottságra. Az esetről beszámoló brüsszeli Politico szerint EU-szerte mintegy 300 millió haszon­állatot tartanak ketrecben, ennek több mint fele – 180 millió egyeddel – tojótyúk, de 112 milliót elér a házi nyúl, 40 milliót a libák és a kacsák száma is. A kezde­ményezést elindító civil szervezet jelenleg 2027-es átmeneti idővel számol, ekkora szeretnék elérni a ketreces állattartás több lépcsős kivezetését. Részletek
Cookie