- 87 millió lejjel egészítette ki a kormány annak a programnak a költségvetését, amelynek keretében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium részben megtéríti a gazdáknak a mezőgazdasági munkálatok során elhasznált gázolaj árát. Ez azt jelenti, hogy összesen 427 980 000 lejt fordít a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségen keresztül erre a célra a kabinet. Az erről szóló kormányhatározat már megjelent a mezőgazdasági minisztérium honlapján. A gázolajár-támogatás egyaránt jár azoknak az engedélyezett természetes személyeknek, egyéni és családi vállalkozásoknak, amelyeket a 44/2008-as sürgősségi kormányrendelet és ennek utólagos módosításainak és kiegészítésének előírásai szerint hoztak létre, és/vagy jogi személyek, elismert termelői csoportok vagy elismert termelői szervezetek, amelyeket bejegyeztek az Országos Állategészségügyi Hatóság nyilvántartásába, szerepelnek a mezőgazdasági nyilvántartásban, a Farmjegyzékben, Szőlőültetvények jegyzékében vagy más földjegyzékben, és amelyek a mezőgazdasági földterületeket a hatályos jogszabályok szerint egyéni vagy társulási formában hasznosítják a mezőgazdasági termelés érdekében. Részletek
-
A pénzügyminisztérium közvitára bocsátotta azt a sürgősségi kormányrendelet-tervezetet, amellyel az IMM INVEST Program előírásait célozza kiegészíteni és módosítani – tájékoztatott György Attila államtitkár az RMDSZ által kiadott közleményben. A módosítások az alábbi területeket érintik: az állami támogatás felső határának emelése 270 000 euróra minden egyes halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozás számára; 225 000 euró a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások részére; 1 800 000 euró minden élelmiszeripari vállalkozás számára; a hitelek összegének méretezése a likviditásigény és a vállalkozás nagysága szerint, kis- és középvállalkozások esetében 18 hónap, közepes piaci tőkével rendelkező kisvállalkozások esetében 12 hónap; az állami támogatási program érvényességének meghosszabbítása 2021. december 31-ig, a támogatás kifizetése pedig 2022. december 31-ig teljesíthető. Részletek
-
Június 30-ig, szerdáig adhatják le a támogatásigénylési iratcsomót a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség helyi-, illetve megyei kirendeltségeinél a fűszernövények termesztői a de minimis, azaz csekély összegű támogatásra, amelyet múlt héten hagyott jóvá a kabinet. Az elszámoláshoz szükséges dokumentumok leadási határideje október 15-e. A program célja a helyi fűszernövények termelésének a fellendítése – egy személy legtöbb 20 000 eurót kaphat, cégek és termelői tanúsítvánnyal rendelkező magánszemélyek egyaránt pályázhatnak. A támogatására 6 millió lejt különített el a kormány. A csombor és bazsalikom termesztők legkevesebb 0,5 hektáron kell gazdálkodjanak ahhoz, hogy jogosultak legyenek a támogatásra. Előbbi esetében hektáronként 2600, utóbbi esetében 3400 eurót kaphatnak. A koriander-termesztőknek hektáronként 100 eurót szánnak, a mustármagot termesztők hektáronként 150 eurós, az édesköményt termesztők pedig 200 euróra jogosultak. A határozat azonban a hektáronként elért minimális termést is előírja. Részletek
-
Június 15-e és augusztus 1-je között azok a legelőtulajdonosok, akik támogatásban részesülnek, de nem rendelkeznek a kötelező hektáronkénti állatterheléssel, le kell kaszálják a füvet – figyelmeztet a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség. Kivételt csak azok képeznek, akik biztosítani tudják a hektáronkénti minimális 0,3 UVM terhelést. A gazdálkodóknak október 15-éig be kell nyújtaniuk a széna tárolásával/értékesítésével kapcsolatos dokumentumokat, valamint a mezőgazdasági szektorból származó termékek forgalmazására vonatkozó iratokat. Azok a gazdák, akik különféle okokból, például eső, jégeső vagy árvíz nem tudnak kaszálni, írásban haladéktalanul értesíteniük kell a kifizetési ügynökség azon egységét, amely nyilvántartásba vette a területalapú támogatási kérelmet. Az írásbeli értesítéshez eredtiben csatolniuk kell azt a dokumentumot, amely igazolja a vis maior esetet. Részletek
-
Jóváhagyta a kormány azt a sürgősségi rendeltet, amelynek értelmében támogatásban részesülnek azok a gazdák, akik a tej- és húshasznú szarvasmarhákat tenyésztenek. A fizetendő összegek a gazdaságok január végén meglévő állományaira, és az idei év első hónapjában leadott tej után is járnak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési minisztérium Közleménye szerint a rendelet tulajdonképpen egy 2021. december 31-ig érvényes állami támogatási rendszert hoz létre a szarvasmarha-tenyésztők tevékenységének támogatására a COVID – 19 járvány által kiváltott gazdasági válsággal összefüggésében, a járvány okozta veszteségek kompenzálása érdekében. A támogatási keretösszege 225 537 713 lej, ebből 182 708 014 lejt a húshasznú, 42 829 698 lejt pedig a tejhasznú szarvasmarhák tenyésztői kapnak. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások számára nyújtható támogatás összege nem haladhatja meg az 1 109 000 lejt. Részletek
|
|
- Jégelhárító rendszer kiépítését tervezi a Szilágy Megyei Tanács, hogy megvédje a mezőgazdasági terményeket a jégeső okozta károktól. Szilágyi Róbert, a megyei tanács alelnöke megbeszéléseket tartott e témában a Szatmár Megyei Tanács képviselőivel, akik már sikeresen telepítették a Horvátországban, Franciaországban és Magyarországon sikeresen alkalmazott jégesőellenes rendszert. Azt mondta, a megyei tanács előkészíti a védelmi rendszer létrehozásához szükséges iratcsomót, ezt követően megkezdődik a beruházás megvalósításához szükséges további intézkedés. A megyei tanács abban bízik, hogy a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban kiépíthetik a jégvédelmi rendszert, annak érdekében, hogy a szilágysági emberek javait és a gazdaságokat megvédjék a jég okozta pusztítástól. Részletek
-
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács soron következő, június 28-án és 29-én, hétfőn és kedden tartandó ülésén hagyhatják jóvá az EU mezőgazdasági miniszterei a közös agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti reformjáról szóló megállapodást. A megállapodás megnyitja az utat egy egyszerűbb, méltányosabb és környezetbarátabb KAP előtt, amely fenntartható jövőt biztosít az európai mezőgazdasági termelők számára. Az új KAP elősegíti a környezetvédelmi intézkedéseket, és olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek nagyobb támogatást biztosítanak a kisebb gazdaságok számára, és segítik a fiatal mezőgazdasági termelőket a szakma megkezdésében. A közös agrárpolitikára (KAP) fordított összegek az EU költségvetésének mintegy egyharmadát teszik ki. A KAP célja, hogy megfizethető áron biztonságos élelmiszerekkel lássa el az Unió polgárait, megfelelő életszínvonalat biztosítson a mezőgazdasági termelők részére és biztosítsa a természeti erőforrások megőrzését valamint a környezet tiszteletét. Részletek
-
Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ tudósai szerint. A kutatók által javasolt forgatókönyvnek három alapvető eleme lenne. Az első az európaiak étrendjének megváltoztatása, kevesebb állati termék fogyasztása lenne, amivel korlátozni lehetne az intenzív állattenyésztést és kiküszöbölni a takarmányimportot. A második elem az agroökológia elveinek alkalmazása lenne a hosszú, változatos vetésforgó általános elterjesztésével, amely magában foglalja nitrogént rögzítő zöldségek termesztését. Ezzel lehetővé válna a nitrogén alapú műtrágyák és a gyomírtószerek használatának mellőzése. A harmadik elem a termés és az állatállomány összehozása volna, ezek ugyanis gyakran elkülönülnek és túlzottan specializálódott térségekbe összpontosulnak. Ez lehetővé tenné a trágya optimális felhasználását is. A francia kutatók szerint ezzel a forgatókönyvvel lehetővé válhatna Európa önellátásának megerősítése. Részletek
-
Az Európai Bizottság jelentése szerint az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem erőteljes visszaesése volt a fő oka annak, hogy az agrár-élelmiszeripari termékek uniós exportja és importja 2021 január-februárjában jelentősen csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az export értéke 1,13 milliárd euróval, az import pedig 1,38 milliárd euróval csökkent. Termék kategóriánként a legnagyobb visszaesést a búza (-223 millió EUR, -17%) szenvedte el az előző évhez képest, de jelentős a zöldség- és gyümölcskészítmények (-119 millió EUR, -10%), a friss és hűtött zöldségek (114 millió EUR, -10%) és a sajtok (-108 millió EUR, -11%) visszaesése is. Ami az importértékeket illeti, a legnagyobb mértékben a trópusi gyümölcsök (411 millió euróval csökkentek), a szeszes italok és likőrök (194 millió euróval csökkentek), valamint a pálma- és pálmamagolaj (187 millió euróval csökkent) behozatala csökkent. Részletek
|
|
|
