- A megyei mezőgazdasági igazgatóságoktól kapott információk szerint 2020 őszén az országban 3 107 969 hektár területet vetettek be, amiből repce 430 074 hektár, búza, rozs vagy tritikálé 2 183 903 hektár, árpa 321 912 hektár, őszi árpa 96 918 hektár, zab pedig 3012 hektár volt. Június 2-ig a tavaszi vetések idején 4 726 999 hektár mezőgazdasági területet vetettek be, amiből 2 530 003 hektár kukorica, 1 199 136 hektár napraforgó és 148 003 hektár szója volt. A minisztérium szerint a tervezett 5,41 millió hektár 87,4 százaléka lett bevetve. A Szatmár megyei adatok tekintetében: 2020 őszén 67 599 hektár területet vetettek be, amiből 15 000 hektár repce, 44 397 hektár búza, rozs vagy tritikálé, 2700 hektár árpa és 400 hektár őszi árpa volt. 2021 tavaszán 97 380 hektár mezőgazdasági területet vetettek be, 50 120 hektárt kukoricával (ez 71 százaléka a tervezett 70 590 hektárnak), 28 500 hektárt napraforgóval (ez a tervezett 29 000 hektár 98,28 százaléka), valamint 5000 hektárt szójával (ami a tervezett 8000 hektárnak a 62 százaléka). Részletek
-
Egyre több Szatmár megyei településen van jelen az afrikai sertéspestis – a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság pénteki adatai szerint a kórt pillanatnyilag kilenc településen jelentették a megyében: Szaniszlón, Mezőpetriben, Gencsen, Halmiban, Kökényesden, Csedregen, Börvelyben, Újkálmándon és Pórtelken. A hatóság ismételten felhívja a figyelmet, hogy csak és kizárólag azok a sertések kerülnek leölésre, amelyeket a vírus által érintett gazdaságokban neveltek. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a gazdáknak kötelező módon be kell jelenti az állatokat az országos adatbázisba, annál is inkább, mert a nem regisztrált állatok után kártalanítási összeget sem tudnak fizetni. Ami pedig az állatvásárokat illeti, azok a fertőzésre való tekintettel továbbra is zárva maradnak. Az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság korábban arra figyelmeztette a gazdákat, hogy nem szabad őket ételmaradékkal (moslékkal) táplálni, de olyan szénával sem, melyet a fertőzésgócnak nyilvánított területek valamelyikén kaszáltak. Részletek
-
A Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségének Bihar megyei székhelyén aláírta négy személy, a külföldön élő fiatalok hazacsábítása céljából létrehozott pályázati program szerződését. Három fiatalember 28 éves, külföldön mezőgazdasági szektorban dolgoztak az elmúlt öt évben, a negyedik kedvezményezett egy hölgy, aki szülés után ment külföldre a férjével, hogy egzisztenciát tudjon teremteni a gyerekeinek. A benyújtott projektek közül három 40, egy pedig 50 ezer eurós finanszírozást kap. A 6.1-es intézkedés keretében 10 projektet bíráltak el pozitívan, ezekből négy Bihar megyei. A projektek benyújtási határideje egyébként július 5-e. A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség január 4-től újraindította a fiatal gazdák megtelepedése 40, illetve 50 ezer eurós támogatásának pályáztatását azon fiatalok számára, akik haza szeretnének jönni külföldről és itthon mezőgazdasági vállalkozást indítani. Részletek
-
Az Európai Uniónak a gazdálkodás környezeti hatásainak csökkentésére vonatkozó célkitűzései jelentősen csökkenthetik a növénytermesztést, és az EU-t nettó gabonaimportőrré változtathatják – közölte a Coceral gabonaipari csoport. A tavalyi „Farm to Fork” (Farmtól a villáig) stratégia értelmében az Európai Bizottság 2030-ra kitűzött céljai között szerepel az ökológiai termelés kiterjesztése a mezőgazdasági területek 25 százalékára a jelenlegi 8 százalékról, és a növényvédő szerek használatának 50 százalékos csökkentése. A célkitűzéseket az agrárszektor képviselői irreálisnak minősítették, hangoztatva a környezeti normák közötti megosztottságot, amelyek miatt folytatták az EU következő többéves mezőgazdasági támogatási programjára folytatott tárgyalásokat. A javasolt zöld célok csökkenthetik a közönséges búza – az EU fő gabonájának – termelését, 2030-ra mintegy 109 millió tonnára az idén várható 128 millióról – közölte a Coceral elemzésében. Részletek
-
Újabb ménnel segíti a magyarországi Agrárminisztérium az erdélyi lótenyésztést. Ezúttal kisbéri félvér fajtájú mén került Erdélybe, a Kovászna megyei Sepsibodokra. Nagy István magyar agrárminiszter kifejtette: a Széltoló névre keresztelt állat felmenői között megtalálható egy híres oltszemi mén is, amely mintegy száz évvel ezelőtt került el a településről, így a most átadott lóval a fajta visszatért hazájába. A kisbéri félvér mén egy tavalyi kezdeményezés folytatásaként került a határon túlra. 2020 júniusában négy, különböző fajtájú, kiváló küllemű, magyar tenyésztésű mént indított útnak az agrárminiszter Erdélybe, elsősorban annak vizsgálatára, hogy azok az ottani, heterogén lóállományra milyen hatást gyakorolhatnak. A négy mén, négy különböző magyar tulajdonú gazdaságba került olyan területi eloszlásban, amely biztosítja azt, hogy minél több erdélyi tenyésztő és tartó elérhesse azokat. Részletek
|
|
