- Jelenleg 170 aktív afrikaisertéspestis-góc van az országban, közölte július 23-án az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság. Bihar megyében nyolc, Szatmár megyében három, Szilágy és Máramaros megyékben pedig egy-egy gócpontot regisztráltak. Az intézmény összesen 46 203 fertőzött sertést tart nyilván. Az ANSVA közleményében emlékeztetett, hogy 2019-től mostanig 3230 afrikaisertéspestis-gócot sikerült felszámolni. Az elmúlt egy hétben 54 új gócot jegyeztek és 9-et számoltak fel. Az afrikai sertéspestist okozó vírus jelenlétét legelőször 2017. július 31-én jelezték Romániában. Azóta a nyilvántartások szerint összesen 5811 vaddisznót fertőzött meg a kór 41 megyében. Részletek
-
Elkezdődött a búza aratása – a becslések szerint akár 12 millió tonna kenyérgabonát is betakaríthatnak idén, ami minden idők legjobb eredménye lenne. A termés különösen a nyugati országrészben kimagasló, mind a minőség, mind pedig a mennyiség tekintetében. A Transylvania Invest gabonakereskedő cég tulajdonosa azt mondja, a nyugati országrészeken a hektáronkénti termésátlag 7 tonna körül van, a teljes termés pedig 12 millió tonna körül alakul majd, ami országos rekordszint. Romániában mostanáig 2018 jelentette az abszolút rekordot, amikor a hektáronkénti átlag 4,8 tonna, a teljes termés pedig 10,1 millió tonna volt. 2017 és 2019 is kifejezetten jó évek voltak 10, illetve 9,9 millió tonnás terméssel. Tavaly az időjárás nagyon betett a búzatermesztőknek: a hektáronkénti termésátlag rég látott szintre, 2,5 tonnára süllyedt, s összesen 6,2 millió tonnát takarítottak be. A búza ára jelenleg 190 euró/tonna, ami 10 millió tonnás terméssel számolva 1 milliárd 900 millió euró bevételt jelent, 12 millió tonna esetén pedig 2 milliárd 300 millió euró lehet. Részletek
-
A július 20-i határidőig 14 239 kérést iktatott a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség azon gazdák részéről, akik fóliasátorban vagy üvegházban termesztenek paprikát, uborkát, paradicsomot vagy padlizsánt. A de minimis, azaz csekély összegű támogatási program keretében országos szinten 1532,28 hektárra kértek támogatást. A legtöbb kérést, szám szerint 4500-at Olt megyéből iktatták, összesen 465,96 hektárra, a legkevesebbet pedig a fővárosból, csupán egyet, 0,98 hektárra. Bihar megyében 225 kérést iktattak 24,64 hektárra, Szatmár megyében 86-ot, 8,6 hektárra, Máramaros megyében 46-ot, 6,21 hektárra, Szilágy megyében 38-at, 3,8 hektárra. A terményeket november 2-a és december 2-a között kell értékesíteni, az elszámolási dokumentumokat pedig december 3-ig kell leadni. A csekély összegű támogatás értéke 2000 euró/zöldségféle/1000 négyzetméter, és összesen 150 millió lejt (30,785 millió eurót) szánnak a programra. Ez a négy éven át futó, úgynevezett Paradicsom-programot helyettesíti, amelynek felfüggesztéséről azért döntöttek, mert a mezőgazdasági minisztérium számításai szerint a korábbi formájában nem érte meg folytatni. Részletek
-
Összesítettük a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Partium gyűjtőpontjait Szatmár, Bihar, Máramaros és Szilágy megyékből. A Magyar Örökség Díjas program szervezését és lebonyolítását immár több éve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyarok Kenyere Alapítvány végzi. A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület Szatmár, Bihar, Szilágy és Máramaros megyékben vállalta a búza összegyűjtését. Azon települések listája, ahol a gyűjtőpontok lesznek és ahol várják a felajánlásokat ide kattintva érhető el.
-
Fokozni kell az erőfeszítéseket és további intézkedésekre van szükség a házi méhek védelme érdekében – jelentette ki Nagy István magyarországi agrárminiszter az európai uniós Környezetvédelmi Tanács informális ülésén Ljubljanában. Örömtelinek nevezte, hogy májusban elindult az európai unió kísérleti projektje a vad beporzók monitorozására. A tárcavezető szerint fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédő szerek, a rovarirtó szerek és az egyéb vegyszerek beporzókra gyakorolt hatásának vizsgálatára. Emellett elengedhetetlen a beporzók élőhely-csökkenésének megállítása és azok helyreállítása a vidéki és települési környezetben egyaránt. A növényvédő szerek kockázatértékelése során a házi méhekre és a vad beporzókra gyakorolt hatást megfelelő súllyal kell figyelembe venni és el kell kerülni a legnagyobb kockázatot jelentő növényvédő szerek indokolatlan használatát – tette hozzá. A miniszter előremutatónak tartja, hogy a biológiai sokféleség megőrzési keretstratégia kapcsán a vadon élő fajok mellett a termesztett és házasított fajok genetikai sokféleségének megőrzése is nevesítve lett. Részletek
|
|