×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél, 2021. július 19.

2021.07.19 - 21:11
Augusztus 9-ig kérvé­nyezhetik az úgynevezett Covid-támogatást azok a gazdák, akik a tej- és húshasznú szarvasmarhákat tenyésztenek. Közölte a szaktárca, hogy idén mekkora területet vetettek be gabonával, napra­­forgóval és repcével. Három, mező­gazdasági iskolába iratkozó diákból egy saját céget indítana vagy pedig folytatná a szülei vállalkozását.

Támogatások

 

  • Július 20-ig nyújthatják be a de minimis, azaz csekély összegű támogatásra vonatkozó igénylásüket azok a gazdák, akik fóliasátorban vagy üvegházban termesztenek paprikát, uborkát, paradicsomot vagy padlizsánt – tájékoztat közleményében a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség. terményeket november 2-a és december 2-a között kell értékesíteni, az elszámolási dokumen­tumokat pedig december 3-ig kell leadni. A csekély összegű támogatás értéke 2000 euró/zöldség­féle/1000 négyzet­méter, és összesen 150 millió lejt (30,785 millió eurót) szánnak a programra. Ez a négy éven át futó, úgynevezett Paradicsom-programot helyettesíti, amelynek felfüggesz­téséről azért döntöttek, mert a korábbi formájában nem érte meg folytatni. „A Paradicsom-program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, túl sokba került, a várt eredmények pedig elmaradtak, ami persze nem csoda, hisz több gazda gátlástanul csalt. De számos növény­termesztő kérte azt, hogy a kedvezményt terjesszük ki más fajtákra is” – fogalmazott korábban Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. A programtól azt remélik, hogy azt remélik, hogy a helyi termelők támogatása révén az ország import­függőségét is tudják javítani. Részletek

  • Augusztus 9-ig kérvé­nyezhetik az úgynevezett Covid-támogatást azok a gazdák, akik a tej- és húshasznú szarvasmarhákat tenyésztenek. A fizetendő összegek a gazdaságok január végén meglévő állományaira, és az idei év első hónapjában leadott tej után is járnak. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési minisztérium Közleménye szerint a rendelet tulajdon­képpen egy 2021. december 31-ig érvényes állami támogatási rendszert hoz létre a szarvas­marha-tenyésztők tevékeny­ségének támogatására a COVID – 19 járvány által kiváltott gazdasági válsággal összefüg­gésében, a járvány okozta veszteségek kompenzálása érdekében. A támo­gatási keret­összege 225 537 713 lej, ebből 182 708 014 lejt a húshasznú, 42 829 698 lejt pedig a tejhasznú szarvas­marhák tenyésztői kapnak. A mező­gazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások számára nyújtható támogatás összege nem haladhatja meg az 1 109 000 lejt. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

 

  • Közölte a Mezőgazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium Magyar Lóránd parlamenti képviselő kérésére, hogy idén mekkora területet vetettek be gabonával, napra­­forgóval és repcével Romániában. A szak­tárca tájékoztatása szerint 2020 őszén 3 107 969 hektáron vetettek az országban, ebből 430 074 hektárt repcével, 2 183 903 hektárt búzával, rozzsal vagy tritikáléval és 321 912 hektárt árpával, őszi árpával 96 918 hektárt és 3 012 hektárt zabbal. Június 2-áig 4 726 999 hektár mezőgazdasági terület vetettek el tavasszal, ebből 2 530 003 hektárt kukoricával, 1 199 136 hektárt napra­forgóval és 148 003 hektárt szójababbal. A minisz­térium szerint a vetésre tervezett terület 87,40 százalékát használták fel. A Mező­gazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség június 11-én zárta le a 2021-re vonatkozó egyszeri kifizetési kérelmek fogadására irányuló kampányt, beleértve a bünte­tésekkel történő benyújtás időszakát. Így 2021. március 1-e és június 11-e között 815 291 kérelmet nyújtottak be 9 941 867,01 hektár területre. A 2020-as kampányhoz képest, amikor 826 964 kifizetési kérelmet nyújtottak be 9 814 937,39 hektár területre, a 2021-es kampányban a benyújtott kérelmek száma 11 673-al csökkent, míg a termőföldek összterülete, amelyre támogatást igényeltek, 126 929,62 hektárral növekedett. Részletek

  • Az Európai Bizottság elfogadta az európai zöld megállapodás részét képező, 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós erdő­stratégiát, mely a természetes és őshonos erdők szigorú védelmét, a leromlott állapotú erdők helyre­állítását, valamint a fenn­tartható erdő­gazdálkodás biztosítását tűzte ki célul. Közölték: az új erdős­tratégia hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkentse üveg­ház­hatású­gáz-kibocsátását, 2050-re pedig teljes klíma­semlegességet érjen el. Segít abban, hogy az EU az európai klíma­rendeletnek megfelelően fokozza az úgynevezett természetes elnyelők által végzett szén-dioxid-eltávolítást. Azáltal, hogy átfogó megközelítést alkalmaz a társadalmi, a gazdasági és a környezeti szempontok tekintetében, az erdőstratégia az uniós erdők sokolda­lúságát hivatott biztosítani, és kiemeli, mennyire fontos szerep hárul ebben az erdészekre. Az új uniós erdő­stratégia jövőképet vázol fel és konkrét intézke­déseket határoz meg azzal a céllal, hogy az erdők kiterjedése növekedjen, állapotuk és ellenálló képességük javuljon, védelmük és helyre­állításuk pedig lendületet kapjon. Részletek

  • Az afrikai sertéspestis terjedésének megállítására kidolgozott sürgősségi kormány­rendelet-tervezettel nem az a legnagyobb gond, hogy az állatokat ezentúl a kistermelők nem etethetnék a háztartásban keletkezett maradé­kokkal, illetve biztosítani kell a lábbelik fertőtle­nítését, mielőtt a gazda az ólba lépne – jelentette ki Magyar Lóránd. A kép­viselőház mező­gazdasági szak­bizott­ságának az alelnöke szerint az új rendelet-tervezet, a korábbi háromhoz hasonlóan ellehetet­lenítené a kisgazdák munkáját, hiszen ha nem rendel­keznének céggel, nem szaporít­hatnának sertést, illetve nem is adhatnának el állatokat. Mint mondta, az RMDSZ tervezete inkább a kis háztáji gazdaságok pártján áll, ebben leszögezik például, hogy a gazdák tenyészt­hetnének sertést (legtöbb 15 állatot tarthatnának), illetve el is adhatnák a szaporulatot. Amennyiben pedig egy kis gazdaságban megjelenne a sertéspestis, csak a közvetlen környéke kerülne vesztegzár alá. „Fontos szempont, hogy az általunk kidolgozott szabály­rendszernek és a minisztérium vitatott tervezetének is része a gazdák oktatása, és az előírások betiltásának az ellenőrzése, esetleg büntetése. Csak így tarthatjuk kordában az afrikai sertéspestis terjedését” – mondta Magyar Lóránd. Részletek

  • Összesen 76 500 lej büntetést róttak ki a zöldséget és gyümölcsöt árusító cégekre és magán­személyekre, a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium átfogó ellenőrző akciója keretében. A piacokon, vásárokon valamint a hiper- és szuper­marketekben árusított termékeket vették górcső alá. Az ellenőrzés során 1052 kereskedő által forgalmazott termékeket vizsgáltak meg, ellenőrizve azok származási helyét és minőségét. 82 bírságot róttak ki, 233 alkalommal figyelmez­tetésben részesítették a kereskedőket – a leg­gyakoribb mulasztásnak a termék eredtét igazoló dokumentum hiánya számított valamint a címkézés. A szak­tárca arra figyelmeztet, hogy az ár mellett kötelező feltüntetni a termék származási helyét is. Piacon a termék leszedésének az időpontját valamint a gazdaság azonosító számát is jól látható helyre kell kifüg­geszteni. Részletek

  • Egy friss felmérés eredményei azt mutatjuk, hogy három, mező­gazdasági iskolába iratkozó diákból egy saját céget indítana vagy pedig folytatná a szülei vállalkozását. A tanul­mányok elvégzése után azonban jelentősen nő azoknak a száma, akik így döntenek, az évek során ugyanis, a felmérés eredményei szerint legalábbis, megtetszik nekik ez a szakma. A meg­kérdezettek 31 százaléka válaszolta azt, hogy egyetemen folytatná a tanulmányait, hogy agrármérnöki, állatorvosi vagy állatorvos technikusi diplomát szerezzen. A mező­gazdasági profilú iskolában tanulók 54 százaléka esetében legalább egy családtag az ágazatban dolgozik, tíz diákból négy a család hatására dönt ezen iskola mellett, 8 százalékuk esetében a család már kapott európai uniós támogatást a mező­gazdasági tevékenység után, 41 százalékuk esetében a család 4 hektárnál kisebb föld­területen gazdálkodik. Romániában jelenleg 57 mezőgazdasági profilú szaklíceum működik, míg húsz évvel ezelőtt 120 volt a számuk. Részletek

  • Az angol Earlham Intézet és a fülöp-szigeteki székhelyű Nemzetközi Rizskutató Intézet (IRRI) megítélése szerint Vietnám őshonos és részben termesztésből kivont rizsfajtái alapot képezhetnek egy új, „szuper rizsfajta” előállí­tásához, amely több milliárd ember élelmiszer ellátását javíthatná – írja az eurekalert.org. Vietnám földrajzi (keskeny sávban több éghajlati övön átnyúló) elhelyez­kedése és történelmi fejlődése révén ugyanis az országban a rizsfajták páratlanul gazdag kollekciója és genetikai diverzitása jött létre. Ezek a fajták – egymás között vagy más országokból származó anyagokkal keresztezve – képesek lehetnek alkalmazkodni a legkülön­bözőbb környezeti adott­ságokhoz Kelet-Ázsiában és más földrészeken is. A nemzet­közi kutatócsoport jelenleg 672 vietnámi rizsfajta genomját elemzi, és használja fel különböző keresztezési kombiná­ciókban. A meg­felelő szárazság­tűréssel és a jelenleg használatban lévő fajtáknál magasabb termő­képességgel rendelkező „szuper rizs” korszak­alkotó jelentőségű lehet a világ élelmiszer ellátásának javításában és a klíma­változás negatív hatásainak fékezésében. Tekintettel a rizsnek a világ­élelmezésben betöltött kiemelt szerepére, a hektáronkénti termésátlag néhány százalékos emelése is óriási jelentőségű lehet. Részletek
Címkék:
#hírlevél
Hírlevél 2021. november 22.
November 26-ig kérhetik a méhészek a de minimis támogatást, amellyel a kedve­zőtlen időjárás miatt elszen­vedett veszte­sége­iket kompen­zálja az állam. A mezőgazdasági minisztérium tervei szerint 2023 és 2027 között kiemelt támoga­tásban részesülnek az állat­tenyész­téssel foglalkozó kis- és közepes családi farmok. Ezentúl hektáron­kénti 38,36 eurós támoga­tásban részesül­hetnek a fiatal gazdák, 100 hektár a földterület felső határa. Nyílt levélben kérik a természetvédők az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a módosított vadászati törvényt.
Hírlevél 2021. november 1.
Jóváhagyta két, a Napra­forgó-perono­szpóra elleni szer használatát a mezőgazdasági minisztérium. Az APIA kilenc nap alatt 745 290 000 eurót utalt át 546 158 gazdának, a jogosultak 70,89%-a kapta meg a támogatás előlegét. Egy SWOT-elemzés szerint az egységes terület­alapú támogatás egyen­lőtlen eloszlása jelenti a hazai mező­gazdaság egyik gyenge pontját. Összesen 105 millió eurós támo­gatást hív­hatnak le a helyi önkor­mányzatok és gazdák az AFIR révén az Országos Vidék­fejlesztési Alapból a mezei utak korszerű­sítésére. Még több újdonság a heti hírlevelünkben.
Hírlevél 2021. október 25.
2021. október 25-e és 2022. január 25-e között lehet benyújtani a 4.1-es alintéz­kedésre vonatkozó igénylési dokumentumokat. 2021. október 29-e és 2022. január 31-e között zajlik a 6.2-es alintézkedésre irányuló kérések benyújtá­sának az első időszaka. Az idei pénzügyi évben az AFIR 582 millió eurót fizetett ki a gazdáknak, feldolgo­zóknak, vállalko­zóknak és helyi hatósá­goknak. Rekordmagas a repce ára, 70 százalékos a növekedés az előző esztendő azonos időszakához képest – abszolút számokban 698,25 eurós árat jegyeztek a párizsi tőzsdén.
Cookie