×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2021. július 12.

2021.07.12 - 14:36
Komoly szigorításokat terveznek bevezetni a saját fogyasz­tásra sertést nevelő gazdák számára. Idén sem volt népszerű a külföldön élő fiatal gazdák haza­csaloga­tását célzó program. Az AFIR újabb pályázatokat írt ki a mezei utak felújítására. A mező­gazdasági miniszter szerint rekordot dönthet idén a gabona­termés. Elemzik annak lehetőségét, hogy idén is de minimis támogatást kapjanak a méhészek.

  • Komoly szigorításokat vezetne be a saját fogyasz­tásra sertést nevelő gazdák számára az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmiszer­biztonsági Hatóság. Az ANSVSA által kidolgozott sürgős­ségi­rendelet-tervezet célja az afrikai sertéspestis terjedésének a meg­akadályo­zása. A tervezet előírásai szerint tilos a sertéseket étel­mara­dékkal etetni, az ól bejára­tánál pedig ki kell alakítani egy helyet, ahol a gazdák fertőt­leníteni tudják a belépéskor viselt cipőjüket. A szabály­szegők 8000 lejig terjedő bírságot kockáz­tatnak. A ren­delet-tervezet itt tanulmá­nyozható. Ioan Ladoși, a romániai sertés­tenyésztő gazdák egyesü­letének elnöke azt mondja, olyan alapvető szabályokról van szó, amelyeket az Európai Unió valamennyi sertés­tenyésztője betart, ezért nem lehet kivételt tenni Romániában sem. Kijelentette: ha nem állítanak fel világos szabályokat az összes sertés­tenyésztő számára, akkor az nemsokára az összes sertéshúst importálni fogja az ország. Állítása szerint egyébként az afrikai sertés­pestis annyira lecsök­kentette a hazai farmok kapacitását, hogy 70 százalékról 30 százalékra csökkent az itthon előállított sertéshús aránya. Részletek

  • Országszerte 110 afrikai­sertés­pestis-gócot tartanak nyilván jelenleg – közölte az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer-biztonsági Hatóság. Összesen 45 227 sertést nevelnek az érintett farmokon és gazdasá­gokban. Az elmúlt héten 21 új sertés­pestis­gócot azonosí­tottak: Bihar megyében hetet, Szilágy megyében kettőt, Szatmár megyében pedig egyet. Jelenleg Bihar megyében 34, Szilágy megyében 15, Szatmár megyében 8, Máramaros megyében pedig 2 aktív gócpontot tartanak nyilván a hatóságok. Ugyanakkor 15 gócot sikerült felszámolni, ezek közül hármat Szatmár, egyet pedig Mára­maros megyékben. Az ANSVSA felhívja a figyelmet, hogy a sertés­pestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmi­síteni. Részletek

  • A július 5-i határidőig 256 pályázatot nyújtottak be a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynök­ségéhez a külföldön élő fiatal gazdák haza­csaloga­tását célzó program keretében. Az ered­mény messze elmaradt a várako­zásoktól – az igényelt pénzösszeg mindössze 10,5 millió euró, alig valamivel több a keret­összeg felénél. Az er­délyi pályázók aktívabbak voltak mint a regátiak – a legtöbb igénylés, 46, Beszterce-Naszód megyéből érkezett, 1,87 millió euró értékben. 42 bihari pályázott, ők 1,72 millió euróból indítanák be a gazdasá­gaikat. Szak­emberek szerint a támogatási program mérsékelt sikere a szigorú kiírási feltételek követ­kez­ménye. A sike­res pályázók a szerződés aláírásakor kapják meg az igényelt összeg 75 százalékát, a fennmaradó 25 százalékot pedig az üzleti terv meg­valósí­tásának a függvé­nyében. Ez nem haladhatja meg a három, gyümölcsösök esetében pedig az öt évet. A tá­mogatásra olyan 41-ik életévüket be nem töltött személyek pályáz­hattak, akik bármilyen szintű mező­gazdasági, élelmiszer­ipari vagy állat­tenyésztési képesítéssel rendelkeznek, s igazolni tudják, hogy az igénylés leadása előtti két évben minimum 3 hónapos munka­viszonyuk volt a szóban forgó szakterületen. Részletek

  • A Vidéki Beruhá­zások Finanszí­rozási Ügynöksége újabb pályázatokat írt ki a mezei utak felújítására. Szatmár megyében szinte minden községben szükség van a mezei utak kövezésére, hiszen a nehéz gépjárművek megrongálják azokat, és esős időben nagy mennyiségű sarat visznek fel a települések útjaira, sokszor a főutakra. Csanáloson 2017-ben készült egy terv a mezei utak kövezésére, s bár a benyújtott pályázat pozitív elbírálásban részesült, de nem kapott finanszí­rozást. A köz­ségben tizenhét kilométer mezei utat kellene rendbe tenni. Mikola községben több olyan út van, amelyik esős időben járhatatlan, ezért nem tudták sok helyen a termést sem betaka­rítani tavaly ősszel. Túrterebes önkor­mányzata két pályázatot készít­tetett mezei utak felújí­tására. Olyan útszaka­szokat választottak ki, amelyek megfelelnek azoknak az elvárá­soknak, hogy magas pont­számokat kapjanak. Ezek az útszakaszok elősegítik, hogy a mező­gazdasági gépek elkerüljék a nemzetközi utat, mező­gazda­sági cégek mellett haladnak el. Részletek

  • Augusztus 1-ig le kell kaszálják a füvet azok a legelő­tulajdo­nosok, akik támoga­tásban részesülnek, de nem rendel­keznek a kötelező hektáron­kénti állat­terhe­léssel – figyelmeztet a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség. Kivételt csak azok képeznek, akik biztosítani tudják a hektáron­kénti minimális 0,3 UVM terhelést. A gazdálko­dóknak október 15-éig be kell nyújtaniuk a széna tárolásával/értékesí­tésével kapcsolatos dokumen­tumokat, valamint a mező­gazdasági szektorból származó termékek forgalma­zására vonatkozó iratokat. Azok a gazdák, akik különféle okokból, például eső, jégeső vagy árvíz nem tudnak kaszálni, írásban haladék­talanul értesíteniük kell a kifizetési ügynökség azon egységét, amely nyilván­tartásba vette a terület­alapú támogatási kérelmet. Az írás­beli értesí­téshez eredtiben csatolniuk kell azt a dokumen­tumot, amely igazolja a vis maior esetet. Részletek

  • Már aratják az árpát, s hamarosan elkezdődik a repce és a búza aratása is a Partiumban. Becslések szerint a termés­hozam kisebb lesz a tavalyinál, de magasabb felvásárlási árakra lehet számítani. Lázári környékén hektáronként 3-3,5 tonnás hozamra számítanak – mondja Kovács Ottó falu­gazdász. A repce learatása után vagy azzal párhuza­mosan veszi kezdetét a búza aratása. A búza esetén a hozam kisebb lesz, mint amennyi az elmúlt évben volt. A tavalyi átlag­termés búzából megha­ladta a 6-6,5 tonnát hektá­ronként, fajtától függően. Úgy tűnik, idén Lázári környékén alacsonyabb lesz a termés­hozam. Ősszel nagyon sok búzát és repcét vetettek el, de az őszi és a tavaszi esőzések miatt tönkre­ment a vetés, nagyon sok helyen újra kellett szántani a földet. Van olyan gazda, aki hatvan hektár repcét vetett, s ebből huszonöt hektárt ki kellett szántani. Ezt a területet bevetette tavaszi kultúrákkal, de nem biztos, hogy azok elérik majd a várt termés­hozamot. A falu­gazdász elmondta, hogy a tavaszi kukorica, szója és napra­forgó terüle­tenként másként alakul. Vannak olyan kukorica­földek, amelyeken a szárak már meg­haladták az 1,5 métert, viszont vannak olyanok is, amelyeken még csak tíz centi­méteresre nőttek, vagy épp csak most bújtak ki a földből. Részletek

  • Máramaros megyében a tavaszi és a nyár eleji kedve­zőtlen időjárás ellenére jó a termés az árpa-, a sörárpa- és a zab­földeken. A Mára­maros megyei gabona­termesztők egyesülete azt közölte, hogy a hektáron­kénti 3 és 5 tonna közötti a termés, ami valamennyi gabona­termesztő számára kielégítő mennyi­ségnek számít. A termés nagy részét a megyében tenyésztett állatok takar­mányo­zására használják, de a piacra is kerül belőle. Máramaros megyében 83 000 szántó­földön gazdál­kodnak, 1400 hektáron termesztenek zabot, 300 hektáron árpát, 500 hektáron pedig sörárpát. Részletek

  • A mező­gazdasági miniszter a Román Közszolgálati Televíziónak adott interjúban azt mondta, ha kedvező lesz az időjárás, rekordot dönthet idén a gabona­termés. Adrian Oros szerint 5,9 millió tonna fölött lehet a hazai búza­földekről betakarított kenyér­gabona mennyisége. Tavaly egyébként az aszály miatt 40 százalékkal csökkent a betakarított termés­mennyiség az előző eszten­dőhöz viszonyítva. A tárca­vezető arról is beszélt, hogy a mintegy kétmillió szántóföld egy részén kárt tett ugyan az időjárás, de amelyet megkímélt, kiváló a haszon­növények állapota. A mező­gazdasági minisz­térium összesítése szerint 28 000 hektáron tett kárt az árvíz és az eső, 8000 hektáron pedig a jég tett kárt. Részletek

  • Adrian Oros mező­gazdasági miniszter azt nyilatkozta, a szaktárca elemezni fogja annak lehetőségét, hogy de minimis, azaz csekély összegű támoga­tásban részesítse a méhé­szeket. Ezt a méhé­szeket tömörítő egyesületek kép­viselőivel való meg­beszélés után közölte, kiemelve, hogy az ágazat képviselői az alul­finan­szíro­zottság mellett arra is panasz­kodtak, hogy a hazai piacot elárasztja a külföldről importált hamis méz, amelyet alacsony ára miatt előnyben része­sítenek a vásárlók, akik egyébként nincsenek tudatában annak, hogy nem is mézet vásárolnak. Tavaly méh­családon­ként 25 lejes de minimis támoga­tásban részesültek a méhészek, erre a célra 37 651 700 lejt különített el a szaktárca. A támo­gatással, amelynek értékét a méhészek egy része nevetsé­gesnek tartotta, 16 296-en éltek. A szak­tárca  1 506 068 méhcsalád után folyósított támogatást. Részletek

  • Számos díjjal tértek haza a partiumi pálinka­­főzők az Ákovita Nemzet­­közi Párlat- és Pálinka­versenyről, amelyre a Partiumi Falu­gazdász Hálózat 191 mintát gyűjtött össze. A Szatmár­németiben tevékeny­kedő Bálint Attila Miklós szilva­párlata arany, körte- és birs­alma­párlata pedig bronz minősítést kapott. A szilágy­sámsoni Boda László Bálint bor­párlata (szelídített konyak) ezüst, fehér szőlőből készített törkölye pedig bronz minősítést kapott. A lelei Almási Csaba szilva­párlatát bronz minősí­téssel díjazták, akárcsak a koltói Bencze Sándor vegyes gyümölcs­párlata és szőlő­párlata valamint a szilágy­perecseni Boncidai Csaba veres szilva párlata. Ugyancsak bronz minősítést kapott a kismajtényi Böször­ményi István körte- valamint szilva­párlata. Ugyanilyen alap­anyagból főzött párlatát díjazták a szatmár­hegyi Fehér Gyulának is. Az ér­köbölkúti Kópis József kajszi­barack párlata is bronz minősítést kapott, akárcsak a magyar­csaholyi Kálmán Ferenc és a szintén csaholyi Nagy Pál kajszi­barack párlata és a szilágypéri Kovács Albert szilva­párlata. Érmihály­falvára két bronz minősítés ment, Nagy László alma­párlatáért és Sütő József 2019-es, illetve 2020-as szilva­párlatáért. Lázári Takács Roland körte­párlatáért járó bronz minősítéssel írta fel magát a pálinka­térképre.  A szilágy­nagyfalui Torkos Pár törköly­párlata kapott bronz minősítést, akárcsak a nagykárolyi Veres László birspárlata.  Összesen 1082 mintát neveztek be a versenyre, ami meglepő, mert a több évtizedes hagyo­mánnyal rendelkező eseményeken sem tapasz­talható ekkora érdeklődés. A minták közül 164 nem kapott helyezést, viszont számukra is készült a zsűri jó tanácsokkal. Részletek

  • John Miller milliárdos üzlet­ember szerint a tej- és hús­iparnak befellegzett: a tejipar 10 éven belül eltűnik, a hústermelő gazdáknak pedig szerinte más elfoglalt­ságot kell találniuk. A nagy­részt Dubajban tevékeny­kedő üzlet­ember az Euronews Interview című műsorában beszélt a jelenleg is zajló agrár­forrada­lomról, és a küszöbön álló változá­sokról. Véleménye szerint a tejipar „tíz éven belül eltűnik”, illetve a világon elfogyasztott „hús jellegű” termékek fele növényi alapú lesz. Vagy a sejt alapú mező­gazdaság segítsé­gével laborokban állítják elő a lehető legjobb minő­ségben – adta hírül a euronews.com. A tendenciák azt mutatják, hogy az élelmiszer­iparon belül nagyon gyorsan növekszik az olyan növényi alapú termékek piaca, amelyeket a fogyasztók a hús és a tej alternatí­vájának gondolnak: a növényi alapú italok, illetve desszertek, valamint a növényi fehérjéből készülő, húshoz hasonlító, de nem hús­termékek, valamint a vegán tojás. Az előre­jelzések szerint a fejlett világban, 5-10 éven belül fogyasztók tömegei fognak a tej és a hús helyett mást keresni a boltokban. Részletek

  • Hasonlóan több más ősi háziállat­fajtához, a hucul lófajtát is szinte az utolsó pillanatban mentették és őrizték meg az utó­kornak. Holott egykoron nagy becsben tartották ezt a hegyvidéki terepet jól bíró, kis méretű, igénytelen, kiemelkedő munka­készségű fajtát, amely a Kárpá­tokban alakult ki, és geneti­kailag közel áll a mára már kihalt eurázsiai vadlóhoz, a tarpánhoz. Jóval apróbbak, mint a hosszú­lábú verseny­lovak, ám nem oly aprók, mint a pónik. A fajta a nevét hucul nevű ruszin nép­csoportról kapta, akik Ukrajna nyugati részén, az Ukrán-Kárpá­tokban és Romá­niában, a Mára­maros vidéken élnek. A hucul lovak első hiteles említése 1792-ből származik – a mai Románia területén, Radócon (Rădăuți) volt a kárpáti lovak ménese. 1857-ben a ménes lóállo­mánya meg­haladta az 1300 egyedet, 1914-ben a tenyész­állományt Besztercére, majd onnan az osztrák Waldhofra helyezték. Az Osztrák–Magyar Monarchia szét­hullása után a huculokat szétosz­tották, elárve­rezték az utód­államok között. Napja­inkban e lovakat Magyar­országon, Lengyel­országban, Felvidéken, Erdélyben, Cseh­országban és a Kárpát­alján tenyésztik. A teljes populációjuk mintegy 1000 egyed. Részletek
A mezőgazdaságot érintő döntéseket hozott a kormány
Több, a mezőgazdaságot érintő döntést hozott hétvégi ülésén a kormány. Elfogadták az egységes terület­alapú támogatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékéről rendelkező határozatot. Meg­hosszab­bították az állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét valamint kiegészítették a gázolaj árának részbeni támogatására szánt keretösszeget.
Hírlevél 2021. október 4.
Elfogadta a kormány azt a határo­zatot, amely az egységes terület­alapú támo­gatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékét határozza meg. 2022. december 31-ig meg­hosszab­bították az Országos Állattartói Ügynökség jóvá­hagyásával rendelkező állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium által megrendelt tanulmány szerint 2030-ban a városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruház­láncokból fogja beszerezni az élelmiszert.
Hírlevél 2021. szeptember 27.
Október 15-ig folyósítja a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség az úgynevezett legelő­támogatást, amelynek értéke hektá­ronként 150 és 600 euró között mozog. Bírsággal is sújthatja a Környezet­védelmi Őrség a szag miatt azokat a gazdákat, akik a trágyát terítenek szét vagy halmoznak fel a tulajdo­nukban lévő mező­gazdasági területen. A mezőgazdasági vállalkozók szerint erősen eltúlzottak a minisztérium adatai az idei termés mennyiségét illetően. A Green Report jelentése szerint a begyűjtők minden évben nagy mennyiségű erdei gyümölcstől fosztják meg a vadál­latokat. 
Cookie