Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél
Hírlevél 2021. július 12.
2021.07.12 - 14:36
Komoly szigorításokat terveznek bevezetni a saját fogyasztásra sertést nevelő gazdák számára. Idén sem volt népszerű a külföldön élő fiatal gazdák hazacsalogatását célzó program. Az AFIR újabb pályázatokat írt ki a mezei utak felújítására. A mezőgazdasági miniszter szerint rekordot dönthet idén a gabonatermés. Elemzik annak lehetőségét, hogy idén is de minimis támogatást kapjanak a méhészek.
- Komoly szigorításokat vezetne be a saját fogyasztásra sertést nevelő gazdák számára az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság. Az ANSVSA által kidolgozott sürgősségirendelet-tervezet célja az afrikai sertéspestis terjedésének a megakadályozása. A tervezet előírásai szerint tilos a sertéseket ételmaradékkal etetni, az ól bejáratánál pedig ki kell alakítani egy helyet, ahol a gazdák fertőtleníteni tudják a belépéskor viselt cipőjüket. A szabályszegők 8000 lejig terjedő bírságot kockáztatnak. A rendelet-tervezet itt tanulmányozható. Ioan Ladoși, a romániai sertéstenyésztő gazdák egyesületének elnöke azt mondja, olyan alapvető szabályokról van szó, amelyeket az Európai Unió valamennyi sertéstenyésztője betart, ezért nem lehet kivételt tenni Romániában sem. Kijelentette: ha nem állítanak fel világos szabályokat az összes sertéstenyésztő számára, akkor az nemsokára az összes sertéshúst importálni fogja az ország. Állítása szerint egyébként az afrikai sertéspestis annyira lecsökkentette a hazai farmok kapacitását, hogy 70 százalékról 30 százalékra csökkent az itthon előállított sertéshús aránya. Részletek
-
Országszerte 110 afrikaisertéspestis-gócot tartanak nyilván jelenleg – közölte az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság. Összesen 45 227 sertést nevelnek az érintett farmokon és gazdaságokban. Az elmúlt héten 21 új sertéspestisgócot azonosítottak: Bihar megyében hetet, Szilágy megyében kettőt, Szatmár megyében pedig egyet. Jelenleg Bihar megyében 34, Szilágy megyében 15, Szatmár megyében 8, Máramaros megyében pedig 2 aktív gócpontot tartanak nyilván a hatóságok. Ugyanakkor 15 gócot sikerült felszámolni, ezek közül hármat Szatmár, egyet pedig Máramaros megyékben. Az ANSVSA felhívja a figyelmet, hogy a sertéspestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmisíteni. Részletek -
A július 5-i határidőig 256 pályázatot nyújtottak be a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségéhez a külföldön élő fiatal gazdák hazacsalogatását célzó program keretében. Az eredmény messze elmaradt a várakozásoktól – az igényelt pénzösszeg mindössze 10,5 millió euró, alig valamivel több a keretösszeg felénél. Az erdélyi pályázók aktívabbak voltak mint a regátiak – a legtöbb igénylés, 46, Beszterce-Naszód megyéből érkezett, 1,87 millió euró értékben. 42 bihari pályázott, ők 1,72 millió euróból indítanák be a gazdaságaikat. Szakemberek szerint a támogatási program mérsékelt sikere a szigorú kiírási feltételek következménye. A sikeres pályázók a szerződés aláírásakor kapják meg az igényelt összeg 75 százalékát, a fennmaradó 25 százalékot pedig az üzleti terv megvalósításának a függvényében. Ez nem haladhatja meg a három, gyümölcsösök esetében pedig az öt évet. A támogatásra olyan 41-ik életévüket be nem töltött személyek pályázhattak, akik bármilyen szintű mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy állattenyésztési képesítéssel rendelkeznek, s igazolni tudják, hogy az igénylés leadása előtti két évben minimum 3 hónapos munkaviszonyuk volt a szóban forgó szakterületen. Részletek -
A Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége újabb pályázatokat írt ki a mezei utak felújítására. Szatmár megyében szinte minden községben szükség van a mezei utak kövezésére, hiszen a nehéz gépjárművek megrongálják azokat, és esős időben nagy mennyiségű sarat visznek fel a települések útjaira, sokszor a főutakra. Csanáloson 2017-ben készült egy terv a mezei utak kövezésére, s bár a benyújtott pályázat pozitív elbírálásban részesült, de nem kapott finanszírozást. A községben tizenhét kilométer mezei utat kellene rendbe tenni. Mikola községben több olyan út van, amelyik esős időben járhatatlan, ezért nem tudták sok helyen a termést sem betakarítani tavaly ősszel. Túrterebes önkormányzata két pályázatot készíttetett mezei utak felújítására. Olyan útszakaszokat választottak ki, amelyek megfelelnek azoknak az elvárásoknak, hogy magas pontszámokat kapjanak. Ezek az útszakaszok elősegítik, hogy a mezőgazdasági gépek elkerüljék a nemzetközi utat, mezőgazdasági cégek mellett haladnak el. Részletek -
Augusztus 1-ig le kell kaszálják a füvet azok a legelőtulajdonosok, akik támogatásban részesülnek, de nem rendelkeznek a kötelező hektáronkénti állatterheléssel – figyelmeztet a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség. Kivételt csak azok képeznek, akik biztosítani tudják a hektáronkénti minimális 0,3 UVM terhelést. A gazdálkodóknak október 15-éig be kell nyújtaniuk a széna tárolásával/értékesítésével kapcsolatos dokumentumokat, valamint a mezőgazdasági szektorból származó termékek forgalmazására vonatkozó iratokat. Azok a gazdák, akik különféle okokból, például eső, jégeső vagy árvíz nem tudnak kaszálni, írásban haladéktalanul értesíteniük kell a kifizetési ügynökség azon egységét, amely nyilvántartásba vette a területalapú támogatási kérelmet. Az írásbeli értesítéshez eredtiben csatolniuk kell azt a dokumentumot, amely igazolja a vis maior esetet. Részletek -
Már aratják az árpát, s hamarosan elkezdődik a repce és a búza aratása is a Partiumban. Becslések szerint a terméshozam kisebb lesz a tavalyinál, de magasabb felvásárlási árakra lehet számítani. Lázári környékén hektáronként 3-3,5 tonnás hozamra számítanak – mondja Kovács Ottó falugazdász. A repce learatása után vagy azzal párhuzamosan veszi kezdetét a búza aratása. A búza esetén a hozam kisebb lesz, mint amennyi az elmúlt évben volt. A tavalyi átlagtermés búzából meghaladta a 6-6,5 tonnát hektáronként, fajtától függően. Úgy tűnik, idén Lázári környékén alacsonyabb lesz a terméshozam. Ősszel nagyon sok búzát és repcét vetettek el, de az őszi és a tavaszi esőzések miatt tönkrement a vetés, nagyon sok helyen újra kellett szántani a földet. Van olyan gazda, aki hatvan hektár repcét vetett, s ebből huszonöt hektárt ki kellett szántani. Ezt a területet bevetette tavaszi kultúrákkal, de nem biztos, hogy azok elérik majd a várt terméshozamot. A falugazdász elmondta, hogy a tavaszi kukorica, szója és napraforgó területenként másként alakul. Vannak olyan kukoricaföldek, amelyeken a szárak már meghaladták az 1,5 métert, viszont vannak olyanok is, amelyeken még csak tíz centiméteresre nőttek, vagy épp csak most bújtak ki a földből. Részletek -
Máramaros megyében a tavaszi és a nyár eleji kedvezőtlen időjárás ellenére jó a termés az árpa-, a sörárpa- és a zabföldeken. A Máramaros megyei gabonatermesztők egyesülete azt közölte, hogy a hektáronkénti 3 és 5 tonna közötti a termés, ami valamennyi gabonatermesztő számára kielégítő mennyiségnek számít. A termés nagy részét a megyében tenyésztett állatok takarmányozására használják, de a piacra is kerül belőle. Máramaros megyében 83 000 szántóföldön gazdálkodnak, 1400 hektáron termesztenek zabot, 300 hektáron árpát, 500 hektáron pedig sörárpát. Részletek -
A mezőgazdasági miniszter a Román Közszolgálati Televíziónak adott interjúban azt mondta, ha kedvező lesz az időjárás, rekordot dönthet idén a gabonatermés. Adrian Oros szerint 5,9 millió tonna fölött lehet a hazai búzaföldekről betakarított kenyérgabona mennyisége. Tavaly egyébként az aszály miatt 40 százalékkal csökkent a betakarított termésmennyiség az előző esztendőhöz viszonyítva. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a mintegy kétmillió szántóföld egy részén kárt tett ugyan az időjárás, de amelyet megkímélt, kiváló a haszonnövények állapota. A mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint 28 000 hektáron tett kárt az árvíz és az eső, 8000 hektáron pedig a jég tett kárt. Részletek -
Adrian Oros mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta, a szaktárca elemezni fogja annak lehetőségét, hogy de minimis, azaz csekély összegű támogatásban részesítse a méhészeket. Ezt a méhészeket tömörítő egyesületek képviselőivel való megbeszélés után közölte, kiemelve, hogy az ágazat képviselői az alulfinanszírozottság mellett arra is panaszkodtak, hogy a hazai piacot elárasztja a külföldről importált hamis méz, amelyet alacsony ára miatt előnyben részesítenek a vásárlók, akik egyébként nincsenek tudatában annak, hogy nem is mézet vásárolnak. Tavaly méhcsaládonként 25 lejes de minimis támogatásban részesültek a méhészek, erre a célra 37 651 700 lejt különített el a szaktárca. A támogatással, amelynek értékét a méhészek egy része nevetségesnek tartotta, 16 296-en éltek. A szaktárca 1 506 068 méhcsalád után folyósított támogatást. Részletek -
Számos díjjal tértek haza a partiumi pálinkafőzők az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyről, amelyre a Partiumi Falugazdász Hálózat 191 mintát gyűjtött össze. A Szatmárnémetiben tevékenykedő Bálint Attila Miklós szilvapárlata arany, körte- és birsalmapárlata pedig bronz minősítést kapott. A szilágysámsoni Boda László Bálint borpárlata (szelídített konyak) ezüst, fehér szőlőből készített törkölye pedig bronz minősítést kapott. A lelei Almási Csaba szilvapárlatát bronz minősítéssel díjazták, akárcsak a koltói Bencze Sándor vegyes gyümölcspárlata és szőlőpárlata valamint a szilágyperecseni Boncidai Csaba veres szilva párlata. Ugyancsak bronz minősítést kapott a kismajtényi Böszörményi István körte- valamint szilvapárlata. Ugyanilyen alapanyagból főzött párlatát díjazták a szatmárhegyi Fehér Gyulának is. Az érköbölkúti Kópis József kajszibarack párlata is bronz minősítést kapott, akárcsak a magyarcsaholyi Kálmán Ferenc és a szintén csaholyi Nagy Pál kajszibarack párlata és a szilágypéri Kovács Albert szilvapárlata. Érmihályfalvára két bronz minősítés ment, Nagy László almapárlatáért és Sütő József 2019-es, illetve 2020-as szilvapárlatáért. Lázári Takács Roland körtepárlatáért járó bronz minősítéssel írta fel magát a pálinkatérképre. A szilágynagyfalui Torkos Pár törkölypárlata kapott bronz minősítést, akárcsak a nagykárolyi Veres László birspárlata. Összesen 1082 mintát neveztek be a versenyre, ami meglepő, mert a több évtizedes hagyománnyal rendelkező eseményeken sem tapasztalható ekkora érdeklődés. A minták közül 164 nem kapott helyezést, viszont számukra is készült a zsűri jó tanácsokkal. Részletek -
John Miller milliárdos üzletember szerint a tej- és húsiparnak befellegzett: a tejipar 10 éven belül eltűnik, a hústermelő gazdáknak pedig szerinte más elfoglaltságot kell találniuk. A nagyrészt Dubajban tevékenykedő üzletember az Euronews Interview című műsorában beszélt a jelenleg is zajló agrárforradalomról, és a küszöbön álló változásokról. Véleménye szerint a tejipar „tíz éven belül eltűnik”, illetve a világon elfogyasztott „hús jellegű” termékek fele növényi alapú lesz. Vagy a sejt alapú mezőgazdaság segítségével laborokban állítják elő a lehető legjobb minőségben – adta hírül a euronews.com. A tendenciák azt mutatják, hogy az élelmiszeriparon belül nagyon gyorsan növekszik az olyan növényi alapú termékek piaca, amelyeket a fogyasztók a hús és a tej alternatívájának gondolnak: a növényi alapú italok, illetve desszertek, valamint a növényi fehérjéből készülő, húshoz hasonlító, de nem hústermékek, valamint a vegán tojás. Az előrejelzések szerint a fejlett világban, 5-10 éven belül fogyasztók tömegei fognak a tej és a hús helyett mást keresni a boltokban. Részletek -
Hasonlóan több más ősi háziállatfajtához, a hucul lófajtát is szinte az utolsó pillanatban mentették és őrizték meg az utókornak. Holott egykoron nagy becsben tartották ezt a hegyvidéki terepet jól bíró, kis méretű, igénytelen, kiemelkedő munkakészségű fajtát, amely a Kárpátokban alakult ki, és genetikailag közel áll a mára már kihalt eurázsiai vadlóhoz, a tarpánhoz. Jóval apróbbak, mint a hosszúlábú versenylovak, ám nem oly aprók, mint a pónik. A fajta a nevét hucul nevű ruszin népcsoportról kapta, akik Ukrajna nyugati részén, az Ukrán-Kárpátokban és Romániában, a Máramaros vidéken élnek. A hucul lovak első hiteles említése 1792-ből származik – a mai Románia területén, Radócon (Rădăuți) volt a kárpáti lovak ménese. 1857-ben a ménes lóállománya meghaladta az 1300 egyedet, 1914-ben a tenyészállományt Besztercére, majd onnan az osztrák Waldhofra helyezték. Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után a huculokat szétosztották, elárverezték az utódállamok között. Napjainkban e lovakat Magyarországon, Lengyelországban, Felvidéken, Erdélyben, Csehországban és a Kárpátalján tenyésztik. A teljes populációjuk mintegy 1000 egyed. Részletek
Gázolaj-támogatást igényelhetnek a gazdák, de aszálybiztosítás is segítheti a gazdákat. Vertikálisan "ültetett" eperfarmokkal kísérleteznek a nagyvilágban, az olasz bor pedig egyre nagyobb teret hódít. Pedig a Kárpát-Medence borai kitűnőek, erről bárki megbizonyosodhat a Bor a kastélyban rendezvényen, Nagykárolyban, július 27-28-án.
Támogatást kaphatnak az erdőtulajdonosok. Nagyon alacsony a paradicsom nagybani ára, nem is érdemes betakarítani. Úgy tűnik jó lesz a mezőgazdasági év Romániában, még a várható aszálykárok ellenére is.
Május 11-én a Szatmár megyei avasi borvidék borait népszerűsítő eseményt szervezünk. Lassan emelkedik a búza ára, a romániai nagy üzletláncok pedig a helyi termelők felé fordulnak.