- Közvitára bocsátotta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium azt a rendelettervezetet, amely korlátozná a családi gazdaságokban és nem kereskedelmi farmokon nevelhető hízósertések számát. Február 8-ig szólhatnak hozzá a tervezethez az érintett gazdák. Adrian Oros mezőgazdasági miniszter szerint csak így lehet megfékezni az afrikai sertéspestis vírusának terjedését. A tervezet szerint a nem kereskedelmi farmokon (amelyek nincsenek bejegyezve a cégbíróságon), az úgynevezett megélhetési gazdaságokban, ahol családi fogyasztásra tartanak állatokat, legtöbb öt hízósertés tartható. A sertéseket be kell jegyezni az országos állatjegyzékbe (SNIIA), a farmoknak pedig eleget kell tenniük az állategészségügyi, biobiztonsági előírásoknak. A kereskedelmi sertésfarmokon létszámkorlátozás nélkül csak az állategészségügyi és biobiztonsági előírások betartása mellett lehet sertéseket nevelni. Ezeknek az egységeknek állategészségügyi engedéllyel is rendelkezniük kell. Részletek
-
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség eddig 767 907 olyan gazdálkodó kifizetését engedélyezte, akik a 2020-as kampányban egységes kifizetési kérelmet nyújtottak be. Ez a szám a támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők 93,54 százalékát jelenti. A kifizetésre engedélyezett teljes összeg 2,14 milliárd euró. Részletek
-
Konkrét, a román bor népszerűsítésére vonatkozó elvárások megfogalmazását várja a szőlőtermesztőktől és a bortermelőktől Adrian Oros. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter azt mondta, a maga részéről nyitott arra, hogy az állam is hozzájáruljon a hazai borok minél ismertebbé tételéhez, mind bel-, mind pedig külföldön. Arról is beszélt, hogy a tervek szerint idén is támogatnák anyagilag a bortermelőket, akik a világjárvány miatt más ágazatok szereplőihez hasonlóan veszteségeket könyveltek el, az ország lezárása ugyanis jelentősen érintette a turizmust, illetve a vendéglátóipart. A bor számít egyébként az Európai Unió legkelendőbb termékének, az ágazatba való befektetések tekintetében Románia az ötödik, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália mögött. Részletek
-
Az 2020/2021-es időszakban az Európai Unió kukoricaexportja elérte az 1 274 000 tonnát, ez azonban kevesebb mint fele a tavalyi, azonos időszakban exportált 2 958 000 tonnának. Az Európai Bizottság adatai szerint a tagállamok legnagyobb exportőrének Románia számít, 854 143 tonnával, ez a EU által exportált mennyiség 67 százaléka. Kisebb arányban, de csökkent az európai közösség által exportált búza mennyisége is, 18 020 000 tonnáról 14 990 000 tonnára. A legnagyobb búzaexportőrnek Franciaország számít, 4 013 000 tonnával, majd Litvánia (2 300 000 tonna) és Lettország (1 950 000 tonna) következik. Románia 1 526 000 tonnával a hatodik. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint Románia búzatermése tavaly 41 százalékkal csökkent 2019-hez képest. Ez abszolút számokban 6 091 000 tonnát jelent. Az országban 2 088 000 hektáron termesztettek kenyérgabonát, a hektáronkénti átlagtermés 2 917 kg volt, míg 2019-ben 4 749 kg/ha volt az átlagtermés. A szaktárca egyébként arra is rámutat, hogy 2019-hez képest tavaly közel felére csökkent a szemesgabonatermés az országban, ez a rendkívüli mértékű aszállyal magyarázható. A gabonatermés mérlege kevéssel több mint 17 millió tonnát mutat. Részletek
-
Románia továbbra is az Európai Unió tagországainak sereghajtói között van az organikus gazdálkodás terén, minthogy mezőgazdasági földjeinek csupán 2,86 százalékán zajlik organikus gazdálkodás. Az 2012–2019 közötti időszakban 37,1 százalékkal nőtt ugyan ezen területek aránya (288 261 hektárról 395 228 hektárra) de még mindig elmarad az európai ligát organikus gazdálkodás terén vezető Ausztriától, ahol a mezőgazdasági földek minden ötödik hektárán organikusan gazdálkodnak és 20 000 gazdaság van. Románia csupán Bulgáriát (2,3%), Írországot (1,6%) és Máltát (0,5%) előzi meg. Ausztria után Észtország (22,3%) és Svédország (20,4%) következik. A legfrissebb adatok alapján az Európai Unióban 13 800 000 hektáron zajlik organikus gazdálkodás, azaz a mezőgazdasági területek 8,5 százalékán. Az ökológiai termelés irányadó elve a magas élelmiszerminőség a mezőgazdaság, a nyersanyagok és az energia kímélő felhasználásával. A biológiai gazdálkodás célja olyan zárt anyagkörforgás, amely emberi beavatkozás nélkül szabályozza magát. Részletek
-
A 2021–27-es pályázati ciklus kétéves átmeneti időszakának lehetőségeiről, a gazdák megmaradásának feltételeiről nyilatkozott Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke a Szatmári Friss újságnak. A szatmári parlamenti képviselő hangsúlyozta, a szociáldemokrata kormány nagyon sok programot indított el, majd a Ludovic Orban vezette liberális kabinet idején fogadtak el törvényeket a végrehajtáshoz, ehhez viszont pénzre lenne szükség, ami ott kellene hogy legyen a költségvetésben. „Külön program kellene ahhoz, hogy a gazdálkodó tenyészállatokat vásároljon. Romániában mind a szarvasmarháknál, mind a sertéseknél nagyon alacsony szinten van a genetikai állomány, ezért támogatásokra lenne szükség, hogy az állattartók tenyészállatokat vásárolhassanak” – véli Magyar Lóránd. Kiemelte, a fiatal gazdáknak megmaradt ugyan a negyven-ötven ezer eurós támogatás, de ez csak arra elegendő, hogy átvegyék egy-egy gazdaság irányítását, és a továbbiakban ők foglalkozzanak vele. A cél viszont az lenne, hogy valamilyen szinten kezdjenek el együtt gondolkodni, előrelépni ugyanis csak közösen tudnak. Részletek
-
Florin Cîţu kormányfő aláírta Barabási Antal Szabolcs mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkárrá való kinevezését. A döntés megjelent a Hivatalos Közlönyben. Az RMDSZ által nevesített Barabási Antal Szabolcs 2003-ban szerzett egyetemi oklevelet a Mezőgazdaság-tudományi és Állatorvosi Egyetemen. 2004–2006 között a Kelet-európai régióért felelős igazgatói állást töltötte be egy technológiai építmények tervezésére, illetve a tejelő tehénfarmok technologizálására szakosodott vállalkozásban. 2006-tól több cég igazgatójaként tevékenykedett. Ezek szakterülete a tervezés, technológiai építmények, európai projektek gyakorlatba ültetése, állattenyésztésre, főképpen szarvasmarhafélék és juhfélék tenyésztésére vonatkozóan. Ismeri a szakterületeket és építő jellegű ötletei vannak az állattenyésztési beruházások hatékonnyá tételéről, valamint a nyereség optimizálásáról. Részletek
-
A norvég Plantsauna vállalat egy egészen különleges, új kezelést vezetett be, amely segítségével abszolút egészséges földieperet lehet termelni vegyszerek használata nélkül. A viszonylag egyszerű kezelés lényege, hogy a növényt a táptalajjal együtt egy légmentesen zárt térbe emelik be, és ott 100 százalékos páratartalom mellett, szigorúan meghatározott hőfokon és ideig hőkezelésnek vetik alá. Ezt követően a növényt hagyják lehűlni, aminek hatására az bizonyos enzimeket állít elő, és ennek eredményeként a kezelés jóval magasabb hőfokon (gőzöléssel) megismételhető. Az enzimek erősítik a palánták immunrendszerét, és megvédik azokat a magas hőmérséklettől, amely azonban megöli a kórokozók csaknem mindegyikét. A hőkezelés jelentősen javíthatja a termesztés jövedelmezőségét, mivel a növények hosszabb ideig termesztésben maradhatnak, és jóval kevesebbet kell azokból kiselejtezni. Részletek
-
Világrekordot jelentő áron, 262 ezer fontért árverezték el a Victoria Beckham után Poshspice-nak nevezett tehenet Közép-Angliában – közölte a brit Limousin Cattle Society tenyésztőegyesület. A világon ekkora összeget sosem adtak még ennek a marhafajtának egy egyedéért, az ár a korábbi brit és európai rekord dupláját is meghaladta. A kilencvenes évek angol sztárbandája, a Spice Girls egyik tagját, Victoria Beckhamet hívták annak idején Posh Spice-nak, róla nevezték el a limousin fajtájú üszőt. A fiatal állatot a közlemény szerint egy hete, pénteken árverezték el – írták a helyi lapok. A Shropshire-ben nevelt tehén, melynek teljes neve Wilodge Poshspice, rekorder állatok családjából származik. Anyja, Milbrook Gingerspice – melyet szintén az egyik Spice Girlről neveztek el – a brit és az európai rekordot is tartotta 2014-es eladását követően. Részletek
|
|
