×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2021. február 8.

2021.02.08 - 15:58

Támogatások

  • A 2021–2022 közötti úgyne­vezett átmeneti idő­szakban összesen 300 millió eurót hívhatnak le a romániai állat­tenyésztők – jelentette be Adrian Oros mező­gazdasági miniszter. Az állat­tenyésztési ágazat fejlesz­tésére irányuló pályázati kiírás részleteit (4.1-es alintézkedés) a tárca­vezető tájékoz­tatása szerint idén júniusban teszik közzé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a növény­termesztőknek juttatott támogatások elmarad­nának vagy csökken­nének, bár az ágazat képviselői nehez­ményezték az állat­tenyésztőknek juttatott támogatás mértékét. A tervek szerint 100 millió euróra pályáz­hatnak az átmeneti időszakban a növény­termesztők fóliasátrak és üvegházak telepí­tésére, 100 millió eurót eszköz­vásárlásra, 115 millió eurót hívhatnak le a gyümölcs­termesztők, a termékek népszerű­sítésére pedig 130-140 millió eurós pályázati keret lesz. Részletek

  • Közvitára bocsátotta a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium azt a rendeletet, amely a 2021–2022 közötti, a Közös Agrár­politika hatályba lépéséig tartó, úgy­nevezett átmeneti idő­szakban alkalma­zandó fizetési rendszerek és garancia­eszközök jóvá­hagyásáról szól. A vonat­kozó doku­mentum részletezi azokat a minimális felté­teleket, amelyeknek a gazdáknak meg kell felelniük ahhoz, hogy élhes­senek a terület­alapú támogatás lehető­ségével. A szántó­földön évente legalább egyszer be kell takarítani a növény­zetet, a legelők esetében a legeltetési időszakban biztosítani kell a legeltetést, hektá­ronként legalább 0,3 UVM terheléssel, legyen szó hegy­vidéki vagy síkvidéki területről. A szőlő­ültetvények és gyümöl­csösök esetében legalább évi egy karban­tartási vágást kell végezni, illetve legalább egy kaszálást a füves sorok között, vagy éves talaj­fen­ntartási munkát. A dokumentum itt tanulmá­nyozható.

Sajtószemle • Aktuális

  • Közvitára bocsátotta a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium azt a rendelet­tervezetet, amely korlátozná a családi gazda­ságokban és nem keres­kedelmi farmokon nevelhető hízó­sertések számát. Február 8-ig szólhatnak hozzá a tervezethez az érintett gazdák. Adrian Oros mező­gazdasági miniszter szerint csak így lehet meg­fékezni az afrikai sertés­pestis vírusának terjedését. A tervezet szerint a nem keres­kedelmi farmokon (amelyek nincsenek bejegyezve a cég­bíróságon), az úgy­nevezett megél­hetési gazda­ságokban, ahol családi fogyasz­tásra tartanak állatokat, legtöbb öt hízó­sertés tartható. A serté­seket be kell jegyezni az országos állat­jegyzékbe (SNIIA), a farmoknak pedig eleget kell tenniük az állat­egészség­ügyi, bio­biztonsági elő­írá­soknak. A keres­kedelmi sertés­farmokon létszám­korlátozás nélkül csak az állat­egészség­ügyi és bio­biztonsági előírások betartása mellett lehet sertéseket nevelni. Ezeknek az egysé­geknek állat­egészség­ügyi engedéllyel is rendel­kezniük kell. Részletek

  • A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség eddig 767 907 olyan gazdál­kodó kifizetését enge­délyezte, akik a 2020-as kampányban egységes kifizetési kérelmet nyújtottak be. Ez a szám a támo­gatásra jogosult mező­gazdasági termelők 93,54 százalékát jelenti. A ki­fizetésre engedé­lyezett teljes összeg 2,14 milliárd euró. Részletek

  • Konkrét, a román bor népszerű­sítésére vonatkozó elvárások meg­fogalma­zását várja a szőlő­termesz­tőktől és a bor­termelőktől Adrian Oros. A mező­gazdasági és vidék­fejlesztési miniszter azt mondta, a maga részéről nyitott arra, hogy az állam is hozzá­járuljon a hazai borok minél ismer­tebbé tételéhez, mind bel-, mind pedig külföldön. Arról is beszélt, hogy a tervek szerint idén is támogatnák anyagilag a bor­termelőket, akik a világ­járvány miatt más ágazatok szerep­lőihez hasonlóan veszte­ségeket könyveltek el, az ország lezárása ugyanis jelentősen érintette a turizmust, illetve a vendég­látóipart. A bor számít egyébként az Európai Unió leg­kelendőbb termékének, az ágazatba való befektetések tekin­tetében Románia az ötödik, Francia­ország, Olasz­ország, Spanyol­ország és Portugália mögött. Részletek

  • Az 2020/2021-es idő­szakban az Európai Unió kukorica­exportja elérte az 1 274 000 tonnát, ez azonban kevesebb mint fele a tavalyi, azonos időszakban exportált 2 958 000 tonnának. Az Európai Bizottság adatai szerint a tagállamok legnagyobb expor­tőrének Románia számít, 854 143 tonnával, ez a EU által exportált mennyiség 67 százaléka. Kisebb arányban, de csökkent az európai közösség által exportált búza mennyi­sége is, 18 020 000 tonnáról 14 990 000 tonnára.  A leg­nagyobb búza­exportőrnek Francia­ország számít, 4 013 000 tonnával, majd Litvánia (2 300 000 tonna) és Lettország (1 950 000 tonna) következik. Románia 1 526 000 tonnával a hatodik. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium közleménye szerint Románia búza­termése tavaly 41 száza­lékkal csökkent 2019-hez képest. Ez abszolút számokban 6 091 000 tonnát jelent. Az országban 2 088 000 hektáron termesztettek kenyér­gabonát, a hektáron­kénti átlag­termés 2 917 kg volt, míg 2019-ben 4 749 kg/ha volt az átlag­termés. A szak­tárca egyébként arra is rámutat, hogy 2019-hez képest tavaly közel felére csökkent a szemes­gabona­termés az országban, ez a rendkívüli mértékű aszállyal magya­rázható. A gabona­termés mérlege kevéssel több mint 17 millió tonnát mutat. Részletek

  • Románia továbbra is az Európai Unió tag­országainak sereghajtói között van az organikus gazdálkodás terén, minthogy mező­gazdasági földjeinek csupán 2,86 százalékán zajlik organikus gazdál­kodás. Az 2012–2019 közötti időszakban 37,1 százalékkal nőtt ugyan ezen területek aránya (288 261 hektárról 395 228 hektárra) de még mindig elmarad az európai ligát organikus gazdál­kodás terén vezető Ausztriától, ahol a mező­gazdasági földek minden ötödik hektárán organikusan gazdál­kodnak és 20 000 gazdaság van. Románia csupán Bulgáriát (2,3%), Írországot (1,6%) és Máltát (0,5%) előzi meg. Ausztria után Észtország (22,3%) és Svéd­ország (20,4%) következik. A leg­frissebb adatok alapján az Európai Unióban 13 800 000 hektáron zajlik organikus gazdál­kodás, azaz a mező­gazdasági területek 8,5 százalékán. Az ökológiai termelés irányadó elve a magas élelmi­szer­minőség a mező­gazdaság, a nyers­anyagok és az energia kímélő felhaszná­lásával. A biológiai gazdál­kodás célja olyan zárt anyag­körforgás, amely emberi beavat­kozás nélkül szabályozza magát. Részletek

  • A 2021–27-es pályázati ciklus kétéves átmeneti idő­szakának lehető­ségeiről, a gazdák megmara­dásának felté­teleiről nyilat­kozott Magyar Lóránd, a kép­viselő­ház mező­gazdasági bizott­ságának alelnöke a Szatmári Friss újságnak. A szatmári parlamenti képviselő hang­súlyozta, a szociál­demokrata kormány nagyon sok programot indított el, majd a Ludovic Orban vezette liberális kabinet idején fogadtak el törvényeket a végre­hajtáshoz, ehhez viszont pénzre lenne szükség, ami ott kellene hogy legyen a költség­vetésben. „Külön program kellene ahhoz, hogy a gazdálkodó tenyész­állatokat vásároljon. Romániában mind a szarvas­marháknál, mind a sertéseknél nagyon alacsony szinten van a genetikai állomány, ezért támoga­tásokra lenne szükség, hogy az állattartók tenyész­állatokat vásárol­hassanak” – véli Magyar Lóránd. Kiemelte, a fiatal gazdáknak megmaradt ugyan a negyven-ötven ezer eurós támogatás, de ez csak arra elegendő, hogy átvegyék egy-egy gazdaság irányítását, és a továb­biakban ők foglal­kozzanak vele. A cél viszont az lenne, hogy valamilyen szinten kezdjenek el együtt gondolkodni, előrelépni ugyanis csak közösen tudnak. Részletek

  • Florin Cîţu kormányfő aláírta Barabási Antal Szabolcs mező­gazdasági és vidék­fejlesztési állam­titkárrá való kineve­zését. A döntés megjelent a Hivatalos Közlönyben. Az RMDSZ által neve­sített Barabási Antal Szabolcs 2003-ban szerzett egyetemi oklevelet a Mező­gazdaság-tudo­mányi és Állat­orvosi Egye­temen. 2004–2006 között a Kelet-európai régióért felelős igazgatói állást töltötte be egy techno­lógiai építmények tervezésére, illetve a tejelő tehén­farmok technologi­zálására szakosodott vállal­kozásban. 2006-tól több cég igazgató­jaként tevékeny­kedett. Ezek szak­területe a tervezés, technológiai építmények, európai projektek gyakorlatba ültetése, állat­tenyésztésre, főképpen szarvas­marhafélék és juhfélék tenyész­tésére vonat­kozóan. Ismeri a szakterü­leteket és építő jellegű ötletei vannak az állat­tenyésztési beru­házások hatékonnyá tételéről, valamint a nyereség optimi­zálásáról. Részletek

  • A norvég Plant­sauna vállalat egy egészen külön­leges, új kezelést vezetett be, amely segítségével abszolút egészséges földieperet lehet termelni vegyszerek használata nélkül. A viszonylag egyszerű kezelés lényege, hogy a növényt a táptalajjal együtt egy lég­mentesen zárt térbe emelik be, és ott 100 százalékos pára­tartalom mellett, szigorúan meg­határozott hőfokon és ideig hőkeze­lésnek vetik alá. Ezt követően a növényt hagyják lehűlni, aminek hatására az bizonyos enzimeket állít elő, és ennek ered­ményeként a kezelés jóval magasabb hőfokon (gőzöléssel) megismé­telhető. Az enzimek erősítik a palánták immun­rendszerét, és megvédik azokat a magas hőmér­séklettől, amely azonban megöli a kórokozók csaknem mindegyikét. A hő­kezelés jelentősen javíthatja a termesztés jövedel­mezőségét, mivel a növények hosszabb ideig termesz­tésben marad­hatnak, és jóval kevesebbet kell azokból kiselejtezni. Részletek

  • Világrekordot jelentő áron, 262 ezer fontért árverezték el a Victoria Beckham után Poshspice-nak nevezett tehenet Közép-Angliában – közölte a brit Limousin Cattle Society tenyésztő­egyesület. A világon ekkora összeget sosem adtak még ennek a marha­fajtának egy egyedéért, az ár a korábbi brit és európai rekord dupláját is meg­haladta. A kilenc­venes évek angol sztár­bandája, a Spice Girls egyik tagját, Victoria Beckhamet hívták annak idején Posh Spice-nak, róla nevezték el a limousin fajtájú üszőt. A fiatal állatot a közlemény szerint egy hete, pénteken árverezték el – írták a helyi lapok. A Shropshire-ben nevelt tehén, melynek teljes neve Wilodge Poshspice, rekorder állatok családjából származik. Anyja, Milbrook Gingerspice – melyet szintén az egyik Spice Girlről neveztek el – a brit és az európai rekordot is tartotta 2014-es eladását követően. Részletek
Cookie