×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2021. február 1.

2021.02.01 - 13:51
  • Módosította a parlagfű elleni védeke­zésről szóló, 62/2018. számú törvény alkal­mazási módszer­tanát a kormány. Ezután már nem csak a polgár­mesteri hivatalok által felhatal­mazott személyek végez­hetnek ellenőr­zéseket, hanem például a környezet­védelmi őrség illetékesei és a helyi rendőrség is. A ha­tósá­goknak május 20-ig azono­sítaniuk kell a parlagfüves területeket, május 26-áig ezeket összesí­teniük kell, június 5-éig pedig ki kell küldeniük a gazos területek tulajdo­nosainak a felszólítást. A pol­gároknak és cégeknek június 6–30. között kell eltüntet­niük a parlag­füvet terüle­tükről, ezt követően pedig a hatóságok elkezd­hetnek bírságolni. A tör­vény szerint az ellen­őrzések első hulláma július 1-je és 15-e között zajlik, a második hullám pedig július 16-a és 31-e között van. A bír­ságok összegét is megemelték. Magán­személyeket 1000 lejtől 5000 lejig terjedő pénz­bírsággal lehet sújtani, míg jogi személyek esetében 10 ezer lejtől 20 ezer lejig terjedő pénzbírság szabható ki, ha nem a törvényi előírás szerint járnak el. Az intéz­kedéseket nem alkalmazó helyi közigazgatási egységek ellenőrzése és büntetése is egyszerűbb lesz. Részletek
  • Egész napos, nem hivatalos video­konferenciát tartottak január 25-én az Európai Unió mező­gazdasági és halászati miniszterei. Több miniszter rámutatott, hogy az európai mező­gazdasági termelőkkel szembeni tisztességes bánásmód biztosítása érdekében az uniós kereskedelmi meg­állapo­dásokban gondos­kodni kell az egyenlő verseny­feltételekről. Azt is számos miniszter hangsúlyozta, hogy csak akkor szabad harmadik országokból agrár-élelmiszer­ipari termékeket importálni, amennyiben azok megfelelnek azoknak a szigorú környezeti és fenntart­hatósági normáknak, amelyeknek az uniós tagállamok is. A mi­niszterek üdvözölték továbbá az EU és az Egyesült Királyság közötti megállapodást és az agrár-élelmiszeripari termékek vámmentes besorolását, és hangsúlyozták, hogy a megállapodás végre­hajtását – például a földrajzi jelzések kérdését – szorosan figye­lemmel kell kísérni az ágazat stabilitása és a bizony­talanságok elkerülése érdekében. A mi­niszterek kitértek az Egyesült Államok új kormá­nyának köszön­hetően feltáruló új perspek­tívákra és lehető­ségekre is, főként a keres­kedelmi feszültségek enyhí­tésével kapcsolatban. Részletek
  • Közös nyilat­kozattal zárult a kilencven ország részvé­telével megren­dezett 13. Élelme­zésügyi és Mező­gazdasági Világfórum, amelyen Romániát Gheorghe Ștefan mező­gazda­sági állam­titkár és Bogdan Bazgă, az uniós ügyek szakértője képviselte. Az on­line találkozón, amely a hogyan biztosítsuk az élelmiszert a világjárvány és az éghajlati változások idején téma köré épült, Julia Klöckner, német szövetségi mező­gazdasági miniszter elnökölt. A közös nyilat­kozatban a felek hangsú­lyozzák a biodiverzitás megőr­zésének kiemelt szerepét, a beporzók, a modern öntözési rendszerek jelentőségét, az erdő­telepítések klíma­változásra gyakorolt pozitív hatását. A deklaráció megállapítja, hogy az élelmiszer­gazdaság terme­lékeny­ségének növelése kulcskérdés, amelyhez a digitalizáció és a legújabb technológiák alkalma­zásának támogatása feltétlenül szükséges. Mindemellett jelzik, hogy a hulladékok csökkentése és az élelmiszer­pazarlás mérséklése is olyan kihívás, melyre a Föld összes országának hatékonyabb választ kell kidolgoznia. Részletek
  • A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség megyei központjai megkezdték az állattartási állami segély folyósítását a tavaly decemberben benyújtott, novemberi szolgál­tatásokért járó kérésekre. A költség­vetésből több mint 717 ezer lejt utalnak ki 25 igénylőnek. Részletek
  • Az Európai Bizottság december 31-ig meg­hosszab­bította és tovább bővítette az állami támogatási intézke­désekre vonatkozó ideiglenes keret­rendszer hatályát a korona­vírus-járvány okozta nehézségekkel küzdő gazdasági szereplők műkö­désének támoga­tására. Az intézkedés érinti a mező­gazdasági támoga­tásokat is. A döntés mindazokra az intéz­kedésekre vonatkozik, amelyek részét képezik a gazdaság korona­vírus-járvány idején történő támogatását célzó, eredetileg június 30-ig hatályos ideiglenes keret­rendszernek. Az Európai Bizottság emellett kibővítette a keret­rendszer hatályát is. Az új támogatási összeg­határok az elsőd­leges mező­gazdasági termelésben tevékeny­kedő vállalatok esetében a korábbi 100 ezer euró helyett 225 ezer eurós, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedő vállalatok esetében a korábbi 120 ezer euró helyett 270 ezer eurós, a többi ágazatban tevékenykedő vállalatok esetében pedig a korábbi 800 ezer euró helyett 1,8 millió eurós összeghatár vonatkozik cégenként. A korábbi helyzethez hasonlóan ezeket az összegeket vállala­tonként legfeljebb 200 ezer euró, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedő vállalatok esetében cégenként 30 ezer euró, a mező­gazdasági ágazatban tevékenykedő vállalatok esetében pedig cégenként legfeljebb 25 ezer euró csekély összegű támogatással lehet kombinálni egy három pénzügyi évet felölelő időszakban. Részletek
  • Fontos feladat lesz az idei évben a következő pályázati időszak prioritásait meg­határozó vidék­fejlesztési terv kidolgozása, amely mostantól a Nemzeti Stratégiai Terv néven fut – jelentette ki Magyar Lóránd, a képvi­selőház mező­gazdasági szak­bizott­ságának az alelnöke. Rámutatott, a két pályázati időszak közötti átmenet részeként létrehoznak egy átmeneti programot, amely egyfajta folytatása lesz a már lezárt vidék­fejlesztési progra­moknak, és szavazni fogja a támogatások kifize­tésének a folytatását. A le­osztott összeg 36 százalékát környezet- és klíma­intézkedések folytatására kell fordítani. Az 1 és 5 hektár közötti mező­gazdasági területen gazdálkodók esetében nem változik a területalapú támogatás összege. Az 5 és 30 hektár közötti területek esetében 48 euró/ha-ra módosul. Folytatódnak a környezeti és éghajlati közvetlen kifizetések (57,8 euró), valamint a fiatal gazdák plusz­támogatása, 60 hektárig. A gazdaságok korszerű­sítésére irányuló támogatások esetében változásra lehet számítani. Az átmeneti időszakban az állat­tenyésztők külön alapból pályáz­hatnak majd a gazdaságuk fejlesz­tésére, valamint saját, belső feldolgozó­rendszer kialakítására. Részletek
  • Hétfőig még benyújt­hatják a gazdák a 2020 negyedik negyed­évére járó gázolaj-támogatásra vonatkozó kérelmeiket a Mező­gazdasági Inter­venciós és Kifizetési Ügynökség megyei kirendelt­ségeinél. A ked­vez­ményezettek az október 1-je és december 31-e közötti időszakban vásárolt és felhasznált gázolaj után járó támogatást kérvényez­hetik. A gázolaj-támogatás értéke literenként 1,5258 lej. A gázolajár-támogatás egyaránt jár azoknak az engedé­lyezett természetes szemé­lyeknek, egyéni és családi vállal­kozá­soknak, amelyeket a 44/2008-as sürgősségi kormány­rendelet és ennek utólagos módosí­tásainak és kiegé­szíté­sének előírásai szerint hoztak létre, és/vagy jogi szemé­lyeknek, elismert termelői csopor­toknak vagy elismert termelői szerveze­teknek, amelyeket bejegyeztek az Országos Állat­egészség­ügyi Hatóság nyilván­tartásába, szerepelnek a mező­gazdasági nyilván­tartásban, a Farm­jegyzékben, Szőlő­ültetvények jegyzékében vagy más föld­jegyzékben, és amelyek a mező­gazdasági föld­területeket a hatályos jogszabályok szerint egyéni vagy társulási formában haszno­sítják a mező­gazdasági termelés érdekében. Ugyancsak jogosultak a támogatásra a Földjavító Szervezetek Országos Nyilván­tartásába (Registrul naţional al organizaţiilor de îmbunătăţiri funciare) és a Föld­javítások Nemzeti Igazgató­ságához (Administraţia Naţională a Îmbunătăţirilor Funciare) bejegyzett földjavító szerve­zeteknek is. Részletek
  • Megjelent a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium honlapján az a rendelet­tervezet, amely meghatá­rozza azokat a kritéri­umokat, amelyek esetén azok a gazdák, akik valamely szövet­kezetnek a tagjai, illetve a mező­gazdasági társulások mentesülnek az épület- és területadó befizetésének a kötele­zettsége alól. Ennek egyik feltétele, hogy a megtermelt javak legkevesebb 50 százalékát értéke­síteniük kellett az előző évben. A területadó kifize­tésének az eltörlése egyaránt vonatkozna a tervek szerint a szántó­földekre, a legelőkre, azokra a telkekre, amelyekre fóliaházat építettek, illetve az erdőkre és gyümöl­csösökre is. A rendelet­tervezet arra is kitér, hogy a mező­gazdasági társulások ne fizessenek profitadót. Ez esetben megalapí­tásukra sor kellett kerüljön az előző év december 31-ig, nettó evés forgalmuk pedig 5 esztendőn keresztül nem haladhatja meg a 10 millió eurót. A rendelet­tervezet itt tanul­mányoz­ható, a minisztérium 10 napos közvita után tárgyal róla. Részletek
  • Adrian Oros mező­gazdasági és vidék­fejlesztési miniszter azt nyilatkozta, az elkövet­kezendő időszakban rendkívül fontos a családi gazdaságok támogatása, enélkül ugyanis a vidéki életnek sem értelmét, sem pedig jövőjét nem látják az emberek.  Azt mondta, mandátuma priori­tásának tekinti a vidéki élet fellen­dítését és a rediszt­ributív támogatások lehívási arányának a javítását. A tárca­vezető kijelentette, fontos fenntartani az egyensúlyt a nagy farmok és a családi gazdaságok aránya között. Romá­niában 830 000 farm van, ezek azonban nagyon polarizáltak: a mező­gazdasági területek 40 százalékát a farmerek 97 százaléka műveli meg, kevesebb mint 5 hektáron gazdálkodva. A terület 40 százalékán pedig olyan farmerek gazdál­kodnak, akiknek 300 hektárnál nagyobb földterületük van, köztük olyan is van, amelyek 56 000 hektáron dolgoznak. Adrian Oros arról is beszélt, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a helyi termékek piacának a fellendí­tésére, és erősíteni a helyi termelők tárgyaló­képességét a nagy áruház­láncokkal szemben. Részletek
Cookie