×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2021. augusztus 9.

2021.08.09 - 11:02
Augusztus 10-ig kérvényez­hetik a Covid-támogatást a tej- és húshasznú szarvas­marhák tenyésztői. Október 18-án kezdi az APIA az egységes terület­alapú támogatási kérelmek előlegének a folyósí­tását. Míg a búzaföldeken rekord­termés lesz idén, addig a kukorica és a napraforgó estében kevésbé optimista a prognózis. Bővült a „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem” program partiumi gyűjtő­pontjainak a száma.

Támogatások

 

  • Augusztus 10-ig kérvényez­hetik az úgynevezett Covid-támogatást azok a gazdák, akik a tej- és húshasznú szarvas­marhákat tenyésztenek. A fize­tendő összegek a gazda­ságok január végén meglévő állomá­nyaira, és az idei év első hónap­jában leadott tej után is járnak. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a kormány által elfogadott rendelet tulajdon­képpen egy 2021. december 31-ig érvényes állami támogatási rendszert hoz létre a szarvas­marha­tenyésztők tevékeny­ségének támoga­tására a COVID – 19 járvány által kiváltott gazdasági válsággal össze­függésében, a járvány okozta veszteségek kompen­zálása érdekében. A támo­gatási keret­összeg 225 537 713 lej, ebből 182 708 014 lejt a húshasznú, 42 829 698 lejt pedig a tejhasznú szarvas­marhák tenyésztői kapnak. A mező­gazdasági termékek elsődleges terme­lésével foglalkozó vállal­kozások számára nyújtható támogatás összege nem haladhatja meg az 1 109 000 lejt. Részletek
  • Október 18-án kezdi az egységes terület­alapú támogatási kérelmek előlegének a folyósí­tását a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség – tájékoztat az intézmény közleménye. Az elő­leget a kis- és nagy­gazdák egyaránt kapják, függetlenül attól, hogy terület­alapú vagy állat­tenyész­tési támogatást igényeltek. Az APIA szerint a terület­alapú támogatások esetében az előleg a végösszeg 75, a vidék­fejlesztési támo­gatá­soknál 85 százalékát teszi ki. Március 1-je és május 17-e között 802 956 igénylést nyújtottak be a gazdák, összesen 9 823 979 hektár területre. Tavalyhoz képest a kérelmek száma 24 008-al csökkent, azonban a terület nagysága, amelyre támogatást igényeltek, 9041 hektárral nőtt. A gazdáknak idén összesen 2 510 000 000 eurót adnak támogatásként, az általuk megművelt földterület nagyságának függvényében. Az állattartó gazdák 170 490 000 euróra pályáz­hattak. Részletek

 

Sajtószemle • Aktuális

 

  • Befejeződött a 2020-as mező­­gazda­sági összeírás első üteme, vagyis minden olyan területet felleltá­roztak, ahol mező­gazdasági tevékenység zajlik. Országos szinten 3 266 000 gazdaságot vettek nyilván­tartásba, 90 százalékuk esetében a tulajdonos nem jogi személy. A mező­gazdasági összeírás 2021 augusztusa és a 2022 márciusa között az adatok jóvá­hagyásával, össze­hasonlí­tásával, összeg­zésével valamint fel­dolgozá­sával folytatódik. A végső eredmé­nyeket 2022 márciusában közlik. A most begyűjtött adatok azért fontosak, mert ezek alapján dolgozzák ki a 2023–2027-es országos mező­gazdasági stratégiát, így fontos tudni az állat­állomány nagyságát, a mező­gazdasági területek tulajdoni szerkezetét, valamint az agrári­umban foglal­kozta­tottak számát. Az agrár­cenzus 320 millió lejbe (64,9 millió euró) kerül, amiből 4 millió eurót az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat biztosított. Részletek
  • Jóváhagyták a kabinet legutóbbi ülésén azt a határozatot, amely módosítja és kiegészíti a 226/2015-ös számú kormány­határo­zatot. Ez tulajdon­képpen megha­tározza az Európai Mező­gazdasági Vidék­fejlesztési Alapból és az állami költség­vetésből társ­finanszí­rozott Országos Vidék­fejlesztési Program intéz­kedé­seinek a gyakorlatba ültetési feltételeit a 2021–2022-es átmeneti idő­szakban. E normatív jogi aktus elfogadása lehetővé teszi a 2021–2022 közötti átmeneti időszakhoz kapcsolódó PNDR-intézke­dések elindí­tásához szükséges lépések végre­hajtását. A főbb módosítások és kiegészítések többek között a projektek benyúj­tásának szabályo­zását célozzák az átmeneti időszakra, valamint a maximális végre­hajtási időszakra vonatkozó felhívások keretében, összhangban a kiadások támogat­hatósá­gára vonatkozó rendel­kezésekkel. Részletek
  • Az afrikai­sertés­pestis-járvány a romániai mező­gazdaság egyik legnagyobb problémája, a szak­hatóságok pedig az elmúlt hónapokban rendele­tekkel próbálták szabályozni a sertés­tartást. Állat­tartók, mező­gazdasági szak­emberek és ipari sertés­tartók is több alkalommal nyilvání­tottak negatív véleményt az elkészült tervezetek kapcsán. Az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság a napokban pontosí­tásokat hozott nyilvános­ságra a legutóbbi tervezet kapcsán. Mint közle­ményében olvasható, nem tervezi annak beveze­tését, hogy a háztáji sertéstartók esetében korlátozzák a tartható állatok számát, vagy betiltsák a szaporítást és kereske­delmet. Viszont be kell vezetni néhány szabályt, amelyek betartását ellenőrizni is fogják — ilyen a háztar­tásban keletkező moslékkal való etetés vagy a lábbelik fertőtle­nítése az ólba lépés előtt. „Nem volt rövid folyamat, de végre halló fülekre talált az érvelésünk, és ezzel a józan ész győze­delmes­kedett. Romániában hagyománya van a háztáji sertés­tartásnak, gazdaságok biztos éves bevétel­forrását, sok esetben családok megélhe­tését is jelenti a szaporítás és eladás” – fogalmaz Magyar Lóránd, a képviselőház mező­gazdasági bizott­ságának alelnöke. Részletek
  • Míg a becslések szerint rekord­termés lesz idén a búza esetében, addig a kukorica és a napraforgó estében kevésbé optimista a prognózis. Erről Adrian Oros mező­gazdasági miniszter beszélt, kiemelve, a tengeri és a napraforgó esetében az utóbbi hetekben bekövet­kezett szárazság miatt nem túl kedvezőek a termésre vonatkozó előre­jelzések. A jég­eső mintegy 13 000 hektáron pusztított, az aszály pedig 2,4 millió hektárt érintett. A meteo­rológusok előre­jelzése szerint 2021. július 30-án az öntözetlen kukorica esetében a 0-100 cm-es talaj víztartalma meg­nyugtató határokon belül volt, közel az optimálishoz, szinte minden régióban. A talaj nedvesség­tartalma alacsony, a talaj­szárazság pedig mérsékelt Bánságban és Mára­marosban, Munténiától délre és dél­nyugatra, a Körösöktől délre és nyugatra, Moldva déli és keleti részén, és elszigetelten Olténia keleti részén. A napraforgó virágzási (70–100%) fázisban van a legtöbb mező­gazdasági területen, valamint a teljes érettség fázisában (10–40%) az ország déli felében. Részletek
  • Bővült a „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem” program partiumi gyűjtő­pontjainak a száma: Szatmár, Bihar, Máramaros és Szilágy megyékben 95 helyszínen várják a felajánlott kenyér­gabonát. A Magyar Örökség Díjas program szervezését és lebonyo­lítását immár több éve a Magyar Gazdakörök és Gazda­szövetke­zetek Szövetsége, a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara és a Magyarok Kenyere Alapítvány végzi, Partiumban a Partiumi Falugazdász Hálózat vállalta a jótékonysági célra felajánlott búza össze­gyűjtését. A „Magyarok Kenyere” programban második alkalommal vesznek részt és gyűjtenek búzát Szatmár, Bihar, Szilágy és Mára­maros megyékben a falu­gazdászok. A rendezvény üzenete az összefogás és a magyarok közötti szolidaritás fontos­ságának hang­súlyozása. „Az elmúlt évben is nagy volt az érdeklődés a partiumi gazdák részéről, a nemes cél érdekében mindenki adomá­nyozott, amennyit tudott. Idén szeretnénk, ha még több személyhez junta el a program híre, többen adakoz­nának – ezzel pedig bővülne azoknak a köre is, akiket támogatni tudunk” – mondja Magyar Lóránd, a búza­adomány gyűjtését meg­szervező Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátora. A gyűjtő­pontok listáját itt találja.
  • Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint tavaly 116 000 személy költözött városból vidékre, míg faluról 78 000 személy költözött városba. A 38 ezres különbség duplája a 2019-es valamint 2018-as belső migrációs mutatónak. A szocio­lógusok szerint a viszonylagos anyagi jólétben élők azért választották a vidéket a város helyett, mert a korona­vírus­járvány kezdetén a fertőzéstől tartottak. Mind­azon­által elismerik, hogy a vidék és a vidéki életforma egyre több embernek számára vonzóbb. Ezt bizonyítja egyébként az, hogy a belső migráció 1997-ben váltott először irányt, azaz költözött több ember városról vidékre, mint vidékről városra. Össze­hason­lítás­képpen: 1990-ben 550 ezren költöztek vidékről városra, míg a vidéket kevesebb mint 28 ezer városi választotta. Részletek
  • A Partiumi Falugazdász Hálózat 2021. augusztus 12-én egynapos szakmai látogatást szervez Újfehértóra a Magyar Kertészeti Szaporító­anyag Nonprofit Kft Központjába. Célunk: felhívni a fiatal gazdák figyelmét a tiszta szaporító­anyagok haszná­latának a fontos­ságára, a labor­vizsgálatok elvégzé­sének a szükséges­ségére, illetve ültetvények tervezé­sének a fontos­ságára. Augusztus 10-ig várjuk a fiatal gazdák jelent­kezését. A szál­lítás ingyenes, ezt az egyesület a Communitas Alapítvány által meghir­detett pályázatból finan­szírozza! Részletes információk valamint jelentkezés a Partiumi Falugazdász Hálózat Szatmár­németi irodájában, valamint a 0784 465 887-es telefon­számon vagy az office@partiumigazda.ro email-címen. Részletek
  • A Partiumi Falu­gazdász Hálózat internetes oldalán lehetőséget biztosítunk arra, hogy megtalálják egymást a mező­gazda­sághoz valamint a vidéki élet­formához kapcsolódó munkát kínálók és munkát keresők. Létre­hoztunk egy állás­hirdetési felületet www.partiumigazda.ro weboldalon, amelyen keresztül a munkát kínálók néhány adat megadásával feltölthetik kínálatukat, az érdeklődők pedig ugyanitt jelentkez­hetnek a hirdeté­sekre. Egyesületünk ezen a felületen keres új munka­társakat falugazdász munkakörben Szilágy és Szatmár megyében. A részletekért kattintson a partiumigazda.ro/allasajanlat aloldalra.
  • Az Európai Bizottság felszólította Romániát – valamint további tizenegy uniós országot –, hogy saját jog­szabályait mihamarabb hozza összhangba a vállal­kozások közötti kapcsola­tokban a mező­gazdasági és élelmiszer-ellátási láncoknál előforduló tisztes­ségtelen piaci gyakor­latokról szóló uniós irányelvvel. A határidő 2021. november 1-je. Az irányelv értelmében egyfajta fekete­listára kerül egy sor, korábban nemritkán alkalmazott praktika: a túl hosszú fizetési határidők, az utolsó pillanatban lemondott megren­delések, az egyoldalú szerződés­módosítások, a beszállítók értékesí­téséhez nem kapcsolódó kifize­tésekre kötelezése, keres­kedelmi megtorló intézke­désekkel való fenyegetések. Az EU által hiányolt jogszabály-tervezetet amúgy már áprilisban elfogadta a parlament felsőháza, a szenátusi jóváhagyás óta azonban a dokumentum megrekedt a képviselőház bizott­ságaiban. A terve­zetről már tárgyaltak a mező­gazdasági szak­bizott­ságban, de a parlamenti vakáció meg­akasztotta a folyamatot, amely így csak szeptem­berben folytatódhat. Részletek
  • A bizottsági elfogadási szakaszba lépett az Uniós Vámkódex végrehajtási rendeletét módosító javaslat. Ennek lényege, hogy az áruk nem preferen­ciális szárma­zására vonatkozó egyes szabályok pontosí­tásra kerültek, különösen a következők tekintetében: a teljes egészében egyetlen országban vagy területen létrejött vagy előállított növényi termékek; olyan termékek, amelyek előállítása egynél több országot vagy területet érint; olyan termékek, amelyek esetében a feldol­gozási vagy megmun­kálási műveletek gazda­ságilag nem indokoltak. Részletek
A mezőgazdaságot érintő döntéseket hozott a kormány
Több, a mezőgazdaságot érintő döntést hozott hétvégi ülésén a kormány. Elfogadták az egységes terület­alapú támogatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékéről rendelkező határozatot. Meg­hosszab­bították az állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét valamint kiegészítették a gázolaj árának részbeni támogatására szánt keretösszeget.
Hírlevél 2021. október 4.
Elfogadta a kormány azt a határo­zatot, amely az egységes terület­alapú támo­gatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékét határozza meg. 2022. december 31-ig meg­hosszab­bították az Országos Állattartói Ügynökség jóvá­hagyásával rendelkező állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium által megrendelt tanulmány szerint 2030-ban a városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruház­láncokból fogja beszerezni az élelmiszert.
Hírlevél 2021. szeptember 27.
Október 15-ig folyósítja a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség az úgynevezett legelő­támogatást, amelynek értéke hektá­ronként 150 és 600 euró között mozog. Bírsággal is sújthatja a Környezet­védelmi Őrség a szag miatt azokat a gazdákat, akik a trágyát terítenek szét vagy halmoznak fel a tulajdo­nukban lévő mező­gazdasági területen. A mezőgazdasági vállalkozók szerint erősen eltúlzottak a minisztérium adatai az idei termés mennyiségét illetően. A Green Report jelentése szerint a begyűjtők minden évben nagy mennyiségű erdei gyümölcstől fosztják meg a vadál­latokat. 
Cookie