×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2021. augusztus 30.

2021.08.30 - 15:16
November 26-ig kérhetnek európai uniós támogatást az Országos Vidékfejlesztési Alapból három különböző pályázatban a fiatal gazdák, a társulások valamint a piaci szereplők partnerségi kapcsolatait és a helyi piacok kialakítását tervezők. Szeptember 7-én lép hatályba az Európai Bizottság új rendelete, amely módosítja a prémes állatoktól eltérő, nem kérődző haszon­állatok állati eredetű fehérjével való takar­mányo­zásának tilalmát. Augusztus utolsó hetében az európai terménypiacon a búzaárak tonnánként 273 eurós történelmi magasságba emelkedtek. 

Támogatások

  • November 26-ig kérhetnek európai uniós támogatást az Országos Vidékfejlesztési Alapból három különböző pályázatban a fiatal gazdák, a társulások valamint a piaci szereplők partnerségi kapcsolatait és a helyi piacok kialakítását tervezők. A fiatal gazdák számára elkülö­nített költség­vetés (6.1-es alintézkedés) 100 millió euró, amelyből 30 millió a hegy­vidéken élő gazdák számára érhető el. Egy gazda mintegy 60–70 ezer eurót igényelhet. A kis gazda­ságok fejlesztését célzó projektekre kiírt támogatások (6.3-as alintézkedés) költség­vetése 87 millió euró, ebből 26 millió a hegyvidéki gazdasá­goknak jár. Egy pályázó legfeljebb 15 ezer eurót hívhat le kisgazda­ságának fejlesztésére. A 100%-ban vissza nem térítendő támoga­tásokat három évre adják, és két részletben folyósítják. A támogatási szerződés aláírásakor 75%-ot adnak, majd a helyes elszámolás után a fennmaradó 25%-ot, amelyet 2025. december 31-ig utalnak. A beszállítói és a kiszolgálói láncok fejlesztésére kiírt program (16.4-es alintézkedés) esetében egyaránt jogosultak a pályázásra az egyéni termelők, gazdasági társulások, civil szervezetek. Egy pályázatban legfeljebb 250 ezer euró hívható le például tanulmányok elvégzésére, beruhá­zásokra. Ennél a pályázatban 50–70 %-os a vissza nem térítendő támogatás mértéke. A pályázati kérelmeket november 26-ig lehet benyújtani. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Szeptember 7-én lép hatályba az Európai Bizottság új rendelete, amely módosítja a prémes állatoktól eltérő, nem kérődző haszon­állatok állati eredetű fehérjével való takar­mányo­zásának tilalmát. A jog­szabály hatályon kívül helyezi a nem kérődző haszon­állatok kérődzőkből származó kollagénnel és zselatinnal történő takar­mányo­zására vonatkozó tilalmat. A módosítás értelmében a hatályba­lépést követően a nem kérődző haszon­állatok takar­mányában felhasz­nálható a kérődző állatokból származó kollagén és zselatin. A módosítás a rendeletben előírt követelmények teljesülése esetén engedélyezi a sertés­félékből származó feldolgozott állati fehérje baromfi­takarmányban való felhasználását. A sertés eredetű feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmány­keveréket előállító létesítmény kizárólag baromfinak, víziállatoknak, prémes állatoknak szánt takarmányokat állíthat elő és ezen tevékenységét engedélyez­tetnie kell a telephely szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmi­szerlánc-biztonságért felelős szervezeti egységénél. A módosítás engedélyezi továbbá a rendeletben előírt követelmények teljesülése esetén a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje sertésfélék takarmányában való felhasználását. A hatályba­lépést követően engedélyezett továbbá a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje baromfi és sertésfélék takarmányában való felhasználása. Részletek
  • Augusztus utolsó hetében az európai terménypiacon a búzaárak tonnánként 273 eurós történelmi magasságba emelkedtek. Decemberre 244 eurós, a jövő évi termésből való szállításra pedig 220 euró körüli áron kötöttek üzleteket, de hasonló szinten (247 euró/tonna) mozognak az azonnali szállítási árak is, amelyek 40 euróval meghaladják a július közepén jegyzett átlagárat. A sütőipari minőségű búzát a francia piacon tonnánként 246 eurón jegyzik, exportra pedig 294 euróért kínálják FOB roueni kikötő paritáson. Rouenben a legutóbbi héten, az új termés megjele­nésével az előző heti búza­mennyiség három­szorosát rakták hajóra, bár a francia búza minősége ebben az évben a kedvezőtlen időjárás hatására a tavalyinál gyengébb lett. A búzához hasonló mértékű emelkedés tapasztalható a rozsárakban is, mivel az új termésből származó áruért a hamburgi nagykereskedők már 213 eurót kínálnak tonnánként. A Chicagó-i piac az utóbbi napokban emelkedő búza-, kukorica- és szójaárakkal nyitott, amelyek várhatóan begyűrűznek az európai piacokra is. Nagyjából a búzaárak mozgását követik a takarmány­árpa árai, amelyek a roueni kikötőben és Hamburgban is átlagosan 230 euró körüli szintre emelkedtek tonnánként. Az EU Bizottság jelentése szerint augusztus 15-ig Európából 2,33 millió tonna búza és 1,68 millió tonna árpa került exportra. Mindkét termék exportjából Franciaország, Románia és Németország részesedett a legnagyobb arányban. Részletek
  • Az új kenyér ünnepe alkalmából az Erdélystat elkészítette az ország búza­statisztikáját, amelyből kiderül, hogy Romániában 2,1 millió hektáron 9,1 millió tonna búzát, Erdélyben pedig 475,7 ezer hektáron 2,1 millió tonnát takarítottak be az elmúlt öt év átlagaként. Romániában tehát 4,3, Erdélyben 4,5 tonna volt az éves hektáronkénti termésátlag 2016–2020 között. A termés­átlagot nézve Erdély régióin belül is megfi­gyelhetők különbségek: míg Észak-Erdélyben mindössze 3,5 tonna búza termett hektáronként, addig a Bánságban hektáronként 5 tonna a terméshozam a megfigyelt időszakban. A jelentős arányban magyarlakta régiók közül a búza éves termésátlaga Székelyföldön 3,7, Partiumban 4,0, Közép-Erdélyben 4,3 tonna/hektár. A termésátlag a síkvidéki, jellemzően nagyüzemi termelést folytató megyék esetében magasabb. Erdélyben üzemtípus szerint a búzatermés 49,6%-át az egyéni gazdaságok,1 50,4%-át a társas gazdaságok termelték az elmúlt öt év átlaga szerint. Az erdélyi régiók közül Észak-Erdélyben és Székely­földön kiemelkedően magas arányban az egyéni gazdaságok aratták le a búza 89,8, illetve 86,0%-át. Közép-Erdélyben a búza­termelés 66,9%-át az egyéni gazdaságok takarították be, Partiumban pedig ez az arány 69,4%. Részletek
  • szakmai és baráti kapcsolat­ápolás, tapasztalat­csere, valamint egymás program­jainak és tevékeny­ségeinek megismerése céljából Szilágy­kémeren találkoztak augusztus 24-én a Vajdaság és a Partium térségében tevékenykedő falu­gazdászok. A szerbiai falu­gazdászok küldöttségét Nagy Miklós, a Vajdasági Gazda­szervezetek elnöke vezette. A beszél­getésekből, az elhangzott szakmai beszámo­lókból kiderült, a mostanihoz hasonló tapasztalat­cserés találkozóknak nagyon is helye és lét­jogosultsága van, hisz a megnevezésen túl korántsem egyforma a Szerbia magyar lakta településein, illetve a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben tevékeny­kedő falu­gazdászok feladata. Így például míg a Partiumban a falugazdászok főként a terep­munkára, a gazdák tájékoz­tatására és ágazatok szerinti – állat­tenyésztési, növény­termesztési, kertészeti, állat- és növény-egészségügyi – szak­tanács­adásra fókuszálnak, ezzel szemben a Vajdaságban – települé­senkénti irodákban fogadó­órákat tartva – leginkább adminisztratív munkát végeznek a falugazdászok. Részletek
  • Támogatást kérnek az államtól a malom- és a pékipari munkáltatók a villamos energia árának „előzmény nélküli” meg­növekedése miatt. Szerintük a kenyér drágulása elkerül­hetetlen lesz, mert a búza ára is jelentősen emelkedett. A Malom- és Pékipari Munkáltatók Szövet­ségének (ROMPAN) elnöke elmondta, jelenleg egy tonna kenyérbúza 1100 lejbe kerül, és ilyen drága még soha nem volt ez a gabona augusztusban. Azt mondta, a kenyér előállítási költségeinek mintegy 50 százalékát képezi a búza ára, ezért a termék jelentősen drágulni fog a tél beálltával. Közlése szerint malom- és a pékipari munkáltatók kénytelenek lesznek megtenni ezt a lépést, ha el akarják kerülni a csődöt. Az ágazatot ugyanakkor a villamos energia jelentős drágulása is nagyon nehéz helyzetbe hozza. Aurel Popescu szerint ilyen körülmények között a malom- és a pékipari munkáltatók csak úgy tudnak megmaradni a piacon, ha az állam villanyszámla-támogatást nyújt az ágazatnak. Közlése szerint már tárgyalt erről az energiaügyi miniszterrel, aki ígéretet tett arra, hogy kidolgoznak erre valamilyen megoldást. Részletek
  • Tíz városi személyből hét legalább heti egy alkalommal eszik szalámit, kolbászt vagy más hús­készítményt, a gyerekek viszont átlagban heti három alkalommal fogyasztanak hideg felvágottakat. Ez az iSense Solutions közvélemény-kutató cég legújabb felméréséből derül ki. Az adatsor rámutat arra is, hogy a rendszeres hústermék­fogyasztók mintegy fele heti 50 lejt költ hideg felvágottakra, 30 százalékuk 51–70 lej körüli összeget, és csupán 20 százalék vásárol 70 lej fölött ilyen termékeket. A meg­kérdezett vásárlók valamivel kevesebb, mint fele rendszeresen tájékozódik a termék össze­tételéről, és növekszik azoknak a fogyasztóknak a tábora is, akik a hús­termékeket helyi fel­dolgozóktól vásárolják. A fel­vágottat a vásárlók mintegy 44 százaléka a magas hústartalmú, száraz, téliszalámi típusú választékot keresi és jelentősen csökkent a főzéssel készített szalámik hazai piaca is. A meg­kérdezettek szerint a felvágott kiválasztása mellett utolsó helyen szerepel az ár, a leg­fontosabb érv az ízvilág és az összetétel. A városi lakosság jelentős része még mindig a nagy áruház­láncok polcairól vásárolja meg a hústerméket, de a korábbi felméré­sekhez képest elmozdulás tapasztalható a lakóhelyhez közeli kis üzletek és a piacok irányába. Előbbiben 18, utóbbiban 12 százalék vásárol hústerméket. Részletek
  • A légkörbe kerülő metán mennyi­ségének csökkentése gyorsabban hozhat eredményt a globális felmelegedés elleni küzde­lemben, mint a szén-dioxid elleni lépések – az emberi tevékeny­séghez köthető metán­kibocsátás két fő forrása az állat­tenyésztés, valamint a kőolaj- és földgáz­termelés – előbbi a globális metán­kibocsátás harmadáért, míg az utóbbi az ötödéért felel. Az állat­tenyésztésben egyebek közt speciális takarmá­nyozással, sőt tehénmaszkkal is kísérleteznek a szakemberek a metán­kibocsátás csökken­tésére. Az Egyesült Királyságban működő Zelp agro­technológiai startup például egy olyan szarvas­marha­maszkot fejlesztett, amely az állat böfögése metán­tartalmának felét képes semlege­síteni. A svájci Mootral fokhagyma- és citrus­kivonatot tartalmazó takarmány­kiegészítőjével a cég szerint akár 38 százalékkal csökkenthető a szarvasmarha metán­kibocsátása. Egy nemrég elvégzett kutatásból pedig az derült ki, hogy a szarvas­marha-takarmányhoz adagolt kis mennyiségű tengeri hínár akár a káros gáz 82 százalékos csökkenéséhez is vezethet. Részletek
A mezőgazdaságot érintő döntéseket hozott a kormány
Több, a mezőgazdaságot érintő döntést hozott hétvégi ülésén a kormány. Elfogadták az egységes terület­alapú támogatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékéről rendelkező határozatot. Meg­hosszab­bították az állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét valamint kiegészítették a gázolaj árának részbeni támogatására szánt keretösszeget.
Hírlevél 2021. október 4.
Elfogadta a kormány azt a határo­zatot, amely az egységes terület­alapú támo­gatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékét határozza meg. 2022. december 31-ig meg­hosszab­bították az Országos Állattartói Ügynökség jóvá­hagyásával rendelkező állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium által megrendelt tanulmány szerint 2030-ban a városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruház­láncokból fogja beszerezni az élelmiszert.
Hírlevél 2021. szeptember 27.
Október 15-ig folyósítja a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség az úgynevezett legelő­támogatást, amelynek értéke hektá­ronként 150 és 600 euró között mozog. Bírsággal is sújthatja a Környezet­védelmi Őrség a szag miatt azokat a gazdákat, akik a trágyát terítenek szét vagy halmoznak fel a tulajdo­nukban lévő mező­gazdasági területen. A mezőgazdasági vállalkozók szerint erősen eltúlzottak a minisztérium adatai az idei termés mennyiségét illetően. A Green Report jelentése szerint a begyűjtők minden évben nagy mennyiségű erdei gyümölcstől fosztják meg a vadál­latokat. 
Cookie