- Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság becslései szerint a mezőgazdaság 0,6 százalékponttal járul hozzá idén a gazdaság növekedéséhez. Ez nagy változás az elmúlt két évhez képest, amikor visszahúzta a gazdaságot: 2019-ben 0,2, 2020-ban pedig 0,7 százalékponttal. Ezzel párhuzamosan számottevően nő idén az ágazat súlya a gazdaság egészén belül. Tavaly a mezőgazdaság a GDP 3,8 százalékát adta, míg idén a 4,2 százalékát. Idén a növénytermesztésnek köszönhető, hogy a mezőgazdaság jól teljesít. A szakértők 34 millió tonna terményre számítanak, amiből a búza 11,3 millió tonnát tesz ki. Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságnak a gazdaságon belüli súlya folyamatosan csökkent, a rendszerváltás idején még 25 százalék körüli volt. Ez nem azt jelenti, hogy a mezőgazdaság elsorvadt volna, hanem az ipar és a szolgáltatások nagy fejlődésen mentek keresztül. A nyugat-európai országoktól eltérően egyébként Romániában még mindig nagy súllyal bír a mezőgazdaság a foglalkoztatottság tekintetében, a munkavállalók 22 százaléka dolgozik az ágazatban. Franciaországban például a mezőgazdaság a GDP 1,8 százalékát biztosítja, de a munkaerőnek csupán 2,6 százalékát foglalkoztatja az ágazat. Részletek
- Több mint 11,33 millió tonna búza termett idén Romániában, ami az ország uniós csatlakozása óta eltelt időszak legjobb termésének számít – közölte a mezőgazdasági minisztérium. Tavaly a szárazság miatt mindössze 6,4 millió tonna búza termett az országban. Románia uniós csatlakozásának évétől, azaz 2007-től számítva a 2017-es, a 2018-as és a 2019-es esztendők számítottak a legjobb búzatermő éveknek, amikor 10,03, 10,14, illetve 10,29 millió tonna búzát takarítottak be a földekről. Az idei 11,33 millió tonnás mennyiség ezeket is meghaladja – hangsúlyozza a minisztérium. Az átlagtermés hektáronként 5346 kg volt az idén, a nyugati megyékben – Szatmár, Temes, Bihar, Arad –, valamint Olt, Krassó-Szörény, Ialomiţa, Brăila és Botoşani megyében ennél is nagyobb átlaghozamot jegyeztek. Az árpatermés 1,88 millió tonnát tesz ki 2021-ben, ami szintén rekordmennyiségnek számít 2007 óta. Ebből 5599 kg-os hektáronkénti átlagtermést jegyeztek. Részletek
- Több mint 10 000 mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati céget alapítottak Romániában az idei esztendő első félévében. Gyakorlatilag minden tizedik, frissen bejegyzett cég az említett ágazatokban tevékenykedik – derül ki a cégbíróság adataiból. Ez ötször magasabb szám, mint az előző eszendő azonos időszakában jegyzett, annak ellenére, hogy a 2020-as mezőgazdasági év számos nehézséget hozott a hazai gazdáknak. Az adatok szerint a kereskedelem után a mezőgazdaság számít a legvonzóbb ágazatnak, megelőzve az építőipart és a szállítást. Paradox módon a mezőgazdasági termelés értéke 2020-ban 15 százalékkal csökkent az előző évhez képest, főként az aszály miatt, az építési munkák összmennyisége pedig 16 százalékkal nőtt 2019-hez képest. A Ziarul Financiar gazdasági lap a Román Nemzeti Bank adataira hivatkozva azt is írja, hogy a mezőgazdaság volt az idei első fél évben is a bankok egyik kedvenc szegmense, ebben a szektorban nőtt ugyanis a legnagyobb mértékben a bankok által kihelyezett hitelállomány – 2021 első fél évében 22,2 milliárd lejnyi hitelt adtak a bankok a mezőgazdasági szektor vállalatainak, ami az előző év azonos időszakához képest 17%-os növekedésnek felel meg. Részletek
- A Partiumi Magyar Napok keretében, augusztus 20-án bormustrát tartottak Szatmárnémetiben, ahol közel 100 bormintát értékelt a szakavatott zsűri. Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat vezetője kiemelte, a Partiumban nagyon jó borokat állítanak elő, és évről évre egyre jobb irányba fejlődik a borászat. Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke beszédében megfogalmazta, fontos a hasonló rendezvények megszervezése, mert a borokat meg kell ismertetni a határokon túl és az ország többi részében, továbbá arra fognak törekedni, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek megkönnyítik és segítik a gazdák munkáját. A rendezvények által a borászok visszajelzést kapnak, egymástól tanulhatnak, ötletekkel, tanáccsal láthatják el egymást. Az előző években a Partiumi Magyar Napok borversenyén csak a Szatmár megyei borászok képviseltették magukat, az idei bormustrán három megye – Bihar, Szatmár és Szilágy – vett részt. A bormustrán főleg a vörösborok szerepeltek jól, a legtöbb aranyérmet a halmi borászok vitték el, de nagyon sikeresek voltak a bihariak és a szilágyságiak is. Ami az idei termést illeti, a fehér és a vörös szőlő terén mennyiség és minőség szempontjából nagyon jó évjáratra lehet számítani a Partiumban. Részletek
- Lucian Bode belügyminiszter felszólította a helyhatóságokat, tegyenek meg minden az illegális tarlótüzek megelőzése érdekében. A hatályban lévő törvények szerint a mezőgazdasági kifizetési ügynökség megtagadhatja a támogatás folyósítását azoknak a gazdáknak, akik a hatóságok engedélye nélkül tarlótüzeket gyújtanak. A prefektusokkal tartott távértekezletén a tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a bozót- és erdőtüzeket rendszerint a száraz növényzet szándékos elégetése okozza, a klímaváltozás okozta hőhullámok pedig kedveznek a lángok terjedésének. „A tarló- és az erdőtüzek problémájának megoldása nem tűr halasztást” – figyelmeztetett a belügyminiszter. Lucian Bode elmondta, az erdőállományt, a talaj minőségét veszélyeztetik és a környezetet is szennyezik azok, akik az udvarukon, kertjükben és a lakóépületek közelében lévő telkeken elégetik a száraz növényzetet. Az ellenőrizetlenül hagyott lángokat ugyanis könnyen terjeszti a szél, és jelentős anyagi károk is keletkezhetnek. Részletek
- A világpiacon növekvő búza- és lisztár, a Romániában egyre dráguló energia és munkaerő elkerülhetetlenül a kenyér árának emeléséhez vezet. Idén már három alkalommal drágult a liszt, és szeptember 13-tól egy újabb, nagyobb mértékű áremelést jelentettek be a pékiparban. A búza és a liszt árát a világpiac határozza meg, idén Európában és világszerte is gyengébb minőségű a búzatermés. Adrian Oros mezőgazdasági miniszter is hasonlóképpen magyarázta a kenyér drágulását. Felidézte, hogy tavaly az aszály miatt Romániában 40 százalékkal kisebb lett a búzatermés, ennek ellenére az árak nem ugrottak meg, elenyésző volt a drágulás. „A kenyér, a búza árát a világpiac határozza meg. Idén a romániai termelők pótolni tudják a tavalyi veszteségeiket, mert drágult a búza. Ugyanakkor Amerikában, Ukrajnában, Oroszországban, vagyis a nagy búzatermelőknél tarolt az aszály, így világszinten kevesebb a termés. Aratáskor általában csökken a búza ára, idén ez nem történt meg. Ugyanakkor nagyobbak az energia- és a munkaerőköltségek, mindez a kenyér drágulásához vezet” – fogalmazott Adrian Oros. Részletek
- A globális felmelegedés többek között a terményekkel kapcsolatos problémákat is jelenti. A növények nem viselik jól a magas hőmérsékletet, többek között azért, mert melegben több vizet veszítenek. Hosszútávon a megszokottnál mindössze két fokkal magasabb átlaghőmérséklet akár a terméshozam felét is jelentheti. Erre kerestek megoldást kutatók. Elméletileg lehetséges lenne olyan új növényfajtákat keresni, amelyek ellenállnak az egyre magasabb hőmérsékletnek. Azonban már évekkel ezelőtt bebizonyosodott, hogy ez egyes növények, például a búza esetében ez lehetetlen. A Földön az átlagos hőmérséklet-emelkedés gyorsabb, mint amennyi idő alatt egy új fajtát nemesítenek. Ez a folyamat több évig is eltart, és ezalatt a hőmérséklet tovább emelkedik. A Baylor College of Medicine tudósai azonban felfedeztek egy gént, amely megvédi a növényeket a magas hőmérséklet hatásaitól. A genetikai módosítás két fokkal magasabb hőmérsékleten is ugyanolyan terméshozamot tesz lehetővé, ezt a paradicsom esetében igazolták is. Olyan különböző növényeknél lehetne alkalmazni, mint a rizs, a kukorica, a búza és a szója, amelyek együttesen az emberiség élelmezésének, és a felhasznált kalóriának a nagy részét biztosítják. Részletek
- Új-generációs, „természet ihlette” növényvédő szereket kezd hamarosan élesben is tesztelni egy start-up cég az Egyesült Királyságban. A SOLASTA Bio az első olyan cég, mely szelektív növényvédő szereket gyártana. A cél, hogy megkíméljék a hasznos rovarokat, mint például a beporzást végző méhfajokat, miközben a kártevőket elpusztítják. A laboratóriumi kísérleteken már túl vannak, a következő cél, hogy szabadföldi körülmények közt is teszteljék a termékeiket. Ehhez a befektetőktől 1,3 millió fontot kaptak vetőmag vásárlására. A tervek szerint az első bio peszticidek 2027-ben kerülnek piacra, nagyjából feleannyi idő alatt, mint a hagyományos, szintetikus úton előállított hasonló szerek. Jelenleg a globális növényvédőszer-kereskedelmet a szintetikusan előállított kemikáliák uralják 94 százalékos részesedéssel, ami 2022-ben 22 milliárd dollárnyi értéket jelent majd. Részletek
|
|