×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. augusztus 23.

2021.08.23 - 20:02
Közzétette az AFIR a végső pályázati útmutatót a 6.1-es, 6.3-as valamint a 16.4-es alintéz­kedésekre vonatkozóan. A legutóbbi kormány­ülésen elfogadták az Országos Méhészeti Program részleteit szabályozó 339/2020 számú kormány­határozat módosítását. A mező­gazdaság 0,6 százalék­ponttal járul hozzá idén a gazdaság növekedéséhez. Új-generációs, „természet ihlette” növény­védő szereket kezd hamarosan élesben is tesztelni egy start-up cég.

 

Támogatások

  • Közzétette a Vidéki Beruhá­zások Finanszí­rozási Ügy­nöksége a végső pályázati útmutatót a fiatal gazdák (6.1-es alintéz­kedés), a kis gazda­ságok fejlesz­tését célzó projek­tekre (6.3-as alintéz­kedés) valamint a piaci szereplők partnerségi kapcso­latainak és a helyi piacok kialakí­tásának támoga­tására (16.4-es alintéz­kedés) vonat­kozóan. A Fiatal gazdák támo­gatása esetében a legfőbb újdonság idén a pénzügyi támogatás növeke­dése. Akik először pályáznak, azok 100%-ban vissza nem térítendő támoga­tásban részesül­hetnek, melynek értéke 40 ezer eurótól egészen a 70 ezer eurót is elérheti, legfeljebb 3 évre. Az odaítélt pénz­összeg mértékét első­sorban az SO-érték (Standard Output-érték, amely a gazdaság nagyságát jelöli) szerint ítélik oda. A gazda­ság SO-értékét a so.afir.info oldalon lehet kiszámí­tani. A kis­gazda­ságok fejlesz­téséhez szintén 100%-ban vissza nem térítendő, legfeljebb 15 000 eurós támo­gatást igényel­hetnek az érintettek, a finan­szírozási feltételek nagyjából egyeznek a korábbi években meghir­detett programok előírásaival. A piaci szereplők partnerségi kapcsola­tainak és a helyi piacok kialakí­tásának támo­gatását biztosító 16.4-es alintéz­kedés keretében a korábban tervezett 100 000 euró helyett 250 000 euró a maxi­málisan lehívható összeg, amely teljes egészében vissza nem térítendő támogatás. Részletek
  • Megjelent a Hivatalos Közlönyben az úgy­nevezett „válság­desztil­lációs támo­gatást” lehetővé tevő rendelet alkal­mazási módszer­tana. Azok, akik élni kívánnak a korona­vírus­járvány miatt kialakult kivételesen súlyos borpiaci zavarokat semlege­síteni hivatott támoga­tással, szeptember 1-ig kell leadják jelent­kezési irat­csomójukat a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség központi kirendelt­ségénél. Az ellen­őrzött eredet­megjelöléssel (DOC), illetve földrajzi megjelöléssel (IG) rendelkező borok esetében a támogatás 4 lej 52 bani/liter, az ömlesztett borok esetében 2 lej 66 bani/liter. Ebből az összegből a desztilláló literenként 3 lej 88 banit, illetve 2 lej 2 banit fizet a terme­lőnek. A mi­nimális mennyiség, amely után igényel­hető a támogatás, 10 hl. Az Európai Mező­gazdasági Garancia­alapból az APIA legkésőbb október 15-ig utalja a támogatást. Részletek
  • Október 18-án kezdi az egységes terület­alapú támogatási kérelmek előlegének a folyósítását a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség – tájékoztat az intézmény közleménye. Az elő­leget a kis- és nagy­gazdák egyaránt kapják, függet­lenül attól, hogy terület­alapú vagy állat­tenyésztési támo­gatást igényeltek. Az APIA szerint a terület­alapú támo­gatások esetében az előleg a végösszeg 75, a vidék­fejlesztési támoga­tásoknál 85 százalékát teszi ki. Március 1-je és május 17-e között 802 956 igénylést nyújtottak be a gazdák, összesen 9 823 979 hektár területre. Tavalyhoz képest a kérelmek száma 24 008-al csökkent, azonban a terület nagysága, amelyre támogatást igényeltek, 9041 hektárral nőtt. A gaz­dáknak idén összesen 2 510 000 000 eurót adnak támoga­tásként, az általuk meg­művelt föld­terület nagyságának függvé­nyében. Az állat­tartó gazdák 170 490 000 euróra pályáz­hattak. Részletek
  • A legutóbbi kormány­ülésen elfogadták az Országos Méhészeti Program részleteit szabályozó 339/2020 számú kormány­határozat módosítását. Ennek értelmében változik a program 2020–2022 közötti időszakra szóló keret­összege, 152 419 000 lejről 168 639 000 lejre, ami 12 százalékos növe­kedést jelent. A program célja a méhészeti termékek elő­állítá­sának és forgalma­zásának jobbítása. Nem önjáró méhészeti járművek (méhészeti utánfutó, méhész­pavilon), nem önjáró, a méhkaptárok vándorlás alatti fel- és lerako­dására alkalmas eszközök, valamint az elit besoro­lású és szaporítási méhésze­tekben használt eszközök vásár­lására lehet pályázni. Előbbi kategória esetében a jelzett idő­szakban 37 millió lej helyett 44,6 millió lejt szánnak. Ugyan­akkor támo­gatják az állomány bővítését valamint a méh­családok táplálását, beteg­ségek megelő­zését célzó szerek vásárlását is – a korábban tervezett 44,4 millió lej helyett az erre szánt keret­összeg 53 millió lej. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság becslései szerint a mező­gazdaság 0,6 százalék­ponttal járul hozzá idén a gazdaság növekedé­séhez. Ez nagy változás az elmúlt két évhez képest, amikor visszahúzta a gazdaságot: 2019-ben 0,2, 2020-ban pedig 0,7 százalék­ponttal. Ezzel párhuza­mosan számot­tevően nő idén az ágazat súlya a gazdaság egészén belül. Tavaly a mező­gazdaság a GDP 3,8 százalékát adta, míg idén a 4,2 százalékát. Idén a növény­termesz­tésnek köszön­hető, hogy a mező­gazdaság jól teljesít. A szak­értők 34 millió tonna terményre számítanak, amiből a búza 11,3 millió tonnát tesz ki. Az elmúlt évtize­dekben a mező­gazda­ságnak a gazdaságon belüli súlya folyama­tosan csökkent, a rendszer­váltás idején még 25 százalék körüli volt. Ez nem azt jelenti, hogy a mező­gazdaság elsorvadt volna, hanem az ipar és a szolgál­tatások nagy fejlődésen mentek keresztül. A nyugat-európai országoktól eltérően egyébként Romániában még mindig nagy súllyal bír a mező­gazdaság a foglal­kozta­tottság tekinte­tében, a munka­vállalók 22 százaléka dolgozik az ágazatban. Francia­országban például a mező­gazdaság a GDP 1,8 százalékát biztosítja, de a munka­erőnek csupán 2,6 százalékát foglalkoz­tatja az ágazat. Részletek
  • Több mint 11,33 millió tonna búza termett idén Romá­niában, ami az ország uniós csatla­kozása óta eltelt időszak legjobb termé­sének számít – közölte a mező­gazdasági minisz­térium. Tavaly a szárazság miatt mind­össze 6,4 millió tonna búza termett az országban. Románia uniós csatlako­zásának évétől, azaz 2007-től számítva a 2017-es, a 2018-as és a 2019-es esztendők számítottak a legjobb búza­termő éveknek, amikor 10,03, 10,14, illetve 10,29 millió tonna búzát takarí­tottak be a földekről. Az idei 11,33 millió tonnás mennyiség ezeket is meg­haladja – hang­súlyozza a minisz­térium. Az átlag­termés hektá­ronként 5346 kg volt az idén, a nyugati megyékben – Szatmár, Temes, Bihar, Arad –, valamint Olt, Krassó-Szörény, Ialomiţa, Brăila és Botoşani megyében ennél is nagyobb átlag­hozamot jegyeztek. Az árpatermés 1,88 millió tonnát tesz ki 2021-ben, ami szintén rekord­mennyiségnek számít 2007 óta. Ebből 5599 kg-os hektáron­kénti átlag­termést jegyeztek. Részletek
  • Több mint 10 000 mező­gazdasági, erdő­gazdál­kodási és halászati céget alapítottak Romá­niában az idei esztendő első fél­évében. Gyakor­latilag minden tizedik, frissen bejegyzett cég az említett ágaza­tokban tevékeny­kedik – derül ki a cég­bíróság adataiból. Ez ötször magasabb szám, mint az előző eszendő azonos idő­szakában jegyzett, annak ellenére, hogy a 2020-as mező­gazdasági év számos nehéz­séget hozott a hazai gazdáknak. Az adatok szerint a keres­kedelem után a mező­gazdaság számít a leg­vonzóbb ágazatnak, megelőzve az építőipart és a szállítást. Paradox módon a mező­gazdasági termelés értéke 2020-ban 15 százalékkal csökkent az előző évhez képest, főként az aszály miatt, az építési munkák össz­mennyisége pedig 16 százalékkal nőtt 2019-hez képest. A Ziarul Financiar gazdasági lap a Román Nemzeti Bank adataira hivatkozva azt is írja, hogy a mező­gazdaság volt az idei első fél évben is a bankok egyik kedvenc szegmense, ebben a szektorban nőtt ugyanis a legnagyobb mértékben a bankok által kihe­lyezett hitel­állomány – 2021 első fél évében 22,2 milliárd lejnyi hitelt adtak a bankok a mező­gazdasági szektor vállalatainak, ami az előző év azonos idő­szakához képest 17%-os növeke­désnek felel meg. Részletek
  • A Partiumi Magyar Napok keretében, augusztus 20-án bor­mustrát tartottak Szatmár­németiben, ahol közel 100 bor­mintát értékelt a szak­avatott zsűri. Kovács Szabolcs, a Partiumi Falu­gazdász Hálózat vezetője kiemelte, a Partiumban nagyon jó borokat állítanak elő, és évről évre egyre jobb irányba fejlődik a borászat. Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a mező­gazdasági bizottság alelnöke beszédében meg­fogalmazta, fontos a hasonló rendez­vények meg­szerve­zése, mert a borokat meg kell ismertetni a határokon túl és az ország többi részében, továbbá arra fognak törekedni, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek meg­könnyítik és segítik a gazdák munkáját. A rendez­vények által a borászok visszajelzést kapnak, egymástól tanulhatnak, ötletekkel, tanáccsal láthatják el egymást. Az előző években a Partiumi Magyar Napok bor­versenyén csak a Szatmár megyei borászok képvisel­tették magukat, az idei bormustrán három megye – Bihar, Szatmár és Szilágy – vett részt. A bor­mustrán főleg a vörös­borok szere­peltek jól, a legtöbb aranyérmet a halmi borászok vitték el, de nagyon sikeresek voltak a bihariak és a szilágyságiak is. Ami az idei termést illeti, a fehér és a vörös szőlő terén mennyiség és minőség szem­pont­jából nagyon jó évjáratra lehet számítani a Partiumban. Részletek
  • Lucian Bode belügy­miniszter fel­szólította a hely­hatósá­gokat, tegyenek meg minden az illegális tarlótüzek meg­előzése érdekében. A ha­tályban lévő törvények szerint a mező­gazdasági kifizetési ügynökség meg­tagadhatja a támogatás folyósítását azoknak a gazdáknak, akik a hatóságok engedélye nélkül tarló­tüzeket gyújtanak. A pre­fek­tusokkal tartott táv­értekez­letén a tárca­vezető emlékez­tetett arra, hogy a bozót- és erdő­tüzeket rend­szerint a száraz növényzet szándékos elégetése okozza, a klíma­változás okozta hőhullámok pedig kedveznek a lángok terjedésének. „A tarló- és az erdő­tüzek problé­májának megoldása nem tűr halasztást” – figyel­mez­tetett a belügy­miniszter. Lucian Bode elmondta, az erdő­állományt, a talaj minőségét veszé­lyeztetik és a környe­zetet is szennyezik azok, akik az udvarukon, kertjükben és a lakó­épületek közelében lévő telkeken elégetik a száraz növény­zetet. Az ellen­őrizetlenül hagyott lángokat ugyanis könnyen terjeszti a szél, és jelentős anyagi károk is keletkez­hetnek. Részletek
  • A világpiacon növekvő búza- és lisztár, a Romá­niában egyre dráguló energia és munkaerő elkerül­hetet­lenül a kenyér árának emelé­séhez vezet. Idén már három alkalommal drágult a liszt, és szeptember 13-tól egy újabb, nagyobb mértékű áremelést jelentettek be a pékiparban. A búza és a liszt árát a világpiac határozza meg, idén Európában és világ­szerte is gyengébb minőségű a búza­termés. Adrian Oros mező­gazdasági miniszter is hasonló­képpen magyarázta a kenyér drágulását. Felidézte, hogy tavaly az aszály miatt Romá­niában 40 százalékkal kisebb lett a búza­termés, ennek ellenére az árak nem ugrottak meg, elenyésző volt a drágulás. „A kenyér, a búza árát a világ­piac hatá­rozza meg. Idén a romániai termelők pótolni tudják a tavalyi vesztesé­geiket, mert drágult a búza. Ugyan­akkor Ameri­kában, Ukrajnában, Orosz­országban, vagyis a nagy búza­termelőknél tarolt az aszály, így világ­szinten kevesebb a termés. Aratáskor általában csökken a búza ára, idén ez nem történt meg. Ugyanakkor nagyobbak az energia- és a munka­erő­költségek, mindez a kenyér drágulá­sához vezet” – fogalmazott Adrian Oros. Részletek
  • A globális felmele­gedés többek között a termé­nyekkel kapcsolatos problé­mákat is jelenti. A növé­nyek nem viselik jól a magas hőmér­sékletet, többek között azért, mert melegben több vizet veszítenek. Hosszú­távon a megszo­kottnál mind­össze két fokkal magasabb átlag­hőmér­séklet akár a termés­hozam felét is jelentheti. Erre kerestek megoldást kutatók. Elméletileg lehetséges lenne olyan új növény­fajtákat keresni, amelyek ellenállnak az egyre magasabb hőmér­sékletnek. Azonban már évekkel ezelőtt bebizonyo­sodott, hogy ez egyes növények, például a búza esetében ez lehetetlen. A Földön az átlagos hőmér­séklet-emelkedés gyorsabb, mint amennyi idő alatt egy új fajtát nemesítenek. Ez a folyamat több évig is eltart, és ezalatt a hőmérséklet tovább emelkedik. A Baylor College of Medicine tudósai azonban felfedeztek egy gént, amely megvédi a növényeket a magas hőmérséklet hatásaitól. A genetikai módosítás két fokkal magasabb hőmér­sékleten is ugyan­olyan termés­hozamot tesz lehetővé, ezt a paradi­csom esetében igazolták is. Olyan különböző növé­nyeknél lehetne alkalmazni, mint a rizs, a kukorica, a búza és a szója, amelyek együttesen az emberiség élelme­zésének, és a felhasznált kalóriának a nagy részét biztosítják. Részletek
  • Új-generációs, „természet ihlette” növény­védő szereket kezd hamarosan élesben is tesztelni egy start-up cég az Egyesült Király­ságban. A SOLASTA Bio az első olyan cég, mely szelektív növény­védő szereket gyártana. A cél, hogy megkí­méljék a hasznos rovarokat, mint például a beporzást végző méhfajokat, miközben a kártevőket elpusztítják. A labora­tóriumi kísér­leteken már túl vannak, a következő cél, hogy szabad­földi körül­mények közt is teszteljék a termékeiket. Ehhez a befekte­tőktől 1,3 millió fontot kaptak vetőmag vásár­lására. A tervek szerint az első bio peszticidek 2027-ben kerülnek piacra, nagyjából feleannyi idő alatt, mint a hagyo­mányos, szintetikus úton elő­állított hasonló szerek. Jelenleg a globális növény­védő­szer-kereske­delmet a szinte­tikusan előállított kemikáliák uralják 94 százalékos részese­déssel, ami 2022-ben 22 milliárd dollárnyi értéket jelent majd. Részletek
A mezőgazdaságot érintő döntéseket hozott a kormány
Több, a mezőgazdaságot érintő döntést hozott hétvégi ülésén a kormány. Elfogadták az egységes terület­alapú támogatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékéről rendelkező határozatot. Meg­hosszab­bították az állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét valamint kiegészítették a gázolaj árának részbeni támogatására szánt keretösszeget.
Hírlevél 2021. október 4.
Elfogadta a kormány azt a határo­zatot, amely az egységes terület­alapú támo­gatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékét határozza meg. 2022. december 31-ig meg­hosszab­bították az Országos Állattartói Ügynökség jóvá­hagyásával rendelkező állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium által megrendelt tanulmány szerint 2030-ban a városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruház­láncokból fogja beszerezni az élelmiszert.
Hírlevél 2021. szeptember 27.
Október 15-ig folyósítja a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség az úgynevezett legelő­támogatást, amelynek értéke hektá­ronként 150 és 600 euró között mozog. Bírsággal is sújthatja a Környezet­védelmi Őrség a szag miatt azokat a gazdákat, akik a trágyát terítenek szét vagy halmoznak fel a tulajdo­nukban lévő mező­gazdasági területen. A mezőgazdasági vállalkozók szerint erősen eltúlzottak a minisztérium adatai az idei termés mennyiségét illetően. A Green Report jelentése szerint a begyűjtők minden évben nagy mennyiségű erdei gyümölcstől fosztják meg a vadál­latokat. 
Cookie