×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. augusztus 2.

2021.08.02 - 15:52
Az APIA elkezdte az első negyed­évre járó gázolajár-támogatás kifizetését. 2020-ban 15,4 százalékkal csökkent összességében a mező­gazdasági termelés az előző évhez képest. Az elmúlt 10 év legjobb termés­átlagát produkálja idén a búza, az árpa és a repce. Az ANSVSA közleményben hangsúlyozza, hogy nem tiltja be a háztáji sertés­tartást és nem korlátozza az egyes gazdasá­gokban tartható állatok számát sem. 

 

Támogatások

  • A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség elkezdte az első negyed­évre járó gázolajár-támogatás kifizetését. Az in­tézmény közleménye szerint összesen 87,413 millió lejt fizetnek ki részleges jövedéki­adó-vissza­térítés címen 10 925 gazdának. Az APIA közölte, hogy a gáz­olajár-támogatás 2021-es névleges értéke 1,572 lej literenként. Az APIA vezetősége felhívja az érintettek figyelmét, hogy az államilag ártámo­gatott gázolaj eladása vagy más célokra való felhasz­nálása kihá­gásnak minősül és 5000-20 000 lejjel büntet­hető. Akik hamis adatok révén vettek fel támogatást, három évig elveszítik a támoga­tásra való jogosult­ságukat. Részletek
  • Augusztus 2-ig fogadják az idei második negyedévi gáz­olajár-támog­atásra vonatkozó igény­léseket a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség kirendelt­ségeinél. Idén a gázolaj-támogatás értéke literenként 1 lej 57 bani. A ked­vez­ménye­zettek az április 1-je és június 30-a közötti időszakban vásárolt és felhasznált gázolaj ára utáni támogatást kérvényez­hetik. A kér­vényeket elektronikus úton kell eljuttatni az APIA megyei kirendelt­ségeihez a kért doku­mentumok eredetivel megegyező másolatával együtt. Az APIA vezető­sége felhívja az érintettek figyelmét, hogy az államilag ártámo­gatott gázolaj eladása vagy más célokra való felhasz­nálása kihágásnak minősül és 5000-20 000 lejjel büntethető. Akik hamis adatok révén vettek fel támogatást, három évig elveszítik a támogatásra való jogosult­ságukat. Részletek
  • Augusztus 2-ig nyújthatják be a méhészek a kifizetési kéréseket az Országos Méhészeti Program keretében kiírt támoga­tásokra. A kért dokumen­tumok listája itt érhető el. A támo­gatások célja a méhészeti termékek előállí­tásának és forgalma­zásának jobbítása. Nem önjáró méhészeti járművek (méhészeti utánfutó, méhész­pavilon), nem önjáró, a méh­kaptárok vándorlás alatti fel- és lerako­dására alkalmas eszközök, valamint az elit besorolású és szaporítási méhésze­tekben használt eszközök vásárlására lehet pályázni. Az intéz­kedésekre 51 128 000 lej támogatási keretet szánnak. A pénzt a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség ellenőrzése után folyósítják. A ki­fizetésre azonban csak azok jogosultak, akik március 31-ig iktatták támogatás­igénylési szándékukat. Részletek
  • A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség közle­ményben számol be arról, hogy utalta a tavalyi évre járó mező­gazdasági élet­járadékot azoknak a kedvezménye­zetteknek, akik március 1-je és május 31-e közötti időszakban láttamoz­tatták a támogatás folyósításához szükséges irataikat. Összesen 22 455 132 lejt utaltak 17 742 kedvez­ménye­zettnek. A mező­gazdasági élet­járadék speciális támoga­tásnak tekinthető, amelyet 2006-ban folyósítottak először. Ezt a támogatási formát a gazdálkodói réteg megfia­talítása céljából vezették be – lényege, hogy hektá­ronként évi 100 euró jár annak a 62 évnél idősebb személynek, aki eladta a földjét, hektáronkénti évi 50 euró pedig annak, aki bérbeadta a földjét. Részletek
  • Az Európai Alapok Minisz­tériuma és a Környezet­védelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisz­térium képviselői támogatási szerződést írtak alá a romániai medve­populáció menedzs­mentjére irányuló országos akcióterv megvaló­sítására. A projekt keretében az országban több helyen a magán és köztulajdon védelmében, a medve­károk megelőzésére és a békés együttélés elősegítésére több mint 1000, különböző típusú villany­pásztort szerelnek fel mező­gazdasági területek, méhé­szetek köré. Mobil és fix villany­pásztorokat is ki fognak próbálni – a mobil villany­pásztorok esetében át lehet telepíteni a szalagokat, mert azok fel­csavar­hatóak, a fix villany­pásztort oszlopok rögzítésével üzemelik be nagy szakító­szilárdságú, speciális villany­pásztor-huzalt használva. Ezek az emberekre nem veszélyesek, mert nem egyen­árammal működnek, hanem rövid impulzusokat adnak igen csekély áram­erősség mellett. Ugyanakkor Kamerákkal fogják megfigyelni, hogyan hatnak a villany­pásztorok a vadakra, és hogyan reagál az állomány ezekre, így felmérhető a szerkezetek hatékonysága. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Az Állategészség­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) pénteki tájékoztatása szerint az elmúlt hét napban 236-ra nőtt az aktív afrikai­sertés­pestis-gócok száma az előző héten jegyzett 170-ről. Jelenleg 46 730 fertőzött sertést tartanak nyilván ezekben a gócokban. Az ANSVA közlése szerint július 23–29. között 70 új fertőzés­gócot azonosí­tottak, a legtöbbet Ialomiţa (28), Teleorman (13), Iaşi (5) és Bihar (5) megyében. 2019-től mostanig 3234 gócot sikerült felszámolni. Az afrikai sertés­pestist okozó vírus jelenlétét legelőször 2017. július 31-én jelezték Romániában. Azóta a nyilván­tartások szerint összesen 5818 vaddisznót fertőzött meg a kór 41 megyében. Részletek
  • 2020-ban 15,4 százalékkal csökkent összes­ségében a mező­gazdasági termelés az előző évhez képest az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint. A növény­termesztésben 21,5 százalékos, az állat­tenyész­tésben és a mező­gazdasági szolgál­tatások terén egyaránt 1,2 százalékos csökkenést jegyeztek. Jelenlegi árakkal számolva a mező­gazdasági kibocsátás 2020-ban elérte a 81,4 milliárd lejt, ebből a növény­termesztés 58,2 milliárd lejjel, az állat­tenyésztés 26,7 milliárd lejjel részesedett. A mező­gazdasági szolgál­tatások értéke 1,8 milliárd lej volt. A statisztikai intézet közlése szerint a mező­gazdasági kibocsátás szerkezete jelentősen módosult tavaly az előző évhez képest. A növény­termesztés részaránya 64,9 százalékos volt, 5,1 százalék­ponttal kisebb, mint 2019-ben; az állat­tenyésztés részaránya 4,9 százalék­ponttal, 32,9 százalékra nőtt, a szolgál­tatások részaránya pedig 2,2 százalékos volt. Részletek
  • Az elmúlt 10 év legjobb termés­átlagát produkálja idén a búza, az árpa és a repce – közölte a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium. A három haszon­növény betakarítása 60-90 százaléknál tart. A búza esetében a termésátlag hektáron­ként 5,4 tonna. Ez több mint duplája a tavalyi 2,5 tonnának. A teljes termés a becslések szerint 11 millió tonna körül lesz, meg­haladva a 2018-as 10,1 millió tonnás rekordot, amelyet 4,8 tonnás hektá­ronkénti átlaggal ért el a hazai mező­gazdaság. Az árpa esetében hektáron­kénti 5,6 tonnás a termés­átlag, ami messze túl­szárnyalja a korábbi évek eredmé­nyeit – a tavalyi átlag hektáron­ként mindössze 2,5 tonna. Az elmúlt idő­szakban 2018 volt a legjobb év az árpa számára, 4,4 tonna/hektár termés­hozammal. A repce idei hozama hektáronként 3 tonna, szemben a tavalyi 2,1 tonnával. Az elmúlt évtized rekordja 2,8 tonna volt, amit 2016-ban és 2017-ben sikerült elérni. Részletek
  • A mező­gazdasági minisz­térium nemrég hozta nyilvános­ságra az afrikai sertés­pestis terjedésének megféke­zésére kidolgozott sürgősségi rendelet-tervezet negyedik változatát. Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a képviselőház mező­gazdasági bizottsá­gának alelnöke szerint az új szabályozás ellehetet­lenítené a kisgazdák munkáját. „A minisztérium most sem konzultált megfelelően széles körben a tervezet kidolgo­zásánál, sőt sok esetben követik az előző, bukott tervezetek alap­gondolatait. A sajtó elsősorban arra figyelt fel, hogy az állatokat ezentúl a kistermelők nem etethetnék a ház­tartásban keletkezett maradé­kokkal, illetve biztosítani kell a lábbelik fertőt­lení­tését, mielőtt a gazda az ólba lépne. Ám távolról sem ez a leg­nagyobb baj a tervezettel. Sajnos az új koncepció is ellehetet­lenítené a kisgazdák munkáját, hiszen ha nem rendel­keznének céggel, nem szaporít­hatnának sertést, illetve nem is adhatnának el állatokat” – foglalta össze Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a képviselő­ház mező­gazdasági bizottsá­gának alelnöke. Részletek
  • Közleményben hang­súlyozza az Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer­biztonsági Hatóság, hogy nem tiltja be a háztáji sertés­tartást és nem korlátozza az egyes gazdasá­gokban tartható sertések számát sem. A doku­mentum leszögezi: a sajtó által bemutatott és „félre­értelmezett” sürgősségi rendelet-tervezet célja meg­határozni azokat a bio­biztonsági intézkedé­seket, amelyek alkalma­zásával meg­fékezhető az afrikai sertés­pestis terjedése. Hang­súlyozza ugyanakkor azt is, hogy amíg a kór jelen van Romá­niában, addig az ANSVSA felel az állatok jólétéért és a kór leküzdé­sének a stratégiá­jáért is. Az Állat­egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság közleménye szerint az intézmény továbbra is kiáll a háztáji sertés­tenyésztők és a nagy farmok tulajdonosai mellett és olyan intézkedések foganato­sítását kéri, amelyek mindkét félnek kedveznek. Részletek
  • Franciaország jövő évtől megtiltja a hím csibék megsem­misítését gázosítással vagy más módon történő leölését. Ezeket a módszereket az állatjóléti csoportok barbárnak nevezik, és hasonló intézkedést szorgal­maznak a teljes európai szinten is – közölte a párizsi a mező­gazdasági miniszter. Évente 50 millió hím csibét semmisí­tenek meg ilyen módon – hívta fel a figyelmet Julien Denormandie a Le Parisien című napilap honlapján közzétett interjúban. „Francia­ország az első olyan ország a világon Német­országgal együtt, amely véget vet a hím csibék ledará­lásának és gázosí­tásának” – tette hozzá Julien Denormandie. A két ország az Európai Unió mező­gazdasági miniszte­reinek tanácsán próbálta meggyőzni európai uniós partnereit a gyakorlat betiltásáról. Az állat­védő szervezetek adatai szerint ezért évente több száz millió hím csirkét pusztí­tanak el világszerte. Sajtóhírek szerint néhány éve dolgozták ki azt a technológiát, amellyel már a tojásban megálla­pítható a csibék neme, így a hím állat már a kikelés előtt megsemmi­síthető. Részletek
  • A világszerte élő vaddisznók számlájára évente annyi szén-dioxid kibocsátása írható, amennyi 1,1 millió autó emissziójával érhet fel – állapította meg egy nemzetközi szakembe­rekből álló kutató­csoport. A Global Change Biology című folyóiratban publikált becslések szerint a vaddisznók évente 4,9 millió tonna szén-dioxidot szabadí­tanak fel azzal, hogy feltúrják a talajt. A szak­emberek modelleken alapuló becslései szerint az állatok évente 36 ezer négyzet­kilométernyi föld­területet túrnak fel azokban a régiókban, ahol nem őshonosak. Óceáni­ában forgatják fel a leg­nagyobb területet – nagyjából 22 ezer négyzet­kilométert –, majd Észak-Amerika következik a sorban. Óceánia vaddisznói a felelősek az állatok éves becsült szén-dioxid-termelésének több mint 60 százalékáért (3 millió tonna), ami nagyjából 643 ezer autó kibocsá­tásával egyenlő. Részletek
Hírlevél 2024. február 17.
Kutatók megtalálták a módszert, amivel kevesebb víz felhasználásával is lehet paradicsomot termelni. Támogatást kaphatnak a fokhagymatermesztők. Félig tök, félig uborka zöldséget hoztak létre, az új hibrid innovációs díjat ért. Jóváhagyta a kormány a Gazdahitel programot és az öntözőrendszert használó gazdák 2024-es évre szóló támogatását.
Hírlevél 2023. december 23.
Nőtt a romániai bortermelés: 15 százalékkal több készült mint 2022-ben. Érdekes előrejelzést mutatott be az EU mezőgazdasági bizottsága. Jót tesz a szívnek a paradicsom, és már azt is tudni, mikor lesz januárban a budapesti AGROmashEXPO.
Hírlevél 2023. november 16.
Szél- és napenergia termelésére pályázhatnak a gazdaságok. Az Európai únióban egyre több ország tiltja a szintetikus húsok forgalmazását. Alacsony a borgonya iránti kereslet, megváltoztak a vásárlói szokások.
Cookie