- A száraz növényzet elégetésére vonatkozó tiltásra figyelmezteti a gazdákat a környezetvédelmi őrség, rámutatva arra, hogy a törvényszegők komoly bírságot kockáztatnak. Amennyiben nem növényvédelmi szempontok indokolják, illetve nem a kártevők elszaporodásának a megakadályozása a cél, magánszemélyek esetében 3000–6000 lejes, míg jogi személyek esetében 25 000–50 000 lejes bírság róható ki azokra, akik úgy égetik a tarlót vagy a száraz növényzetet, hogy ezzel veszélyeztetik az emberek, az állatok, valamint a növények épségét, egészségét. Indokolt esetben három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) arra figyelmezteti az uniós támogatásban részesülőket, hogy kötelesek betartani a jó agrárgazdasági és környezetvédelmi feltételeket, amely többek között megtiltja a szántóföldek tarlójának és az ott található növényi maradékok, valamint az állandó rétek növényzete elégetését. Részletek
-
Május végére újra megnyílnak az állatvásárok – közölte Călin Matieș Fehér megyei szenátor, Dr. Robert Chioveanu, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság vezetőjének az ígéretére hivatkozva. A bejelentés értelmében az állatvásárok újranyitása az élő sertések forgalmazásának kivételével történik, ugyanis az ország több megyéjében is vannak afrikai sertéspestises gócok. Az állatvásárok megnyitást megyénként fogják engedélyezni, a terület járványügyi helyzetétől függően. Călin Matieș közölte, bár a sertéstartók számára továbbra is érvényes lesz a korlátozás, a vásárok megnyitása így is egy kisebb győzelemmel ér fel, az állattenyésztők számára ugyanis hatalmas kiesést okozott a koronavírus-pandémia. Részletek
-
Románia nem fog pénzt kapni öntözési rendszerek építésére az európai helyreállítási alapból, mivel az Európai Bizottság a román féllel folytatott tárgyalások során világossá tette, hogy a koronavírus utáni helyreállítást és ellenállóképesség kiépítését célzó eszköz nem ilyen típusú beruházások finanszírozására lett kitalálva. Ezt Dan Barna miniszterelnök-helyettes jelentette be a Román Közszolgálati Televízióban. Öntözési rendszerek kiépítésére 3 milliárd euró szerepel a kormány által kidolgozott tervekben, az Európai Bizottság azonban ezt nem tartja olyan reformnak, amely a pandémia utáni helyreállítást segítené. Dan Barna azt mondta, az öntözési rendszerek kiépítésére más forrásokat fognak biztosítani az állami költségvetésből vagy a mezőgazdasági strukturális támogatásokból. Részletek
-
A mezőgazdasági ágazat is megérezte az USR-PLUS és a PNL egymásnak feszülését a Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter leváltása utáni időszakban. Cristian Ghinea, az USR-PLUS-os európai alapokért felelős miniszter kihúzta a kormány által elkészített helyreállítási tervből annak a nyolc regionális mezőgazdasági raktár építésére vonatkozó projektet. A liberálisok által delegált mezőgazdasági miniszter, Adrian Oros szerint az európai helyreállítási alapból felépített raktárakban tárolták volna a helyi gazdák által megtermelt javakat, amíg a szálloda és vendéglátóipar egységei átvették volna azokat vagy előkészítették volna exportra. Részletek
-
Adrian Oros mezőgazdasági miniszter szerint Romániában a közeljövőben nem alakul ki élelmiszerválság, sertéshúsválság viszont máris van, és a zöldségek terén is gondok vannak. Erről a Digi24 hírtelevízióban beszélt a szaktárcavezető, megjegyezve, európai viszonylatban is voltak egyeztetések a témában, és arra a következtetésre jutottak, hogy semmilyen jel nem utal élelmiszerválság kialakulására. Arra figyelmeztetett azonban, hogy a sertéshús terén évi 620 millió euró a külkereskedelmi mérleg hiánya, a zöldségeknél pedig az import értéke 500 millió euróval haladja meg az exportét. Előbbi az afrikai sertéspestis számlájára írható, utóbbi azért alakulhatott ki, mivel Románia „strukturális problémával” küzd, vagyis sok a kistermelő, akiknek kisebb a tárgyalóereje. Hangsúlyozta, az egyetlen valós megoldás a gazdák társulása lenne. Részletek
-
Újabb, csaknem 25 ezer sertés elpusztításáról döntöttek a romániai hatóságok, miután az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki a bánsági Gátalján a Smithfield húsfeldolgozó tröszt egyik sertésfarmján. Egy másik fertőző gócot, a szintén Temes megyei Honoros község egy háztáji gazdaságában azonosítottak. Az ANSVSA legutóbbi összesítése szerint Romániában csaknem 400 aktív sertéspestis-gócot tartanak nyilván. A kór négy évvel ezelőtti megjelenése óta csaknem 5500 vaddisznónál is kimutatták a kórokozó jelenlétét. Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter szerint az afrikai sertéspestis több mint 600 millió eurós veszteséget okoz Romániának, olyan körülmények között, amikor a hazai sertéshús-fogyasztás legfeljebb 30 százalékát fedezik a belföldi termelők. A kórokozó megjelenése előtt részesedésük még elérte a 60 százalékot. Részletek
-
A Visegrádi Együttműködés négy országa: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország, valamint további négy meghívott: Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia agrárminiszterei videokonferencián tárgyaltak többek között a Termőföldtől az asztalig stratégiáról és a Közös Agrárpolitika stratégiai tervezési folyamatáról. Hangsúlyozták: a stratégia megvalósításához az élelmiszer ellátási lánc minden szintjén szükséges a termelékenység és az erőforrás-hatékonyság növelése, mely a digitalizáció számos új lehetőségével érhető el. A fenntartható élelmiszerrendszerben a folyamatok globális áttekintésével visszaszoríthatóvá válik az élelmiszer-pazarlás, a felesleges mennyiségben megtermelt élelmiszert pedig a hiánnyal küzdő piacokon lehet értékesíteni. A szakminiszterek egyetértettek abban, hogy a stratégia néhány esetben meghatároz konkrét célértéket, ezek között szerepel az ökológiai gazdálkodásba vont területek arányának 25 százalékkal való növelése, ez célzott vidékfejlesztési támogatásokkal is elősegíthető. Részletek
-
Komoly feszültséget okoz az Európai Unió csúcsszervezetei között a génmódosított növények (GMO-k) engedélyezésének kérdése. Míg a tagállamok többsége határozottan elutasítja a GMO-k termesztését, addig az Európai Bizottság engedélyezné a az egyik nagy növényvédelmi vállalat a gyomirtóknak is ellenálló, génmódosított kukoricafajtáját. Az EP képviselői ismételten felszólították a Bizottságot, hogy addig ne adjon ki a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó engedélyt, amíg nem került sor a maradékanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó, egyedi kivizsgálására. A génmódosítással az a cél, hogy a növény egy másik faj, például egy baktérium génjének a beépítésével olyan új tulajdonságokkal rendelkezzen, amelyekkel nagyobb lesz a terméshozam. Ilyen például a legtöbb génmódosított kukoricafaj, amelyek jellemző új tulajdonsága, hogy immár maguk termelik meg a rovarölő szert, így nem kell vegyszerezni az ültetvényt, vagy ellenállnak a vegyszereknek. Részletek
|
|
