×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél - 2020. szeptember 19.

2020.09.19 - 12:41

Támogatások

  • A meteoro­lógusok által javasolt változások gyakorlatba ültetéséig a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium mától megkezdte a kártérítések kifizetését az aszály sújtotta gazdáknak. Adrian Oros szak­tárca­vezető elmondta, mintegy 30 ezer gazda szenvedett kárt a szárazság miatt a tavaly őszi vetéseknél. A kártérítés hektá­ronként mintegy 200 euró. A pénzt pontosan a megmun­kált hektárok számának meg­felelően utalják át. Szakértői csoportok mérték fel a szárazság okozta károkat a tavaly őszi vetéseknél. A Mező­gazdasági Inter­venciós és Kifizetési Ügynökség alkal­mazottai is ellen­őrizték az adatokat. A pénzt kizárólag azoknak a gazdáknak a folyó­számlájára utalják, akik erre érdemesek – mondta Adrian Oros mező­gazdasági miniszter. A hivatalos adatok szerint mintegy 1 millió hektáron semmisült meg a termés idén. A legtöbb gazdát, szám szerint 4 786-ot, Konstanca megyében kár­talanítják, ezt Brăila, Tulcea és Ilfov követi. Bihar megyében 1 gazda kap kártérítést az aszály­károk miatt, Szatmár és Szilágy megyékben azonban nincs kedvez­ményezett. Részletek

  • 65 000 000 lejjel támogatja a kormány az állat­tartókat, az 1179/2014-es számú kormány­határozat módosított változata megjelent a kabinet honlapján. Ebből az összegből 30 millió lejt a bika-, bivaly-, sertés- és lótartók között, 35 millió lejt pedig a juh- és kecske­tenyésztők között osztanak szét. Az állami támogatási program célja a törzskönyv össze­állítá­sának és vezeté­sének admi­nisztratív költsé­geinek, valamint a fajtiszta állatok genetikai állomá­nyának a megőrzése, a különböző vizsgálatok költsé­geinek fedezése. A támogatásra egyaránt jogosultak egyéni és családi vállal­kozások, engedé­lyezett természetes személyek, adott esetben termelői / termelői tanúsít­vánnyal rendelkező természetes személyek, valamint az állat­tenyésztés területén tevé­kenykedő jogi személyek. A programot még nem hirdették meg, pénteken 10 napos közvitára bocsátotta a szak­minisztérium. A dokumentum itt böngészhető. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • A romániai gazdáknak, ha meg akarnak élni, gyorsan kell alkalmaz­kodniuk a klíma­változáshoz, ami egyre jobban érzékelteti hatását hazánkban is. Az elmúlt egy évben az ország legnagyobb részét érintette a rendkívüli szárazság és az új betakarítási idényre ebben a hónapban is rányomta bélyegét a vízhiány. A mete­orológusok szerint az aszályos hónapok egyre gyakoribbak lesznek. Elena Mateescu, az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat igazgatója azt mondta, hogy a gazdáknak ideje meg­változtatni a vetési techno­lógiákat, használjanak magas hőmér­sékleteknek ellenálló és rövidebb érési időt igénylő fajokat és hibrideket. Az ország déli és dél-keleti részén meg kellene gondolni az őszi vetések idő­pontjának egy hónappal történő elhalasztását, október 15-e utánra, sőt november első felére, tekintettel arra, hogy magas hőmérsékleti értékek várhatók, a nyári időszak meg­hosszab­bodik és az aszály is egyre inkább érezteti hatását az elmúlt pár évben. Másrészt megtör­ténhet, hogy április már nem megfelelő a tavaszi kukorica és napraforgó vetésére, ami már március első tíz napjában meg­történhet. Részletek

  • Az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat szeptember 18-a és 24-e közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a mező­gazdasági területek nagy részét komoly aszály sújtja. Az agro­meteoro­lógusok szerint a magas talaj­víz­hiánnyal rendelkező mező­gazdasági föld­területeken az elvetett repce és őszi árpa vegetatív ritmusa, valamint a szőlő érési folyamata továbbra is akadályozott lesz. Azt ajánlják, hogy az őszi kultúrák vetéséhez szükséges csírázó ágy előkészítését csak azokon a területeken, kezdjék el, amelyek kielégítő vízellátással rendelkeznek. Termikus szempontból ebben az időszakban a szántóföldek többségében az évszaknak megfelelő hőmér­sékleti értékek dominálnak. Napközben az átlagos hőmérséklet szinte az egész ország területén 10 és 22 Celsius fok között ingadozik, ami a többéves átlagokhoz közeli határ­értékeket mutat. A termőföld 5 cm mélységében az átlag­hőmérséklet szeptem­berben 11 és 23 Celsius fok között lesz, napszaktól függően. Részletek

  • Bírálja utódja tevé­kenységét Petre Daea, a Szociál­demokrata Párt korábbi mező­gazdasági minisztere. Állítása szerint az idei esztendő mező­gazdasági szempontból eltékozolt év volt az ország több régiójában – a kedvezőtlen időjárási körülmények azonban a veszteségek csak egy részéért felelősek. Úgy véli, a jelenlegi miniszter sokat ártott az ágazatnak azáltal, hogy nem folytatta és gyümöl­csöztette az általa elkezdett programokat. „A mező­gazdaság tipikusan az az ágazat, ahol a tettek és nem a szavak számítanak. A politikai érdekeknek nem szabadna kihatniuk a gazdákra” – fogalmazott az egykori tárcavezető, azt azonban nem mondta el, hogy konkrétan melyik, általa elkezdett programok leállítására gondol. Részletek
 
  • Magyar Lóránd parlamenti képviselő és Pataki Csaba megyei RMDSZ-elnök meghívására Szatmár megyében tett látogatást Nagy István, Magyar­ország agrár­minisztere. A küldött­ségben elkísérte mások mellett Belánszky-Demkó Zsolt helyettes államtitkár, Telegdi Andrea kül­gazdasági attasé és Dr. Sándor Tibor László mező­gazdasági szak­diplomata is. A küldöttség útja a megyében először Érkávára vezetett, egy kocatelepet látogattak meg, ahol 400 koca ciklu­sonként 650-700 malacot ell, amelyeket 25 kilósan értékesítenek. A látogatás kapcsán rövid beszélgetés zajlott az afrikai sertés­pestis-járványról és annak kezelé­séről, össze­hasonlítva a romániai és magyar­országi helyzetet. A miniszter a telep udvarán találkozott a helyi és környék­beli sertés­tenyésztőkkel is, akik kérték: járjon közben, hogy változzanak az előírások, legalább megyén kívül lehessen kereskedni az egészséges sertésekkel. Magyar Lóránd beszélt az ez ügyben tett lépésekről, de a miniszter is ígéretet tett arra, hogy rövidesen egyeztetni fog román hivatali kollégájával és közbenjár a gazdák érdekében. Részletek

  • Gazda­találkozót és a Szatmári Termékek vásárát szerveztek Nagy­károlyban. A Szatmári Termékek nép­szerű­sítését két támogatói projekt keretében szervezik: az egyik a Szatmári Termék karaván: ami egy kisbusz, amelyben hetente, délutánonként 16–19 óra között a szatmár­németi lakó­negyedekben két-két termelő kínálja portékáit. A projekt célja: eljuttatni a helyi termékeket ahhoz a réteghez, amely dolgozik, így délelőt­tönként nem ér rá piacokon vásárolni. A projekt augusztus 3-a óta működik. Az egyesület másik támogatói projektje a Szatmári Termékek vására, melyet az előzetes tervek szerint minden hónap második hétvégéjén tartanak meg Szatmár­németiben. Két találkozón már bemutat­kozott ez a kezde­ményezés a szatmá­riaknak, hiszen augusztus 15–16-án, illetve szeptember 12–13-án már megtartották az eseményt a szatmári Kossuth-kertben. A gazda­tálkozón részt vett Nagy István, Magyar­ország agrár­minisztere is. A magyar­országi politikus a határokon átívelő közös gazdasági programok folytatását és erősítését hang­súlyozta, kiemelve, hogy ez a térség lakosainak közös és fontos ügye. Megköszönte a Magyarok Kenyere programban való részvételt. Részletek

  • A Romániát sújtó aszály európai szinten is következ­ményekkel jár. A hazai kedvezőtlen időjárás miatt az Európai Unió elveszíti befolyását a kukorica világpiacára. Az amerikai Mező­gazdasági Minisztérium becslései szerint a román gazdák kukorica­termése 2020–2021-ben csaknem három­millió tonnával alacsonyabb lesz, mint tavaly, ami 165 millió eurós bevétel­csökkenést jelenthet. Az Európai Bizottság által készített statisztikából az derül ki, hogy Románia az európai közösségen kívüli országokba 3,7 millió tonna tengerit exportált, 663 millió euró értékben. A július-szeptember közötti időszakban 35 400 tonna kukorica hagyta el az országot. A számok azt mutatják, hogy míg Románia az előző gazdasági évben Románia 64%-al járult hozzá az uniós 5,8 millió tonnás teljes kukorica­kiviteléhez. Most pedig a legfrissebb becslései szerint az EU 2,7 millió tonna kukoricát exportál, 1 millió tonnával kevesebbet, mint az előző jelentés becslése, és 2,1 millió tonnával a 2019/2020-as szint alatt, ami a romániai termés csökke­nésének az eredménye. Részletek
Cookie