×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2020. november 21.

2020.11.23 - 11:41

Támogatások

  • 520 millió euróval támogatja a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium a hazai valamint a diaszpó­rában élő fiatalok vidéken való meg­tele­pedését. Ezt Adrian Oros tárca­vezető jelentette be, miközben bemutatta az elkövet­kezendő időszak prioritásait. Állítása szerint a mező­gazdasági ágazat számára az egyik legnagyobb kihívás a generá­ció­váltás, a hazai farmerek többsége ugyanis 50 év fölötti és nagyon alacsony a 20 és 30 év közötti fiatal gazdák aránya. Emlékez­tetett arra, hogy a meg­tele­pedési támoga­tással párhuza­mosan az állami föld­alapból a fiatalok bérleti szerződés alapján legtöbb 50 hektár földet is kaphatnak. Tájékoz­tatása szerint hat megye, köztük Szatmár megye 61 fiatal gazdája művelhet meg jövő tavasztól ilyen föld­területet. Részletek

  • Elfogadta e heti ülésén a kormány azt a sürgős­ségi rendeletet, amelynek értel­mében 50 helyett 70 száza­lékra nő a maximális vissza nem térítendő pénz­ügyi támogatás a gyümölcs- és zöldség­termelő szervezetek számára. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium közleménye szerint ez azt jelenti, hogy az elkövet­kezendő idő­szakban ezek a szerve­zetek és egyesületi formák nagyobb pénzügyi támoga­tásban részesül­hetnek a vissza nem térítendő finan­szírozási progra­mokból. A kor­mány ezzel tulajdon­képpen gyakor­latba ültette az Európai Bizottság június 6-i, 2020/1275. számú, felhatal­mazáson alapuló rendeletét, amely a Covid19-világ­járvány és az azzal kapcsolatos intéz­kedések által a gyümölcs- és zöldség-, valamint a bor­ága­zatban okozott piaci zavarok kezelése érdekében hozott európai parlamenti és tanácsi rendeletek egyes rendel­kezéseit módosítja a pandémia hatásainak kezelése érdekében. Részletek

  • 65 millió eurós támoga­tásban részesül­hetnek az elkövet­kezendő két évben azok a hazai zöldség­termesztők, akik üveg­házakban vagy fólia­sátrakban termelnek. Ezt Adrian Oros mező­gazdasági miniszter jelentette be, hangsú­lyozva, az intéz­kedés része az új uniós közös agrár­politikára való áttérésnek. A tárca­vezető azt mondta, a támo­gatás oda­ítélésekor nem szabják meg, hogy milyen zöldségeket kell termesszenek a gazdák, hisz ők ismerik a piac igényeit. A tá­mo­gatási program részteleit még nem dolgozta ki a mező­gazdasági minisztérium, Adrian Oros azonban meg­jegyezte, hogy a három éve futó Paradicsom-program nem érte el a kívánt ered­ményt, 2017 óta, bár támogatják a hazai para­dicsom­termesz­tőket, nőtt az import mennyi­sége. Ez egy­értelmű jele annak, hogy bár az egyes termelők számára jelentős segítség volt a 3000 eurós de minimis támogatás, a program makro­szinten nem teljesített. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Jelentős mértékben, 36 százalékkal csökkent az elmúlt öt évben a romániai üvegházak kiter­jedése. Míg 2015-ben országos szinten 323 hektáros területen voltak üveg­házak, addig 2019-ben csupán 206 hektáron. A szá­mítások szerint legalább 2000 hektárnyi üveg­házra lenne szüksége az országnak ahhoz, hogy ne kény­szerüljön arra, hogy a belföldi termés mintegy 20 száza­lékának megfelelő mennyi­ségű zöldséget hozzon be külföldről. A Ziarul Financiar arra emlé­keztet, hogy 1990 előtt 5 ezer hektárnyi üvegház működött az országban, jelenleg ennek még 5 száza­lékában sem terem zöldség. A mező­gazdasági érdek­védelmi szerve­zetek arra hívják fel a figyelmet, hogy egy hektárnyi üvegház mintegy 1 millió euróba kerül, ami a kis­termelők számára óriási összeg, az országos mező­gazdasági programok pedig nem támogatják ezeknek a létesítését. Részletek

  • Jelentős támoga­tásokat tervez a következő két évben a gyümölcs­termesztők számára is a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium. Adrian Oros tárca­vezető azt mondta, a közös agrár­politikára való áttérés idő­szakában 180 millió euróval támogatják az ágazatot. A mező­gazdasági miniszter rámutatott arra, hogy az elmúlt időszakban a gyümölcs­termesztők számára kiírt pályázatok esetében mindig túl­jelent­kezés volt, a kérelmek csak alig 30 száza­lékát tudták finan­szírozni. A 2021-ben és 2022-ben, a közös agrár­politikára való áttérés idő­szakában főként a feldol­gozást és a termékek népszerű­sítését támogatják, a tervek szerint 150 millió euróval. Részletek

  • Elkezdték a Mező­gazdasági Inter­venciós Ügy­nökség felügyelői azoknak az állat­tenyész­tőknek, zöldség- és gyümölcs­termesz­tőknek az ellen­őrzését, akik a 21-es számú intézkedés alapján igényeltek támogatást a COVID 19 okozta válság miatt. Sikeres pályázat esetén egy-egy gazdaság legtöbb 7000 eurós támoga­tásban része­sülhet. Az APIA közle­ménye szerint az igénylők mintegy 5 százaléka számíthat az ellen­őrökre, ez abszolút számokban 4065 kistermelőt jelent. A szak­tárca össze­sítése szerint 122 986 gazdál­kodó nyújtott be kérelmet a 21. intézkedés keretében, 44 960 szarvas­marha­tenyésztő, 40 067 a juh- és kecske­tenyésztő, zöldség-, gyümölcs és burgonya­termesztéssel pedig 46 451 igénylő foglalkozik. Az APIA közleménye szerint november 25-től mintegy 150 millió euró kerül több mint 120 000 kedvez­ményezett számlájára. Részletek

  • Döntő házként fogadta el a képvi­selő­ház a 104/2015. számú törvényt módosító tervezetet, amelynek értelmében a gazdáknak már nem kell benyúj­taniuk a polgár­mesteri hivatalok igazolását a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynök­séghez az egységes terület­alapú támoga­tások igény­lésekor. A köz­vetlen kifize­téseket mintegy 830 000 gazdálkodó igényelheti egyszerűbb körül­mények között. A gazdál­kodók csak a kifizetési kérelmet és adott esetben olyan doku­mentu­mokat kell, hogy mellé­kel­jenek, amelyeket nem egy harmadik fél állított ki. Ez azt jelenti, hogy nem lesz szükség sem a Mező­gazdasági Nyilván­tartás kivonatára, sem az Agrár­gazdaságok Országos Nyilván­tartásából származó kivonatra, sem pedig a Fajta­jegyzék Nyilván­tartási Kivonatra. A jog­szabály azt követően lép hatályba, hogy Klaus Iohannis államfő kihirdeti és megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Részletek

  • Az Országos Előre­jelzési Bizottság 21 százalékra, a KeysFin gazdasági elemző és tanácsadó cég pedig 15 százalékra becsüli a mező­gazdaság idei teljesít­ményének vissza­esését. Az idei gyenge teljesítmény a tavaszi rendkívüli száraz­ságnak tudható be, mely egyes vidékeken a nyár elejére is áthúzódott, valamint az öntöző­rendszerek hiányának. A gazdál­kodók a gabona­termés 30-50 százalékos csökkenéséről számoltak be, míg az Európai Bizottság 40 százalékos vissza­esést prognosz­tizált. A leg­rosszabb eredmé­nyeket a búza produkálta, melyből a tavalyi mennyi­ségnek alig valamivel több, mint a felét takarí­tották be, 10 millió tonna helyett 5,4 millió tonnát. Erdélyben Temesben és Szatmárban van a mező­gazdaság súlypontja, előbbi megyében 2,3, utóbbiban 2 milliárd lejt termelt meg az ágazat tavaly. Részletek

  • 1 milliárd 181 millió lejjel egészítené ki a kormány a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium büdzséjét, az idei, harmadik költség­vetés­kiegészítés részeként. A Pénz­ügy­minisztérium honlapján közzétett tervezet szerint a tőke­kiadások terén 10 millió lejes, a hitelek terén pedig 101 millió lejes meg­taka­rítást jegyeztek. A tervezet szerint 1 milliárd 100 millió lejt a mező­gazdasági szubven­ciókra és vissza nem térítendő támoga­tásokra szánnak, 160 millió lejt pedig a szárazság miatti kár­térí­tések kifize­tésére, egyéb kiadásokra pedig 8 millió lejt szánnak. A költség­vetés­kiegészítés keretében az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer­biztonsági Hatóságnak további 19 millió 170 ezer lejt különítenek azoknak a gazdáknak a kártala­nítására, akiknek a gazda­ságában az afrikai sertés­pestis vírusa pusztított. Részletek

  • Az avasújvárosi Bartos Tímea Szandrának, az érszalacsi Szántó Aurél Ottónak és a szilágy­somlyói Lőrincz Szilárd Péternek adta át Magyar Lóránd, a partiumi falu­gazdászok munkáját koordináló vidék­fejlesztési szakember, parlamenti képviselő a tíz hónapra szóló, havi 30 ezer forint értékű ösztöndíjat. A Magyar­ország agrár­miniszté­riuma által finanszí­rozott ösztöndíj­pályázatot a Partium Vidék­fejleszté­séért és Mező­gazda­ságáért Egyesület még októberben hirdette meg olyan egyete­misták számára, akik a Debreceni Egyetem Mező­gazdaság-, Élelmiszer­tudományi és Környezet­gazdálkodási Karának Nagy­váradra, a Partiumi Keresztény Egyetemre kihelyezett mező­gazdasági mérnök és vidék­fejlesztési agrár­mérnök szakán tanulnak. A támo­gatott fiatalok a tanulás mellett aktívan foglalkoznak mező­gazda­sággal, az egyetem elvégzése után pedig saját vagy családi gazda­ságban tevékeny­kednének. Részletek

  • Rendkívül sikeres volt idén a Magyarok Kenyere kezde­ményezés: a Partiumi Falu­gazdász Hálózat közben­járásával, helyi gazdáknak köszön­hetően több mint 110 tonna búza gyűlt, amelyből liszt készült, amit rászoru­lókhoz juttatnak el a falu­gazdászok, leginkább szociális területen tevé­kenykedő partner­szervezetek segítsé­gével. A Szatmár megyében gyűlt 46 tonna búzából 26 tonna liszt készült, aminek egy nagy része pedig már gazdára talált: a Máltai Szeretet­szolgálathoz került több tonna liszt, az ebből készült kenyér és pék­süte­mények pedig a szeretet­szolgálat kedvez­ményezett gyerekeihez és családjaikhoz jutnak el. November 13-án pedig Bihar megyébe érkezett az „első részlet” a liszt­adományból. A Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által működ­tetett dévai Szent Ferenc Alapítvány két gyermek­otthont működtet Gálos­petriben és Székely­hídon. Részletek
Cookie