- Közvitára bocsátotta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a 1353/2018-as számú miniszteri rendelet függelékét módosító rendeletet, amely alapján az Országos Vidékfejlesztési Program keretében 2023-ig folytatnák a de minimis, azaz csekély összegű támogatási programot. A Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet szerint 2021-ben 18 468 870 eurót, 2022-ben 18 468 870 eurót, 2023-ban pedig 18 468 877 eurót szánnak a programra. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium célja, hogy az Országos Vidékfejlesztési Program finanszírozása révén megkönnyítse a vállalkozások hozzáférését a 4.2-es (Hegyvidéki kisvágóhidak és húsfeldolgozók létesítésének támogatása), a 4.2a (Befektetések a gyümölcságazatban előállított termékek feldolgozásába / forgalomba hozatalához) valamint a 6.4-es (Minőségi szolgáltatások a lakosság számára) alintézkedésekhez. A közvitára bocsátott rendelet itt tanulmányozható.
-
Magyar Lóránd parlamenti képviselő szerint az elmúlt években a romániai mezőgazdaság, pontosabban az állattenyésztés legnagyobb problémája az afrikaisertéspestis-járvány volt, amelynek a nem megfelelő kezelése csődközelbe juttatta az ágazatot. Rámutatott arra, hogy sokkal komolyabban kell venni a biológiai biztonsági előírások betartását a nagy sertéstelepeken, ugyanakkor arra is, hogy a háztáji sertéstartók számára nem is léteznek ilyen szabályok, ezért leginkább ezekben az esetekben alakulhatnak ki fertőzési gócpontok. A Magyar Lóránd által kidolgozott koncepció szerint külön kell kezelni azt a helyzetet, ha vaddisznókat fertőz meg a kór, ám amennyiben a fertőzés sem a háztáji gazdaságok, sem az ipari sertéstelepek felé nem terjed tovább, nem indokolt az árusítás tiltása. Részletek
-
A koronavírus-járvány rávilágított, hogy mennyire fontos a mezőgazdaság, hogy mennyire fontos az, hogy az ország élelmiszertermelés szempontjából független legyen. Ennek ellenére jelen pillanatban ugyan Románia jelentős mennyiségű gabonát exportál, de sokkal nagyobb arányú az élelmiszerimport. Komoly gondot jelent, hogy míg nagy a mennyiségű gabonaexport, az országba sok kész élelmiszer érkezik, a hozzáadott érték viszont külföldön marad. Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő arra mutatott rá, hogy az RMDSZ mezőgazdasági stratégiája szerint az élelmiszerimport csökkentése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni az állattenyésztésre. Szerinte egy jól működő országos támogatóprogram keretében Románia fel tudna zárkózni mind az élelmiszergyártásban, mind pedig a sertéstenyésztésben, így nem kellene évente mintegy félmillió tonna szárnyashúst és több mint 100 ezer tonna disznóhúst importálnia. Részletek
-
Igencsak kibillentette a sertéshúspiac egyensúlyát a koronavírus-járvány vendéglátóiparra gyakorolt negatív hatása. A vendéglők bezárása következtében jelentősen visszaesett a disznóhús iránti kereslet a farmoknál, amelyek kénytelenek akár 28 százalékkal is olcsóbban adni a levágott sertést, míg a lakosság 13 százalékkal magasabb árat fizet a boltokban. Az Országos Statisztikai Intézet által közölt adatok szerint a január–augusztus időszakban a sertéshús – legyen az friss vagy fagyasztott – behozatala 6 százalékkal 168,1 ezer tonnára visszaesett az előző év azonos időszakában mért szinthez képest. Ez 385,6 millió eurót jelent. Míg a hazai farmokról nagyjából 5,3–5,5 lejes kilogrammonkénti átlagáron jön ki a sertéshús.az Economica.net megrendelésére a RetailZoom cég felmérése arra mutat rá, hogy az év első tíz hónapjában a sertéshús átlagára 17,9 lej/kilogramm volt a boltokban, a felvágottaké pedig elérte 29,2 lejes átlagárat. Részletek
-
Hetente 8000, Romániában hizlalt sertést vásárolna a Kaufland annak érdekében, hogy a hazai üzleteiben 100 százalékban helyi disznóhúst kínálhasson eladásra. A német tulajdonban levő üzletlánc jelenleg 7 olyan romániai farmmal van szerződéses viszonyban, amelyek betartják az általa támasztott állatjóléti és egészségügyi előírásokat. Ezek azonban összesen 2000 sertést tudnak szállítani hetente, ami nem elégíti ki az igényeket. Az üzeltlánc olyan sertéseket vásárol, amelyek nem kapnak genetikailag módosított növényekből készített táplálékot, tartásuk során nagy helyet biztosítanak számukra, nyugalmuk érdekében pedig fából készült játékot is kapnak. A vágóhíd pedig legfeljebb 300 kilométerre van a farmtól. Részletek
-
UNESCO kulturális örökségnek nyilváníttatná Románia a vándorpásztorkodást (transzhumálást). Az indoklásban élő néphagyományként megnevezett tevékenységről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium szakértői első lépésként a vándorpásztorkodást bejegyzik az országos élő, nem anyagi jellegű néphagyományok jegyzékébe, majd továbbítják az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez. A minisztérium előterjesztése szerint a Kárpátokban ma is gyakorolt vándorpásztorkodás olyan társadalmi, kulturális, gazdasági és ökológiai jelenség, amely jól meghatározható szokásrend szerint zajlik, évezredek óta. A kezdeményezés célja elsősorban megőrizni, fenntartani a vándorpásztorkodás hagyományát az esztenákon készült termékek hatékonyabb értékesítésével. Ugyanakkor turisztikai látványosságként egyre több esztenát tennének látogathatóvá, és egy digitális térkép segítségével követhetővé válhatna az ezekhez vezető útvonal is, hogy a turisták is betekinthessenek e hagyományos életmódba. Részletek
-
December 1-jén ünnepli alapításának 58. évfordulóját a marosvásárhelyi Azomureș Vegyipari Kombinát, amely évente több mint másfél millió műtrágyát gyárt, ennek nagy részét a hazai piacon értékesíti. Az Azomureș Zrt. 1990-től működik, ez a jogutódja az egykori, a szocializmus korában, 1962-ben Combinatul de Îngrășăminte Azotoase Târgu Mureș néven alapított kombinátnak. Az 1997-ben Románia által kiírt privatizációs folyamat győztese a törökországi Transworld Fertilizers Holding jelenleg csaknem 55,97%-át birtokolja a részvényeknek. Részletek
|
|
