Hírlevél 2020. március 20.

Támogatások

• Hektáronként maximum 3000 eurós de minimis támoga­tásban részesülnek idén a fok­hagyma­termesztők – az erről szóló határozat­terve­zetet szerdai ülésén fogadta el a kormány. A kabinet több mint 7 millió 500 ezer lejt különített el a költség­vetésből erre a célra. Ahhoz, hogy megkapják a de minimis támogatást, az igénylőknek legalább 3 ezer négyzet­méteres területen kell fok­hagymát termesz­teniük, és hektáron­ként minimum 3 ezer kilo­grammos mennyi­séget kell értékesí­teniük. Az igénylé­seket május 15-éig lehet benyújtani. A terményt július 1-je és november 20-a között kell értékesíteni, az ezt bizonyító okiratokat pedig november 27-éig kell benyújtani a megyei mező­gazda­sági igazgató­ságok­hoz. Részletek

  ---

• Április 6-ig szünetel a gazdák terület­alapú támoga­tásra benyújtott kéréseinek fogadása a Mező­gazda­sági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség (APIA) megyei kirendelt­ségeinél és helyi fiókjainál, a korona­vírus-fertőzés terjedésének a vissza­szorítása érdekében. Az ügynökség alkal­mazottai dolgozni fognak, de felfüg­gesz­tették a személyes kapcsolat­tartást, mivel fennáll a veszélye, hogy az óvintéz­kedések ellenére a kéréseket benyújtók, illetve az azokat fogadók közül bárki megbete­gedhet, és így fertőzővé válhat. Az APIA március elejétől fogadta a területalapú támogatás igény­lésére a kéréseket, az előre meghatá­rozott beosztás szerint. Részletek itt. Eddig 52 nap állt a gazdák rendel­kezé­sére, hogy beadják a támogatás megítélé­séhez szükséges iratokat. Az Európai Bizottság március 17-én engedé­lyezte tagálla­moknak, hogy akár egy hónappal, június 15-ig kitolják a támogatás­kérelme­zési időszakot. Az EB rugal­mas­ságra kéri a nemzeti kormányokat a gazdál­kodókra vonatkozó intéz­kedések esetében. Részletek

  ---

• A Covid-19 pandémia miatt a Mező­gazda­sági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség mellett a Vidéki Beruhá­zások Országos Ügynök­sége is elhalasztja a futó projektek leadási határidejét. Így meg­hatá­rozatlan időre szünetel többek között a fiatal gazdáknak járó támogatás, a bio­bizton­sági valamint a természeti katasztrófák következ­tében keletkezett károk biztosí­tásá­nak a pályázata is. Részletek

  ---

• Folyósítja a Mező­gazda­sági Kifizetési és Inter­venciós Ügynök­ség a megyei kiren­delt­ségek révén az állat­tenyész­tési támoga­tásokat, amelyeket idén januárban igényeltek a gazdák a tavaly decem­berben, valamint a 2019-es év negyedik negyed­évében kifizetett szolgál­tatások díjának a részleges meg­térítése érdekében. Összesen 3 178 951 lejt fizetnek ki a gazdáknak, az összeget az állam­kasszá­ból fedezik, a Mező­gazda­sági és Vidék­fejlesz­tési Minisz­térium büdzséje révén. Az 1179/2014 számú kormány­rendelet által szabá­lyozott támoga­tásból 52 gazda részesül. Részletek

Aktuális – Sajtószemle

• Huszonhét megye 243 településén 532 afrikai­sertés­pestis-gócot tartanak nyilván jelenleg – közölte az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer­bizton­sági Hatóság. Bihar megyében 10, Szilágy megyében 5 háztáji gazda­ságban mutatták ki a kór jelenlétét. Tizenegy megyében csak vad­disznók­nál mutatták ki a vírus jelenlétét. A legtöbb fertőzött vaddisznót, szám szerint 228-ot, Bihar megyében jegyzik, de Szatmár megye csupán két egyeddel van lema­radva. Az intézmény tájékoz­tatása szerint az afrikai sertés­pestis 2017. július 31-i első meg­jele­nése óta 652 149 sertést pusztí­tottak el. A fertőzést ugyan­akkor 3353 vad­disznó­nál is kimutatták. Eddig 2545 gócot sikerült felszámolni. Országos szinten március 18-áig 15 035 sertés­tulaj­donost kár­talaní­tottak, nekik összesen több mint 425 340 000 lej kár­térítést utaltak. Az ANSVSA felhívja a figyelmet, hogy a sertés­pestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmi­síteni. Bihar megyében a 294 károsult gazdaság közül 290-et kár­talaní­tottak, 1 379 280 lej értékben, Szatmár megyében 55 érintett gazdaság közül 53 kapott összesen 3 582 530 lejes kártérítést, míg Szilágy megyébe 79 300 lejt utaltak, a 14 károsult gazdaság közül 9-be. Részletek

  ---

• Az Európai Unió élelmi­szer­bizton­sági intéz­ménye, az EFSA szerint jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a korona­vírus élelmi­szerekkel terjedne, semmi nem támasztja alá semmi, hogy az élelmezés a vírus terjedé­sének forrása vagy útja lehetne – írja közle­ményében az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer­bizton­sági Hatóság. Hangsú­lyozzák, az élelmi­szer­ipari dolgo­zóknak – ahogyan eddig is − kezet kell mosniuk a munka meg­kezdése előtt, az élelmi­szerekkel történő érintkezés előtt és után, a hulladék kezelését, a tisztítási feladatok ellátását, étkezést és dohányzást, valamint a személyes higiéniai teendőket követően. Minde­mellett az élelmi­szer­ipari vállalko­zá­soknak gondos­kodniuk kell az alkalma­zottak betegséggel kapcsolatos tájé­kozta­tásáról. Érdemes a higiéniai ismeretek és a személyzet hatékony felügye­letének bővítése, a megfelelő tisztító és tisztál­kodási eszközök biztosítása. A hatóság kiemeli, hogy a dolgozók fertőzött­sége az élelmi­szer­ellátási lánc meg­szakadá­sához vezethet, amely áthidalása esetenként komoly kihívást jelenthet. Részletek

  ---

• A hétfőn kihirdetett szükség­állapotra való tekintettel az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer­biztonsági Hatóság engedé­lyezte az élő állatok szállítását, amennyiben vala­mennyi előírást betartanak. A hatóság négy­pontos listát állított össze arra vonat­kozóan, hogy az élő állatok szállítása során mit kell szem előtt tartani. Ezek között vannak a korona­vírus terje­dé­sének a meg­akadályo­zására vonatkozó intézke­dések is. Az autóban fertőt­lenítő­szer, maszk és kesztyű kell legyen, a szállítmányt vezető, illetve kísérő személy megfelelő távolságot kell tartson a cél­állo­máson levő személyekkel. Részletek

  ---

• A Romániai Országos Juh- és Kecske­tenyésztő Szövetség felszólítja tagjait, hogy a korona­vírus­járvány idején semmiképp ne drágít­sanak se a tej, se pedig a hús­termé­keken, és amennyiben tehetik, állítsák le export­tevékeny­ségüket. Ionică Nechifor, a szövetség elnöke azt javasolja, hogy a húsvéti időszakban, amikor jelentősen megnő a kereslet a bárány­hús iránt, ennek kilónkénti árát 14-15 lejben maximali­zálják a tenyésztők. Arra kérte a juh- és kecske­tenyész­tőket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a világjárvány idején is biztosítsák a lakosság folyamatos élelmi­szer­ellátását. Részletek