Hírlevél 2020. június 12.

Támogatások

• Hétfőig fogadják a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség megyei kiren­deltségei az egységes terület­alapú támogatási kérel­meket. Az APIA megyei kiren­delt­ségei hétvégén is nyitva tartanak és fogadják a gazdák igényléseit. A mező­gazdasági minisz­térium korábban egyszerű­sítette az igénylési eljárást, a szükséges doku­mentációt (személyiigazolvány-másolat, cégbírósági bejegyzés, bank­számla­kivonat) elektronikus úton kell eljuttatni az APIA-hoz, itt: lpis.apia.org.ro. Az önkor­mányzatok által nyújtott igazo­lásokhoz hozzá lehet jutni az APIA-kirendelt­ségeknél. Eddig 746 625 gazda kért terület­alapú támogatást összesen 7 277 670,64 hektár területre. Részletek

  ---

• Július végéig kifizetik az aszály­károkat a gazdáknak. Ezt nyilatkozta Adrian Oros mező­gazdasági miniszter, kiemelve, hogy eddig 1,3 millió hektár mező­gazdasági terület esetében állapították meg, hogy kárt okozott a szárazság. A waal-street.ro portál által szervezett, A jövő mező­gazda­sága címet viselő konfe­rencián a tárca­vezető arról is beszélt, hogy a korona­vírus-járvány jelentette válság mellett a hazai mező­gazda­ságot az elmúlt 10 év legna­gyobb mértékű aszálya sújtotta. Ludovic Orban kormányfő korábban vizsgálatra utasította a mező­gazdasági minisztert amiatt, hogy az aszálykár-bejelen­tésekben szereplő őszi kultúrák területe nagyobb annál, mint amit a gazdák ősszel elvetettek. A parlament törvényt fogadott el az aszály­károk meg­térí­téséről, de a tárca­vezető azt popu­listának és alkal­mazha­tatlannak tartja, így egyelőre kérdés, hogy valóban lesz-e pénz kifizetni a gazdákat. Szakértők szerint az öntöző­rendszerek bővítésével lehetne elkerülni a mostanihoz hasonló helyzeteket, ugyanis az elkövet­kezendő évekre még nagyobb mértékű száraz­ságot jósolnak a mete­orológusok. Ahhoz azonban 3 milliárd 500 millió euróra lenne szükség, miközben a kormány idén csupán 50 milliót irányzott elő az 1990 előtt még virágzó hazai öntöző­rendszer felújítására. Románia szántó­területe 9,6 millió hektárt tesz ki, az öntöző­rendszerek révén ebből csupán 322 ezer hektárra jut víz. Részletek

Aktuális – Sajtószemle

• A 2014–2020 közötti időszakra érvényes az Országos Vidék­fejlesztési Program keretében (PNDR 2020) a romániai állat­tenyésztés több mint 606 millió euró finan­szírozást kapott a farmok fejlesz­tésére európai alapokból. A Vidéki Beru­házások Finan­szírozási Ügynök­sége adatai szerint ebben az idő­szakban 11 380 beruházást végeztek állat­tenyésztő és vegyes farmokba. Az ügy­nökség által finan­szírozott farmok közül 4386 méhészet volt, amelyek 83 millió eurót kaptak fejlesztésre. A tehén­tartásra 1616 finan­szírozási szerződést írtak alá 106 millió euró értékben. Ezen kívül 150 farm kapott 119 millió eurót a hús­szarvas­marhák tenyész­tésére. Az AFIR mintegy 11 millió euró vissza nem térítendő támogatást nyújtott 228 juh- és kecskefarmnak, illetve 56 millió eurót 95 sertés­hizlal­dának. Szárnyas­tenyésztő farmoknak további 83 millió eurót utaltak ki a vidék­fejlesztési program keretében. A leszerződött projektek összértéke meghaladja a 15 millió eurót, miközben Románia a PNDR 2020 program keretében 8 milliárd 130 millió eurót hívhat le az Európai Uniótól, az önrész 1 milliárd 300 millió euró. Részletek

  ---

• Huszonhárom megye 139 településén 266 afrikai­sertés­pestis-gócot tartanak nyilván jelenleg – közölte hét végén az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer­bizton­sági Hatóság. Az elmúlt egy hét alatt nyolc új fertő­zés­góc jelent meg (Tele­orman megyében kettő, Szeben, Gorj, Prahova, Fehér, Olt és Bihar megyében egy-egy) és hatot sikerült fel­számolni (hármat-hármat Tele­orman és Prahova megyében). Tizenhét megyében, köztük Szilágy és Szatmár megyében csak vad­disz­nók­nál mutatták ki a vírus jelenlétét. Az intézmény tájé­kozta­tása szerint az afrikai sertés­pestis 2017. július 31-i első meg­jelenése óta országos szinten 15 121 sertés­tulaj­donost kár­talaní­tottak, nekik összesen 440,9 millió lej kárté­rítést utaltak. Az ANSVSA felhívja a figyelmet, hogy a sertés­pestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmi­síteni. Részletek

  ---

• A szászrégeni IRUM traktor­gyártó szerdán három új hazai fejlesz­tésű traktort mutatott be, amelyeket a vállalat vezér­igaz­gató­jának állítása szerint a szak­embe­reik a korona­vírus-járvány miatt bevezetett korlá­tozások idő­szakában gyártottak le. Az új modellek az IRUM TAG 3100, IRUM TAG 5025 C - 5025 CH és IRUM TAG 6225 C - 6225 CH nevet kapták, és 30, 47, illetve 60 lóerősek. Az új modellek mére­tükből adódóan inkább a kisebb, családi gazda­ságokat célozzák. Az új traktorok ára 10 és 20 ezer euró között mozog majd, a gyártó ígéretei szerint mező­gazd­asági eszközök széles skálája is elérhető lesz hozzájuk. A vállalat közle­mé­nyéből az nem derül ki, hogy mikor kez­dődhet meg a traktorok sorozat­gyártása. Részletek

  ---

• Védtelenek lesznek a farka­sokkal szemben a gazdák – az Európai Unió Bírósága ugyanis arról döntött, hogy a faj akkor is védett­séget élvez, ha elhagyta a védett termé­szetes élőhelyét és az emberek által lakott területre téved, például a gazdaság közelébe. Ez azt jelenti, hogy az uniós törvények vonat­koznak a farkasok védelmére. Az Európai Unió Bíró­ságához 2016-ban érkezett panasz, miután egy hazai állatvédő egyesület munka­társa és egy állat­orvos törvény­telenül befogott egy több alka­lommal lakott területre tévedt vadállatot és engedély nélkül próbálta átszál­lítani egy rezer­vátumba. Az állat azonban kisza­badult a ketrecből és a környező erdőben húzta meg magát. Az érintettek ellen orv­vadászat címen indult eljárás. Az Európai Uniós Bíró­ságának döntése értelmében ha a farkas lakott területre téved, az nem jelenti feltét­lenül azt, hogy elhagyta a termé­szetes élő­helyét, ugyanis az emberek lakta terület tulaj­don­képpen abba ékelődött, a kettő között pedig lehe­tetlen éles határokat húzni. A mostani határozat azért érinti érzé­kenyen a hazai gazdákat, mert az elmúlt idő­szakban elszapo­rodtak a juh­tenyész­tőket érintő farkas­támadások. Részletek

  ---

• Elfogadta csütörtöki ülésén a Ludovic Orban vezette kabinet a 248/2020 kormány­rendelet módosí­tását, amely a gyapjú értékesí­tésére igényel­hető de minimis támogatási program felfüg­geszté­séről szól. Ezt indoklás nélkül terjesz­tette a testület elé a mező­gazda­sági minisz­térium. A támogatási forma 2017-ben indult, akkor a juh­tenyésztők 1 lejt kaptak minden 1 kg eladott gyapjú után. A 36 millió lej össz­költség­vetésű programot az állami büdzséből finan­szírozták. Tavaly egy lejről két lejre növelték a támogatás alap­összegét, az idei év elején pedig a mező­gazda­sági miniszter ennek a meg­duplá­zásáról beszélt. Részletek