Hírlevél 2020. január 24.

Aktuális – Sajtószemle

• Ismét meghirdette a föld­területek ingyenes telek­könyve­zésére vonatkozó programot az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal, ezúttal 510 település került bele a programba.  Szilágy megyében 21, Bihar megyében 17, Szatmár megyében pedig 9 önkor­mányzat élhet az ingyenes telek­könyve­zés lehetősé­gével. Idén 312 891 155 eurót szánnak a programra, amelyből 265 957 482 vissza nem térítendő európai uniós támogatás. Az Országos Kataszteri és Telek­könyvi Program részét képező projekt célja az összes hazai ingatlan ingyenes bejegyzése az összesített kataszteri rendszerbe, hogy ezáltal átlátha­tóbbá váljanak a tulajdon­jogi problémák. A törvény értelmében a helyi önkor­mány­zatok­nak kötelességük előnyben részesíteni az ingyenes telekkönyvezés során azokat a föld­terüle­teket, amelyek szerepelnek az országos érdekeltségű fejlesztési tervekben, valamint azokat a mező­gazda­sági területeket, amelyekért támogatást utal ki az Országos Mező­gazda­sági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség. Részletek itt. A programban részt vevő települések listája itt böngész­hető.

  ---

• Újabb madárinfluenzagócot igazoltak a Mára­maros megyei Szinér­vár­alján, ahol január 14-én először jelent meg a kór Romá­niá­ban – jelentette vasárnapi közle­mé­nyében az Országos Állat­egész­ség­ügyi és Élelmi­szer­bizton­sági Hatóság. A labor­vizsgá­latok, akárcsak az első esetben, az A(H5N8) altípus jelenlétét mutatták ki. A vizsgálat rámutatott, hogy a két eset között ok-okozat összefüggés van, mert mindkét farm ugyanazt a járművet használta a trágya elszállí­tására. Az Európai Bizottság január 17-én levélben értesítette a tagálla­mokat, köztük Romániát, hogy egy magyar­országi pulyka­farmon az A(H5N8) madár­influenza-vírust mutatták ki, és hogy a farmról termékek juthattak más tagálla­mokba. Információk szerint a pulyka­farm termékei három Bihar megyei raktárba is eljutottak. Részletek

  ---

• Kétkedve fogadták a mező­gazda­sági miniszter föld­­osztoga­tásra vonatkozó tervét a szakem­berek, hiszen míg Dél-Romániában akadnak a fiatal gazdáknak kiutalható föld­terü­letek, Erdélyben erre már nincs lehetőség. Adrian Oros mező­gazda­sági és vidék­fejlesz­tési miniszter múlt héten vetette fel, hogy idén először mező­gazda­sági területeket utal ki az állam a fiatal gazdáknak az Állami Birtokok Ügynök­sége által ügykezelt terüle­tekből. Magyar Lóránd parlamenti képviselő a témában február elején írásos kérdéssel fordul a mező­gazda­sági minisz­terhez, és nyilat­kozatára hivatkozva kéri, össze­sítsék az adatokat, hogy az országban, ezen belül Erdélyben, mekkora föld­terület állna a szaktárca rendel­kezésére erre a projektre. Részletek

  ---

• Az Európai Unió valamennyi orszá­gában érvényes általános tiltás ellenére a román mező­gazda­sági minisz­térium idősza­kosan engedélyezi kukorica- és cukorrépa-vetőmag kezelésénél a neoniko­tinoid ható­anyagokat tartalmazó készítmények használatát. A mostani időszakos engedély értelmében a neoniko­tinoid ható­anyagú készít­mények január 20-a és május 1-je között használ­hatók a kukorica-vetőmag kezelésére, a cukor­répánál ez a periódus január 20-a és május 18-a. Az engedélyek kibocsá­tását szorgal­mazó érdek­védelmi szervezetek indoklása szerint az országban nincs más védekezési lehetőség a kukoricát és a cukorrépát sújtó, egyes talajlakó kártevők okozta jelentős termés­kiesések kiküszö­bölésére. Az agrártárca nem kérte az Európai Bizott­ságtól a vonatkozó rendel­kezés alóli kivételezést, döntését az EB Szabályzata 53. cikkelyére alapozta. A neoniko­tinoid ható­anyagok használata az EU szintjén tilos, mivel ezek súlyos veszélyt jelentenek a méhekre. Részletek

  ---

• Kísérleti tesztek alapján amerikai kutatóknak sikerült megtalálni és vakcina formá­jában alkalmazni az afrikai sertéspestis vírusának az ellenszerét. Az alkalmaz­ható­sági valamint a megbíz­hatósági vizsgálat még tart, így jelenleg nem meg­jósol­ható, hogy a kedvező labora­tóriumi eredmé­nyekből mikor lesz a termé­szetben is alkalmaz­ható vakcina, ugyanis nagyon nehéz olyan ellen­anyagot készíteni, amely nemcsak stabil, hanem szájon át is alkalmaz­ható, hiszen például a vaddisznók kezelése esetében más lehetőség nem jöhet szóba. Az afrikai sertés­pestis 2019-ben a világ legnagyobb állat­egészség­ügyi problémájává nőtte ki magát: több százmillió állatok kellett leölni a világban, legfőként Ázsiában. Romániában a kór 2017-es megjelenése óta a kény­szerből leölt disznók száma meghaladta az 550 ezret, a gazdák számára jóváhagyott kártérítési összeg pedig a 400 millió lejt. A fertőzés az ország 41 megyéje közül 36-ot érint, 24 megyében hízlal­dákban, illetve háztáji gazdasá­gokban észleltét a vírus megjele­nését, 12 megyében kizárólag vaddisz­nóknál mutatták ki a kórokozó jelenlétét. Részletek

  ---

• Kísérleti tesztek alapján amerikai kutatóknak sikerült megtalálni és vakcina formá­jában alkalmazni az afrikai sertéspestis vírusának az ellenszerét. Az alkalmaz­ható­sági valamint a megbíz­hatósági vizsgálat még tart, így jelenleg nem meg­jósol­ható, hogy a kedvező labora­tóriumi eredmé­nyekből mikor lesz a termé­szetben is alkalmaz­ható vakcina, ugyanis nagyon nehéz olyan ellen­anyagot készíteni, amely nemcsak stabil, hanem szájon át is alkalmaz­ható, hiszen például a vaddisznók kezelése esetében más lehetőség nem jöhet szóba. Az afrikai sertés­pestis 2019-ben a világ legnagyobb állat­egészség­ügyi problémájává nőtte ki magát: több százmillió állatok kellett leölni a világban, legfőként Ázsiában. Romániában a kór 2017-es megjelenése óta a kény­szerből leölt disznók száma meghaladta az 550 ezret, a gazdák számára jóváhagyott kártérítési összeg pedig a 400 millió lejt. A fertőzés az ország 41 megyéje közül 36-ot érint, 24 megyében hízlal­dákban, illetve háztáji gazdasá­gokban észleltét a vírus megjele­nését, 12 megyében kizárólag vaddisz­nóknál mutatták ki a kórokozó jelenlétét. Részletek