×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2020. február 29.

2020.03.01 - 22:41
Hetente frissülő hírlevelünkből értesülhet a jelenlegi támogatásokról és egyéb hasznos információkról!

Támogatások

  • Hétfőtől május 15-ig igényelhetik a gazdák a terület­alapú támogatást a Mező­gazda­sági Inter­venciós és Kifize­tési Ügynök­ség helyi és megyei kiren­delt­ségeinél. A gazdáknak egyetlen kérést kell benyúj­taniuk akkor is, ha több hely­ségben, vagy megyében birto­kolnak föld­területet. A romániai gazdák terület­alapú, redisztri­butív, környezet­kímélő (zöldítéses), fiatal gazdáknak szóló, valamint az állat­tenyész­tésre és növény­termesz­tésre vonatkozó teljesít­ményhez csatolt támogatásra pályáz­hatnak. Az átmeneti támoga­tásokat az állat­tenyész­tésben és a növény­termesz­tésben nyújtják. Azokat a szerző­déseket, amelyek igazolják, hogy a mező­gazda­sági föld­terü­let a mező­gazda­sági termelő rendel­kezésére áll, a támogatási kérelem benyújtása előtt kell megkötni, és a kérelem benyúj­tásának napján érvénye­seknek kell lenniük. Részletek
  • Lejárt a közvitája, így várhatóan egy hónapon belül kiírja a pályázatot a Vidéki Beruhá­zások Finan­szíro­zási Ügynök­sége a mező­gazda­sági biztosítások finan­szíro­zására. A gazdák a pályázat tervezete szerint egy biztosító­társasággal köthetnek szerződést, a teljes gazdaságot be kell biztosí­taniuk természeti katasztrófák ellen, szárazság, árvíz, jégverés, fagy, vihar esetén térítik meg a károkat, valamint az uniós karantén­listán szereplő növény- és állat­beteg­ségek esetén. A gazdák nemcsak a klasszikus biztosítás­típusok közül választ­hatnak. Az 5.1-es intézkedés keretében lehetőségük van növelni a tulajdo­nukban levő farm, szövetkezet vagy egyéni gazdaság bio­bizton­sági szintjét is – a költsé­geket akár 100 száza­lékban is megtérít­hetik. Az állat­állomány és a növény­parcellák esetében a pályázat révén a biztosí­tásnak csupán 10 százalékát kell kifizetniük a gazdáknak. Részletek

Aktuális – Sajtószemle

  • Megkongatta a vész­harangot az Országos Mező­gazda­ság­tudományi és Erdészeti Akadémia, amely arra figyelmeztet, hogy a tavalyi volt a legmelegebb esztendő a romániai meteoro­lógiai mérések történe­tében, ami komoly kihatással volt a mező­gazda­ságra is. A legnagyobb bajt a hőmérséklet emelkedé­sének és a levegő relatív pára­tartal­mának az aránya okozza. A legkriti­kusabb időszak július és augusztus, amikor ez az arány a leg­kedve­zőtle­nebb a kultúr­növények számára, elsősorban a szója és a kukorica kerül veszélybe. A hosszú aszályos idősza­kokban a föld porszerűvé válik, ami eltömi a talaj pórusait, így lehetetlenné teszi, hogy a víz beszivá­rogjon a földbe, a csapadék tehát egysze­rűen végigfolyik a föld felszínén, ahelyett, hogy elraktá­rozódna a mélyben. Az Országos Mező­gazdaság­tudományi és Erdészeti Akadémia arra figyelmeztet, hogy ezért el kellene vezetni és tartályokban össze­gyűjteni a csapadékot, amit öntöző­rendsze­reknél vagy az állatok itatásánál lehetne felhasználni. Részletek
  • Megtiltaná a háztáji sertés­tenyész­tést a nagy farmok közelében Adrian Oros ügyvivő mező­gazdasági miniszter. A szaktárca által kidol­gozott rendelet szorosan összefügg azzal, amely maxi­mali­zálná az egy gazda­ságban nevelhető disznók számát. A mező­gazda­sági miniszter szerint erre bio­bizton­sági okokból van szükség, az intéz­kedéssel ugyanis megelőz­hető lenne a farmok állat­állo­mányát veszélyez­tető betegségek terjedése, mint például az afrikai sertéspestis. A kór romániai terjedése miatt több százezer állatot kellett leölni a hazai farmokon. A rendelet­tervezet értelmében a gazdaságok nem szenved­nének kárt, megszabnák ugyanis, hogy a farmok termé­szetben, azaz sertések ado­mányo­zásával kárpótolják azokat. Részletek
  • Az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer­bizton­sági Hatóság legfrissebb, február 25-én közzé­tett adatai szerint az ország 25 megyéjében 241 településen 532 aktív sertés­pestis­gócot tartanak nyilván. Tíz megyében csak vaddisz­nóknál azonosí­tották a kórt. A kór 2017. július 31-i megjele­nése óta 578 429 sertést kellett elpusztít­sanak a hatóságok, illetve 3119 vaddisznót lőttek le. Szatmár megyében jelenleg egyetlen aktív gócpont sincs, csupán vaddisz­nóknál mutatták ki a fertőzést. Bihar megyében 10, Szilágy megyében pedig 5 gazda­ságban van jelen az afrikai sertés­pestis vírusa. Február 25-ig 14 829 tulaj­donost kárpó­toltak 403 647 050 lej értékben. Ebből Szatmár megyében 53 állattartót kárpó­toltak a szak­ható­ságok összesen 3 582 530 lej értékben. Biharban az érintett 292-ből 290 gazdát kártala­nítottak, 1 379 280 lej értékben, míg Szilágy megyében 9 fertőző helyszín tulajdo­nosát kárpótolták 79 300 lejjel. Részletek
  • Listavezető Szatmár megye bio­gazdál­kodók száma tekintetében – 944 bio­bizony­lattal rendelkező gazdát tartanak nyilván, a szomszé­dos Szilágy megye országos második, 767 fővel. A Mező­gazda­sági és Vidék­fejlesz­tési Minisz­térium adatai szerint tavaly 10 218 bio­gazdál­kodói bizony­lattal rendel­kező termelőt és bejegyzett feldol­gozót tartottak nyilván az országban. Ebből 9400 termelő, 280 feldol­gozó, 300 forgal­mazó, 37 importőr és 48 exportőr. A bio­gazdál­kodók a Mező­gazda­sági Inter­venciós és Kifi­zetési Ügynök­ségtől az M11-es intézkedés keretében hektáron­kénti akár 600 eurós támo­gatás­ban is részesül­hetnek. Ennek részleteiről itt olvashat bővebben.

   

Cookie