×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2020. augusztus 8.

2020.08.11 - 13:49

Támogatások

 

  • A területi Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynök­ségek elkezdik a január 1-je és március 31-e között elvégzett mező­gazda­sági munkálatok után járó gáz­olaj­ár­támogatások folyósítását az érintett gazdáknak. A mező­gazdasági munkálatok során elhasznált gázolaj árának a részbeni megtérítését célzó programban literen­kénti 1 lej 52 banira számít­hatnak a gazdák. Ez az összeg mintegy 20 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, akkor 1 lej 89 banit kaptak a gazdák minden 1 liter elhasznált gázolaj után. A mező­gazdasági minisz­térium közleménye szerint az érintettek összesen 103 313 851 lejt kapnak, 67 711 175 liter gázolaj árának a részbeni meg­térí­tésére. A Bákó, Teleorman és Neamț megyei gazdák számára most folyósítják a tavalyi, utolsó negyed­évről elmaradt támogatást is.
    Részletek

  • A július 31-i kormány­ülésen egy hónappal kitolták az Országos Méhészeti Program idei kiadá­sának a jelent­kezési határ­idejét, a méhészek így szeptember 1-jéig nyújt­hatják be a rész­vételhez szükséges iratcsomót.  Idén 50 210 000 lejre pályáz­hatnak a méhészek, akik augusztus 1-ig kell leadják a támogatás folyósí­tásához szükséges iratokat. A pénzt technikai- és szak­tanács­adástól az eszköz­vásárláson át a termékek népszerű­sítéséig használ­hatják. A támogatással egyaránt élhetnek a méhészek, valamint az őket tömörítő egyesületek. A 2020–2022 közötti idő­szakban évi 50 millió lejes összeget fordítanak a szakágazat fel­lendí­tésére. A mező­gazdasági miniszter azt mondta, a kezde­ményezés célja a méh­családok számának a gyara­pítása, az előállított méhészeti termékek minő­ségének, valamint az export mérté­kének a növelése. Részletek

  • A július 31-i kormány­ülésen elfogadták a 868/2018-as számú kormány­határozat kiegé­szítését, amely az Európai Unió által a bor­ágazatban működő termelők számára a 2019–2023 közötti időszakban nyújtott pénzügyi támogatás oda­íté­lésének módjának meg­határo­zásáról szóló 868/2018. A módosítás révén csökkentik a nemzeti piacon a túlzott bor­készle­teket, javítja a pénzügyi nehéz­ségekkel és pénz­forgalmi problé­mákkal küzdő bor­termelők gazdasági teljesít­ményét. A pénzügyi támogatás közvetlen kedvez­ményezettjei a borászati ​​termékek lepárlásához enge­délyezett lepárlók, amelyek a bor lepár­lásából legalább 92 százalék alkohol­tartalmú terméket kapnak, amelyet kizárólag ipari célokra használnak fel, beleértve a gyógyszer- és energiaipart. Románia a borágazat támogatására 47,7 millió eurót szán. Részletek

 

Aktuális

 

  • Magyar nyelven meg­fogal­mazott levelet küldött Orbán Viktornak egy szász­városi szarvas­marha­tartó. Arra kéri Magyar­ország miniszter­elnökét, engedje meg, hogy legeltesse az ország területén 85 állatát. Azt kifogásolja, hogy a hazai hatósá­goktól két éve vár megoldást, de egyik állami intéz­ményből a másikba küldik. Állítása szerint a helyi önkor­mányzattól nem tud legelőt vásárolni, azokat ugyanis azoknak adják, akiknek állataik sincsenek, csak azért, hogy megkapják a terület­alapú támogatást. Az agroinfo.ro portálnak nyilatkozó gazda azt mondja, a helyi önkor­mányzat 78 hektár területet ad bérbe, de azon kizárólag juhokat szabad legeltetni. Az állat­tartó gazda szerint miután elküldte a levelet, rövid időn belül megkereste egy hölgy a román parlamentből és arra kérte, hogy ne küldjön több levelet és ígéretet tett arra, hogy megoldják a problé­máját. Ő azonban kijelentette, hogy nem vár és állataival elindul az ország­határ felé. Részletek

  • Az agroninfo.ro portál állítása szerint a védett területen (üvegházban vagy fólia­sátorban) paradi­csomot terme­lőknek nyújtott kis értékű (de minimis) támogatási program keretében egy gazda a kezdetben ígért 3000 euró helyett 2250 eurót kaphat hektáronként. A program idei költség­vetése 39 477 000 euró, erre mintegy 18 ezer paradicsom­termesztő jelentkezett. A mező­gazdasági minisz­térium azt ígéri, hogy a következő költség­vetés­kiegészítés alkalmával növelik a programra előirányzott összeget is, így valamennyi gazda megkapja a kezdetben ígért, hektáron­kénti 3000 eurót. A támogatási csomagban azok a termelők részesülnek, akik védett környe­zetben legalább ezer négyzet­méteres területen termelnek paradi­csomot, és vállalták, hogy a leg­kevesebb két tonna termést belföldi piacon értéke­sítenek. Részletek

  • A kőolaj világpiaci árának a csökkenése jelentős mértékben kihat a cukor­répa­termesztőkre – figyelmeztet Daniel Buda európai parlamenti képviselő. A leg­könnyebben és fajlagosan legnagyobb mennyi­ségben kinyerhető szacharózt a cukornád tartalmazza, amiben Brazília bővelkedik. Az ország közle­kedésében azonban fontos szerepet játszik az etanol, amit döntően szintén cukor­nádból állítanak elő. Ha alacsony a cukor világ­piaci ára, akkor több etanol készül, ha magas, akkor kevesebb. Az etanol ára pedig a kőolaj árához igazodik, ha az alacsony, akkor etanolból is kevesebb készül, cukorból viszont több, így a többlet miatt csökken az ár. A cukor­répából elő­állított cukor egyébként a világ­termelés 14%-át adja, 2026-ra pedig tovább zsugo­rodhat a részesedése 13%-ra. Az Európai Unió cukor­répa­termelése 18-20 millió tonna. A répa­termő terület és az átlag­hozam is növekszik, miközben az egy főre eső cukor­fogyasztás csökkenő tendenciát mutat a térsé­günkben. A fenti folyamatok miatt minden mértékadó becslés a cukorár tenden­ciózus csök­kenését vetíti előre a követ­kező 10 év során. Azzal, hogy 2017 október elsejével megszűnt a cukor­kvóta az Európai Unióban, szaba­dabbá vált a termelés, miközben a gazdákat segítő szubvenciók is folya­matosan zsugo­rodnak. Romániában 2018-ban 25 720 hektáron termesz­tettek cukor­répát, ami 8,7%-al kisebb, mint a 2017-es és 17,8%-al a 2014-es terület nagysá­gánál. Részletek

  • Idén a szárazság miatt 2,9 tonnára tehető a búza hektáro­nkénti termés­átlaga, ami 40 száza­lékos csökkenést jelent 2019-hez képest – nyilat­kozta a mező­gazdasági miniszter. Adrian Oros rámutatott, a szaktárca által készített össze­hasonlító jelentés értel­mében eddig az őszi búza vetés­terüle­tének 89 száza­lékán aratták le a növényt, amely hektá­ronként 2,9 tonnás termést hozott, míg tavaly 4,8 tonnás termés­átlagot jegyeztek. Rozsból idén mintegy 2,5 tonna termett hektáronként, szemben a tavalyi 3,2 tonnával, árpából pedig 2,6 tonna, míg tavaly 5 tonnát arattak le hektá­ronként. Repcéből 2019-ben 2,3 tonna átlag­termést mértek, idén azonban mind­össze 1,9 tonnát – mondta még a miniszter, aki szerint az ország délkeleti és keleti térségében okozta a leg­nagyobb károkat az aszály. Adrian Oros arról is beszélt, hogy költség­vetés-kiigazí­táskor 1,2 milliárd lejt szán majd a minisz­térium az aszály­károk megtérítésére. Részletek

  • A nemesek begyűj­tésének fázisához érkezett a Partium Vidék­fejlesztéséért és Mező­gazdaságáért Egyesület Tündérkert projektje. Augusztus 10-ig szeret­nének eljutni minden olyan gazdaságba, ahonnan jelezték, hogy szívesen adnának oltó­anyagot. Emellett külön­böző adatokat is kérünk majd helyszínen, illetve fotót is készítünk a gyümölcs­fákról és azok gyümöl­cséről. A szaporító­anyagot ezután Tanasi József faisko­lájába szállítják, ahol megtör­ténik majd az alanyokba való beoltás. A falu­gazdászok kötelező feladatai közé tartozik a Kárpát-medence külön­böző tájegy­ségein még fel­lelhető hagyo­mányos, tájba illő mező­gazdál­kodási kultúrák és az azokhoz tartozó genetikai értékek, génforrások, őshonos vagy régen honosult növény- és állatfajok feltérké­pezése és dokumen­tálása. A helyi kultúr­növény- és haszon­állat-fajták lelő­helyeinek, a gazdák és helyszínek elérhető­ségeink írásban való rögzítése, termesztői, tenyésztői (és esetleg nemesítői, fajta­fenn­tartói) jegyzékek össze­állítása, térképes dokumen­tálása. Jelenleg a Kárpát-medencében mintegy 150 tündérkert található, miközben több száz közösség, önkor­mányzat, iskola és plébánia állt a mozgalom mellé az őshonos gyümölcs­fák megőrzése érdekében. Részletek

  • Országos szinten is egyedül­álló projekt vette kezdetét Szatmár­németiben, a Szatmár Vidék­fejlesz­téséért Egyesület jóvoltából, a helyi termelőkkel együtt­működve elindult a Szatmári Termékek karavánja. A már messziről fel­ismer­hető logóval ellátott, mobil boltként szolgáló kis­teher­autó elsőként a 16-os lakó­negyedben, a Csend parkban parkolt le, hogy friss zöldsé­geket és az ízletes mézet még közelebb hozza a lakos­sághoz. Magyar Lóránd, a projekt ötlet­gazdája kiemelte, ezentúl rend­szeresen lehet majd találkozni a mobil bolttal. Kiemelte, a Szatmári Termék védjegy garancia a minőségre és arra, hogy a vásárlók valóban helyi, nem pedig viszont­eladóktól származó terméket vihetnek haza. Részletek
Cookie