×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2020. április 10.

2020.04.14 - 10:12
Hetente frissülő hírlevelünkből értesülhet a jelenlegi támogatásokról és egyéb hasznos információkról!

Támogatások

  • Ismét lehet a terület­alapú támoga­tásra pályázni a Mező­gazda­sági Inter­venciós és Kifizetési Ügynök­ségnél, a korona­vírus-járványra való tekintettel azonban csak online, azaz interneten keresztül lehet leadni az igényléseket. A kérvényt az IPA online alkalmazás segítségével, illetve az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rend­szerben (IACS) lehet kitölteni. Aláírni viszont szemé­lyesen is kell majd a járvány végeztével. A mező­gazda­sági és vidék­fejlesztési minisz­térium április 3-án kiadott 89-es számú rendelete szerint megvan a lehetőség arra, hogy az APIA maga kérje ki a szükséges igazolásokat a polgár­mesteri hivata­loktól. A kérvénye­zésben telefonon segítséget lehet kérni az APIA munka­társaitól, és telefonon lehet bejelenteni a gazdálkodó által megművelt területen történt változásokat is. A támo­gatás igénylé­sében segíthetnek a polgár­mesteri hivatalok dolgozói, de Szatmár megyében érdemes a Partiumi Falu­gazdászok helyi képvise­lőihez is fordulni, akikkel fel lehet venni a kapcsolatot az [email protected] e-mail-címen, illetve a 0755 842 461-es vagy a 0733 926 673-as telefon­számon. Részletek
  • A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség április 10-én elkezdte az M14-es intézkedés­csomag keretében igényelt, a 2019-es mező­gazdasági évre járó állatjóléti támogatások folyósítását. 138 937 288 lejt utalnak 146 sertés­tenyész­tőnek és 173 254 474 lejt 138 baromfi­tenyész­tőnek. Az állatjóléti támogatá­sokat évi fix összegű kiegészítő kifizetéssel folyósítják, a gazdák ezzel pótolhatják az állatjóléti előírások alkalmazása által okozott jövedelem­kiesést, illetve az ezzel járó többlet­költsé­geket. Részletek

Aktuális – Sajtószemle

  • Április 3-án a Mező­gazda­sági és Vidék­fejlesztési Minisztérium a Román Nemzeti Bankon keresztül 91 700 000 eurót kapott az Európai Bizottságtól az Európai Mező­gazdasági Garancia­alapból, amelyet a Mező­gazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynök­ségen keresztül a 2019-es mező­gazda­sági év költsé­geinek fedezésére fordítanak. Ez kiegészíti a 2020. január 1-je és március 31-e között átutalt 1 640 000 000 eurót, amit a garancia­alapból, illetve a 348 000 000 eurót, amit a vidék­fejlesz­tési alapból utalt át Romániának az Európai Bizottság. Összesen eddig 2 080 720 000 eurót kapott az ország az APIA-n és a vidék­fejlesztési ügynök­ségen keresztül átutalandó összegek fedezésére. Részletek
  • Az április 2-i kormány­ülésen a 2020-as költség­vetésből jóvá­hagytak 5 400 000 lej támogatást az Országos Állat­tenyésztési Ügynök­ségnek a bika-, ló-, sertés-, valamint juh- és kecske­állomány genetikai regiszterének elkészítésére, vezetésére és a származási tesztek elvégzésére. Ebből az összegből mintegy 2 500 000 millió lejt a bikák, sertések és lovak, 2 900 000 milliót a juhok és kecskék genetikai állománya rendsze­rezésére szánnak. Ebből az összegből a genetikai regiszterek elkészítését lehet fedezni, a költségek 70%-át térítik meg. Az eredet­vizsgálat elsősorban az élelmiszer-biztonságért fontos, ugyanis így követhetővé válik a mező­gazdasági, élelmi­szer­ipari termék a tenyésztőtől a feldolgozón, forgalmazón keresztül az üzletekig, illetve a fogyasztóig. Részletek
  • Kistérségi vágó­hidakkal lehetne helyzetbe hozni az állat­tartással foglalkozó hazai gazdákat és agrár­vállal­kozókat – vélik mező­gazdasági és élelmi­szer­ipari szak­emberek. A korona­vírus­járvány miatt leállt a húsexport, így a gazdák csak nehezen tudják értékesíti az élő, amit eddig a kupecek vásároltak fel és jóval magasabb áron az ország más részein vagy külföldön adtak tovább az állományon. A vágóhidak elindítása mentőöv lehetne, de kérdéses ezek fenn­tartása, azaz kifizetődő üzemel­tetése is – véli Magyar Loránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, aki szerint mielőbb meg kellene találni a szükséges anyagi forrásokat, amelyekből egy-egy ilyen befektetést lehet támogatni. Ha pedig megvan erre a pénz, mint például egy húsmarha­tartó szatmári egyesület esetében, ebben az időszakban az elnyert új pályázatok dokumen­tumait nincs, aki aláírja, sőt, a befeje­zéshez közeledő pályázatok utolsó kifizetései is elakadtak, mivel a hatóság munka­társai nem járnak terepre, így végső engedé­lyeztetés nélkül nincs pénzátutalás. Részletek
  • Új megol­dásokra van szükség a mező­gazda­ságban is a jelenlegi válság miatt. Változik mind a beszerzés, mind az értékesítés módja, de még a pályázati rendszer is közelít az on-line megoldások fele. Magyar Loránd parlamenti képviselő, a mező­gazdasági bizottság tagja az Erdélyi Magyar Televíziónak adott interjúban arról beszélt, hogy mindkét országos mező­gazdasági ügynökség vidék­fejlesztési program­jainál keresik a megoldá­sokat, hogy terepszemle és személyes iratleadás nélkül is elérhetőek maradjanak a pályázatok. Arra kérte a gazdákat, hogy aki nem boldogul, érdek­lődjön a polgár­mesteri hivata­lokban, a mező­gazdasági referen­seknél, az adott településen működő falu­gazdásznál, hisz ők tudnak segíteni ezeknek a nyilatkoza­toknak a kitöltésében és az online módon való eljutta­tásában. Hangsú­lyozta, nem akadhat meg a támogatási rendszer, ez a legnagyobb kockázat ebben a perió­dusban, hiszen minden ilyen fenn­akadás végső soron az élelmiszerek drágulásához fog vezetni. Részletek
  • Három hónappal, június 30-ra halasztotta a kormány az épületekre, telkekre és járművekre kivetett adó befizetési határidejét. A helyi önkor­mányzatok által adott kedvez­mények is érvényben maradnak azok számára, akik az egész évi adójukat egyszerre törlesztik. A korona­vírus­járvány miatt bajba jutott vállalatok akár 10 millió lej hitelt is igénybe vehetnek akkor, ha a pénzt beruházásra fordítják, vagy legtöbb 5 millió lejt, ha az összeget a forgótőke finanszí­rozására költenék. A felvett hitel 80%-át garantálná az állam a közepes és nagy méretű vállalatok esetén. A kis- és mikrovállalkozások 1 millió, illetve 500 ezer lej értékű hitelt kaphatnak ugyanezekre a célokra, ennél a cég­kategó­riánál ugyan­akkor a hitel 90%-át garantálná az állam. A kormány növelte 5 milliárd lejjel a Kis- és Közép­vállal­kozások Hitel­biztosítá­sának Nemzeti Alapjának garancia­plafonját. Arról is döntöttek, hogy szükség esetén újabb 5 milliárd lejes bővítés következhet. Részletek
  • Megjelent a Hivatalos Közlönyben a 8-as számú katonai rendelet, amely a korona­vírus­járvány idejére több, a mező­gazdasági tevé­kenységet folytatók számára vonatkozó előírást tartalmaz. A kijárási tilalom idején is útra kelhetnek a méhészek és megengedett a keres­kedelmi halászat valamint az akva­kultúra. A piacok és növény­patikák a szükség­állapot teljes ideje alatt nyitva tartanak. A termelők, akiknek mindig fel kell tudni mutatniuk a termelői igazol­ványukat, egy felelősség­nyilatko­zattal szabadon mozog­hatnak a termelés helye és a piacok között. A növény­patikák is nyitva maradnak, ezek személy­zetének minden óvintéz­kedést meg kell tennie a járvány terjedé­sének korláto­zására. A 8-as számú katonai rendelet értelmében a szükség­állapot ideje alatt tilos a gabona- és cukorexport. A Hivatalos Közlönyben megjelent dokumentum felfüggeszti egyebek mellett búza, az árpa, a zab, a kukorica, a rizs, a búzaliszt, a szójabab, az olaj és a cukor exportját. Részletek
  • Nehéz helyzetbe kerülhet Románia, amennyiben a különböző államok mérséklik vagy meghatá­rozatlan időre lezárnák az élelmiszer-kivitelt a hazai fogyasztóik zavartalan ellátása érdekében, az ország import­kitettsége ugyanis hatalmas, a legtöbb élelmiszerből nem önellátó. „Az agrártárca nem tudja kezelni a kialakult súlyos helyzetet. A mező­gazda­sági miniszter időnként hangzatos sajtó­nyilat­koza­tokban ígér kiemelt mező­gazdasági támoga­tásokat a termelőknek, de ennek nem látom a hátterét. A mező­gazda­sági szak­bizott­ságban nem folyik munka: sem a kormány, sem a szakbizottság szociál­demokrata elnöke nem javasol olyan intézke­déseket, amelyek megnyugtató választ adhatnának a tanácstalan gazda­társa­dalomnak” – nyilatkozta a Krónikának Magyar Loránd. A paralmenti képviselő nagy gondnak tartja a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szer, a táp­takar­mányok és az állat­egészség­ügyi készítmények növekvő hiányát. Részletek
  • Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Magyar­ország, Bosznia-Hercegovina, Olasz­ország, Szlovákia és Románia közösen kérte a lipicai lovak tenyész­tésének felvételét az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. A végleges döntést a listára vételről az UNESCO Világörökség Bizottsága éves kongresszusán, 2021 decem­berében hozza meg – közölte a szlovén kormány, amely a nyolc ország nevében a héten nyújtotta be a pályázatot az UNESCO párizsi titkárságán. A Lipicai Ménest 1580-ban alapították, az akkori Habsburg Birodalom területén II. Károly főherceg a Trieszt közelében található Lipiken, a mai szlovéniai Lipicán hozott létre tenyésztő telepet. Részletek
Cookie