Harc a konyhakerti növényeink bakteriális fertőzése ellen

Az emberi természet sajátossága, hogy féljen mindentől ami ismeretlen. Így van ez a növényeinket megbetegítő baktériumokkal is, amelyek egyetlen sejtből álló, szabad szemmel nem érzékelhető organizmusok, viszont az általuk okozott kár felbecsülhetetlen, de ha megismerjük, megvédhetjük tőle növényeinket.

Ebben az évben is sokféle bakteriális fertőzéssel találkozhatunk a konykakertben, kezdve a babbal, ami már keléskor sárga volt, lankadt és aki nem permetezett időben a baktérium ellen, az újravethette az idei babot. De ugyanúgy fellelhető volt a baktériumos fertőzés a burgonyán, a paradicsomon, a paprikán és számos más, a konyhakertben található növényen. Egyes baktériumok jól érzik magukat és gyorsan fertőznek a csapadékos, hűvös időjáráskor, mások pedig a meleg, párás időjárást részesítik előnyben, mint amilyen az idei év.

A fertőzés tünetei felismerhetőek a fekete-szegélyű, szabálytalan elhelyezkedésű foltokról, vagy a sárga színű, gyűrűvel övezett foltosodásról, melyek legtöbbször vizenyősek, zsírfoltszerűek, mint a bab vagy az uborka estében, de mivel a fertőzés szövetelhalást okoz, a sejtek szétesnek és kihullanak, kicsipkéződik a levél. A gumók, hagymák, gyökérzöldségek, káposztafélék esetében rendszerint lágyrothadás lép fel, amit messziről érezni lehet a kellemetlen, rothadt szagáról. Gyakran előforduló tünet a hervadás, ami az esős, párás időjárás esetén is jól megfigyelhető, mivel ilyenkor a csapadék hatására inkább életerős növényekre számítunk, nem pedig kókadt, kanalasodott levelekre.

Ez azért van, mert a baktériumok és azok termékei – a toxinok – elzárják a növény szállítórendszerét. Egyes növénypatogén baktériumok a fertőzött szöveteket abnormális növekedésre serkentik, aminek következtében golyvás daganatok képződnek – ez jól megfigyelhető a szőlőn vagy a gyümölcsfákon.

A betegség már a palántanevelőben is gyakran előfordul, ahol komoly károkkal kell számolnunk ha nem tettük meg az olyan megelőzési intézkedéseket, mint a talajfertőtlenítés, a palántanevelő eszközök fertőtlenítése, egészséges vetőmagok használata, a vetésforgó betartása, az előző évi termesztésből visszamaradt növényi maradványok összegyűjtése és megsemmisítése stb.

Amikor bakteriális fertőzésről beszélünk, érdemes tudni, hogy a fertőzés kedvező feltételek mellett ( 25-30 C fokos, párás, szeles időben) néhány óra leforgása alatt, gyors terjedésnek indul, de komoly kártételre számíthatunk akkor is ha a növényeink vizenyős, levegőtlen, tömörödött talajba lettek kiültetve.

A bakteriális fertőzések hatékony kezelésében döntő fontosságú a korai felismerés, mivel a nagyfokú fertőzöttség levélveszteséget okoz, veszélyezteti azok egészséges fejlődését, terméskiesést és minőségromlást előidézve. Érdemes odafigyelni arra, hogy egészséges vetőmagot válasszunk, egészséges palántákat neveljünk és ültessünk, kerüljük a növények felülről való öntözését, ezzel is megakadályozva a betegség terjedését.

Érdemes odafigyelni arra is, hogy a réztartalmú gombaölő szerekkel csak a fertőzés korai szakaszában érhetünk el eredményt, de ha megtanuljuk a növényvédők alapszabályát, miszerint „a legjobb permetezés a megelőző permetezés” akkor egész évben örömünket lelhetjük a konyhakerti növényeinkben. Réztartalmú szerekkel csak a virágzásig permetezhetünk büntetlenül, mivel virágzáskor meggátolhatja a terméskötődést, márpedig a paradicsom, a paprika és az uborka folyamatosan virágzik, ha ekkor észlelünk baktériumos fertőzést, permetezéshez kérjük ki a szakember véleményét.

Az idei szélsőséges időjárásban érdemes fokozottan odafigyelni az árulkodó jelekre, így a paradicsom esetében megfigyelhetünk baktériumos varasodást és baktériumos hervadást is. A baktériumos varasodáskor a leveleken vizenyős foltok jelennek meg, amelyek megbarnulva összeolvadnak és kiszáradnak. A száron hosszanti rákos sejtek keletkeznek, a zöld termésben pedig varas foltok észlelhetők, amelyek a termés beérése után is zöldek maradnak. A baktériumos hervadás esetén a levelek kanalasodnak és megbarnulva hervadnak. Ebben az esetben a száron és a levélnyeleken vizenyős, sötétzöld, majd barna csíkok láthatók. A termés, a száron vagy a leveleken lévő nyílt, rákos sebekből vagy a szállítóedényeken keresztül fertőződik. A baktérium csak sebzéseken át tud a növénybe hatolni.

A bakteriális levélfoltosság a paprikán úgy jelentkezik, hogy a leveleken előbb sötétzöld, később barna, szabálytalan alakú, sötétbarna szegélyű, vizenyős foltok képződnek, melyek kiszáradnak, közepük kifehéredik, majd kiszakadnak. Az elveszített levelek miatt a növény a fejlődésben visszamarad, így kevesebb termést hoz. A paprika esetében is gyakran megfigyelhető a baktériumos lágyrothadás, amely a fejlődési fázis bármelyik szakában felléphet, amikor a paprika csészelevél felőli részén világosbarna színnel rothad. A paprika héjja ép marad, viszont a belső húsos rész elrothad. Csapadékos időben a rothadás átterjed a magházra és a termés, a benne lévő nyálkás baktériumtömeggel együtt a földre esik, biztosítva a következő évi fertőzést.

A hüvelyesek (bab, borsó) esetében sem jobb a helyzet, mivel a baktériumok a hüvely szövetein át megfertőzik a magvakat, amelyek elrothadnak vagy csíraképtelenné válnak.

Amikor bakteriális fertőzésről beszélünk, azt is jó tudni, hogy a fertőzés, kedvező feltételek mellett (egyik része csapadékos, hűvös időjárás esetén, másik része a 25-30 C fokos, párás, szeles időben), néhány óra leforgása alatt, gyors terjedésnek indul, de komoly kártételre számíthatunk akkor is ha növényeink vizenyős, levegőtlen, tömörödött talajba kerülnek. Ha bizonytalanok vagyunk a betegség felismerésében, minden esetben ajánlatos kikérni a szakember segítségét.

Fodor István, agrármérnök

0728 331 953