A székelyhídi gazdafórumon résztvevőket házigazdaként Nagy Miklós, az RMGE Bihar megyei szervezetének elnöke köszöntötte, majd Csüdöm Istvánnak, CED nagyváradi irodavezetőjének adta át a szót. Ez utóbbi szervezet hangsúlyos feladatai közé tartozik a Romániában működő magyar vállalkozások segítése, a romániai és az anyaországi gazdasági szereplők közötti kapcsolat megteremtése, legyen szó bár az agráriumban, vagy gazdaság egyéb ágazataiban tevékenykedő cégekről, beruházókról.
Nagy Miklós felvezetőjében előrebocsátotta, az érmelléki gazdafórumra két olyan témát választottak, amely mindenkit érint, hisz minden gazdálkodónak nélkülözhetetlen: az egyik a tőke, a pénz, a másik pedig a termelést könnyítő és hatékonyabbá tevő gépek és felszerelések.
A farmok fejlesztéséhez, bővítéséhez vagy a folyókiadások fedezéséhez szükséges tőke bevonásának lehetőségeit Szilágyi Krisztina, a gazdálkodók finanszírozásával immár három évtizede foglalkozó LAM Mikrohitel képviselője ismertette. (Amúgy a hitelintézet neve is mezőgazdaságot jelent, hiszen a LAM a „mezőgazdaság” szó német, román és magyar kezdőbetűiből tevődik össze). Elmondta: a LAM hitelfinanszírozását földvásárlásra, használt és új gépek beszerzésére, haszonállatok vásárlására és különféle beruházásokra is igényelhetik a termelők. Biztosítani tudják a pályázatokhoz szükséges önrészt is, legyen szó akár a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) kiírásain kínált uniós támogatásokról, vagy akár a magyar kormány Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programjáról, melynek forrásait a Pro Economica Alapítvány közvetítésével bocsátják a fejlődni kívánó gazdálkodók rendelkezésére. A LAM-tól felvehető kölcsön felsőhatárát 200 ezer eurónál húzták meg, ám 100 ezer lej, azaz 20 ezer eurós hiteligénylés alatt nem kérnek garanciát a gazdáktól. A hiteltörlesztést rugalmasan, a gazda tevékenységéhez és ebből származó bevételeihez igazítják. Garanciaként ugyanakkor nem csak a földeket, ingatlanokat, hanem 25 évnél idősebb gépeket is elfogadnak – hangsúlyozta Szilágyi Krisztina.
Nagy Miklós arra kérte a gazdákat, hogy az elérhető hitelek- vagy pályázati források kapcsán ne csak korszerű traktorok, mezőgépek vásárlásában gondolkozzanak. Olyan beruházásokra biztatott, melyek a minőségi tárolókapacitások bővítését szolgálják. „Az agráriumban ott a hatalom, ahol raktározni tudnak, ráadásul nem is akármilyen feltételekkel” – tette hozzá az RMGE Bihar megyei elnöke. Példaként a jelenlegi búzaárakat említette, melynek az aratás időszakában kínált kilónkénti 70-80 banis ára mára már1,3 lejre emelkedett, azaz három-négy hónap leforgása alatt közel megduplázódott. Ez már akkora árkülönbség, amit nem csak a kamionszámra mért gabonán, hanem már 1 tonnás mennyiségen is szemmel láthatnak pénztárcájukban azok a gazdák, akik megfelelő tárolókapacitással rendelkeznek – szögezte le a biogazdálkodóként is ismert egyesületi vezető.
A farmok gépesítéséről, a szántóföldi nagykultúrákhoz szükséges eszközökről Major András, a magyarországi Umwelt cégcsoport térségi képviselője beszélt. A cég által gyártott és forgalmazott mező-, erdészeti- és kommunális gépek kínálatából Major ezúttal a függesztett és a vontatott permetezőgépeket emelte ki, melyet a gyümölcsösökben, illetve szántóföldön használhatnak a gazdák. A termelők kérdésére válaszolva az árakra is kitért. A 3 ezer literes, alapfelszereltségű, 18 méteres keretű szántóföldi permetező jelenleg áfa nélkül nagyságrendileg 21 ezer euróba kerül, de a végső ár a termelő egyéni kéréseinek függvényében is változhat. Az ár – általánosan – attól is függ, hogy készleten levő, vagy rendelésre készülő gépről van szó, megemlítve, olyan beszállítójuk is van, aki a napokban a nyersanyagárak növekedésére hivatkozva 60 százalékkal drágította árait.
Az Umwelt cégcsoport képviselője elmondta: lehetőséget biztosítanak a választott talajmegmunkáló gép kipróbálására is, ráadásul házhoz szállítva, a gazda saját parcelláján. „Kérjük a gazdát, hogy dolgozzon meg vele 5-10 hektárt. Próbálja ki lehetőleg a legnehezebb földjén. Így könnyebben eldöntheti, hogy kéri-e a gépet vagy nem, maradjon a gép vagy sem. De eddig még egyetlen olyan gazda sem volt, akitől a kipróbálásra vitt gépet haza kellett volna hozni” – tette hozzá Major András.
Az érmelléi gazdatalálkozót – amelyhez vásár és kulturális program is kapcsolódott – a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közvetítésével, a magyar kormány támogatásával valósította meg.