Figyeljünk a kiskertünkben lévő körtefákra

Az almatermésűek legveszélyesebb betegsége a tűzelhalás és a varasodás, mivel a varas foltok megjelenhetnek már a sziromlevélen és a virágkocsányon, ami általában a már megkötött gyümölcs lehullásához vezet. A későbbi fertőzés a gyümölcs torzulását, foltosodását okozza, de gyakran a tünetek csak a tárolás során észlelhetők. A fiatal hajtások is deformálódnak, felrepednek és végül elszáradnak.  A tüzelhalást egy baktérium okozza, melynek tünetei leginkább a tűz okozta perzseléshez hasonlítanak, a fertőzött- még meg nem fásodott- hajtásvégek pásztorbotszerűen meghajolnak és a rajta lévő levelekkel együtt megbarnulnak és a fán maradnak. Mivel mind a két betegség jellemző az almatermésűekre, az ellenük való védekezés megegyezik az alma növényvédelménél használtakkal.

Körterozsda-(Gymnosporangium sabinae)

Ennek a kórokozónak fő gazdanövényei a boróka fajok (Juniperus), a köztes gazdanövénye pedig a körte. Fertőzési források a boróka megvastagodott vesszői, ahol a gomba telel. Május közepén a kórokozó spórái légmozgással kerülnek a körtére, ahol a leveleken ovális sárga foltok jelennek meg, amelyek folyamatosan növekednek, vastagodnak. A levél színén apró, fekete kidudorodó pontok észlelhetők, a levél fonáki részén pedig a gomba ecidiumai (spórái) fejlődnek ki. Erős fertőzés esetén a hajtások és a gyümölcsök is fertőződhetnek. A fertőzés kockázata a legnagyobb ha a borókatövek és a körtefa között a távolság 30-50 m, 200-500 m-nél már a fertőzés veszélye kicsi. A védekezés alapja az, hogy ne ültessünk boróka fajokat a körtefáink közelébe. Növényvédő szeres kezelésre, sziromhullást követően van lehetőség, szükség esetén, de ha jól védekeztünk a varasodás ellen, jó esélyünk van arra, hogy a rozsda ne üsse fel a fejét. Abban az esetben ha mégis megjelent,  ellene Dithane, Merpan, Folpan, Topsin, Score, Topas vagy Folicur Solo permetszerek valamelyikével védekezhetünk.

A körte mikoszferellás levélfoltossága - ( Mycosphaerella sentina) szintén a körtére jellemző gombás megbetegedés, amikor a leveleken kerek foltok jelennek meg, melyeknek vöröses – barna a széle és kivilágosodó közepe van, benne pici fekete pontokkal, melyek a gomba szaporító képletei. A foltok előbb-utóbb összefolynak, kitöredeznek, a levél pedig elszárad és lehullik. A csapadékos időjárás kedvez a fertőzésnek, ezért az április, május hónapokban a legnagyobb a fertőzés veszélye. A védekezés alapja a lehullott, beteg levelek eltávolítása, a talajba történő forgatása. Vegyszeres védekezésre réz tartalmú permetszerek használata javasolt, betakaritástól a virágbimbó megjelenéséig. Vegetációs időszakban pedig a varasodás ellen használt készítmények csökkentik a fertőzést, mint a Dithane, Folpan, Merpan a kontakt készitmények közül, valamint Stroby DF, Score, Systhane, Topas, Topsin a felszívódók közül. A mikoszferellás levélfoltosodásról tudni kell, hogy a körte fajok mindegyike ugyanannyira fogékony.

A körte legnagyobb kártevői: a gyümölcsmolyok, a körte csipkéspoloska, a poloskaszagú körtedarázs, a piros körtepajzstetű, a körte gubacsatka, a körtelevélbolhák, a rügylikasztó bogár valamint az utóbbi években gyakran kárt okozó hajtáshervasztó darázs. A kártevők zöme elleni védekezés megegyezik az almatermésűek elleni védelemmel, ezért most csak azokról a kártevőkről lesz szó, amelyek külön odafigyelést igényelnek, mint a körte-levélbolhák: füstös szárnyú körtelevél-bolha ( Psylla pyri ), közönséges körtelevél bolha (Psylla piricola), nagy körtelevél bolha (Psylla pyrisuga), valamint a hajtáshervasztó darázs ( Janus compressus).

A körtelevél- bolhák  a leveleket a sejtnedvek szivogatásával károsítják. Váladékuk egy ragacsos mézharmat, amely befedi a leveleket és a termést is. Ezen a mézharmaton fejlődik a korompenész gomba, amely nemcsak esztétikailag nem szép látvány a kertben, de jelentős terméskiesést okoz. A kártétel megelőzhető azzal, ha nem adunk a növényeinknek nitrogéntúlsúlyos műtrágyát / lombtrágyát, a körtefák rendszeres fenntartó metszésével, a paraffinolajat és rezet tartalmazó permetszerek használatával, valamint a vegetáció alatti permetszerekkel mint: Envidor 240SC, Laser240 SC, Mospilan 20 SG, Vertimec 1,8%EC, Vertimec Pro, Actara 25WG, Movento 100 SC, Vantex 60CS, Voliam Targo.

A Nyíregyházi Növényvédelmi Kutatóintézet által kikísérletezett és a megyénkben is számtalan esetben kipróbált sikeres módszer a körtelevélbolha ellen: a tervezett kezelés előtt két nappal megpermetezzük a körtefáinkat folyékony – mosogatószer 0,3 %-os oldatával ( 30 ml/10 l víz), majd 2 nap elteltével az engedélyezett permetszerek bármelyikével. Ennek a módszernek a lényege, hogy a mosogatószer feloldja a bolhák hátán található kitint, ezáltal sebezhetővé válnak, könnyebben elpusztulnak bármelyik permetszertől. A vegyszermentes házikertben is hatékony ez a módszer, ha tíznaponta megpermetezzük a körtefáinkat 0,3 %-os mosogatószeres oldattal.

A hajtáshervasztó darázs elsősorban a körtét károsítja, kártétele abban nyilvánul meg, hogy a nőstény egyed a tojócsövével a körte friss hajtásain akár 20-30, spirálban elhelyezkedő szúrást ejt. Ezekben a szúrásokban elhelyezi a tojásait, majd amint a kikelt lárva elkezd táplálkozni, a hajtások elhervadnak, megfeketedve lógnak. Ennek a kártevőnek évente egy generációja van és a telet a kifejlett lárva a fán maradt hajtásban vészeli át. Az elhervadt ágvégek eltávolításával és megsemmisítésével megakadályozzuk a szaporodásukat.

Fodor István, falugazdász, mezőgazdasági mérnök