Energiafűz – a holnap energiája

Romániában több olyan terület van, amely nem alkalmas hagyományosnak számító haszonnövények termesztésére. Ebben az esetben a tulajdonosnak komoly fejtörést okoz, hogy hogyan tudja hasznosítani ezeket a területeket. Sokak szerint az energiafűz termesztése jelenti a legegyszerűbb és egyik legjövedelmezőbb megoldást erre a helyzetre, annál is inkább, mert a tűzifa ára évről évre emelkedik.

Mivel a legtöbb fafajta kitermelési ideje legalább tíz év, ezért a vezető országok kutatói próbálnak genetikai módon olyan fafajtákat kifejleszteni, amelyek gyorsan nőnek és kivágás után újra sarjat növesztenek, azaz magától regenerálódik a kultúra. Fontos szempont az is, hogy az így kifejlesztett fajta ellenálljon a betegségeknek, szárazságnak vagy akár mocsaras vidékeken is termeszthető legyen.

Egy ilyen fafajta az energiafűz, amelyet Svédországban fejlesztettek és nemesítettek ki. Ez a fajta nagyon kedveli a vizes, mocsaras talajt, ahol naponta akár 3-3,5 cm-t is növekszik, mind magasságban, mind pedig vastagságban. Az energiafűz ellenálló a betegségekkel és a vadkárokkal szemben, ugyanis szalicil-alkohol tartalma miatt a vadállatok nem kedvelik.

Az energiafűz nagyon hasznos és környezetbarát faanyag, egyaránt használható papírgyártásra, bútorgyártásra, hőenergia előállítására, biomasszaként vagy fűtésre is. A növény magas szalicil-alkohol tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik, körülbelül 4900 kilokalória kilogrammonként. Az energiafűz használata esetén csökkenthető tehát a fűtés költsége, mivel kevesebb faanyagra van szükség, kevesebb fát vágunk ki.

Akárcsak a legtöbb fűzfafajta, az energiafűz is kedveli a vizet, naponta egy fa képes 15-20 litert is elpárologtatni. Képes szárazabb talajokon is megnőni, de kétségtelenül a vizes, akár mocsarasnak számító talajon fejlődik a legjobban.

Dugványozással szaporítható, ültetését tavasszal, a fagyok elmúltával lehet elkezdeni. A dugványozáshoz 20 cm hosszúságú dugványokra van szükség, olyan ágakról amelyek elmúltak 2 évesek. Ezeket ajánlott hitelesítéssel rendelkező forgalmazóktól beszerezni.

A talajelőkészítés a dugványozás céljából a következő munkálatokból áll: szántás és talajlazítás tárcsa vagy kombinátor segítségével. A dugványozás elvégezhető kézzel vagy nagyobb területek esetén gépesítve is. Attól függően, hogy manuális vagy gépesített munkálatokat végzünk, az ajánlott sortávolság 75-100 cm, míg a tőtávolság 40-50 cm.

Kézi dugványozás esetén szükség van egy dugványozó botra vagy egyéb szerszámra, amivel a földbe lyukat tudunk fúrni a dugványnak. A botot szúrjuk a földbe, majd körkörös mozdulatokkal tágítsuk ki kissé. Az előkészített lyukba helyezzük el a dugványt, olyan mélyre, hogy a talaj fölött maradjon egy-két rügy. Ezután a lyukat tömjük be alaposan földel, úgy hogy ne maradjon rés a dugvány körül. A gyomnövények kiirtása a kultúrából történhet vegyszeresen, gyomirtó segítségével, vagy akár kaszálással is. Az ültetés évében a dugványok ki fognak hajtani, melyek akár már 2-3 év után elérik a kitermelési méretet. A kitermelés után az energiafűz új hajtásokat fog növeszteni, tehát regenerálódik.

Az energiafűz hozama az első év után kb. 8-10 tonna hektáronként, míg a harmadik év után a 40-60 tonnát is eléri hektáronként egy év alatt.

Mivel Romániában sok olyan földterület van, ahol nem lehet kultúrnövényeket termeszteni, ezért érdemes elgondolkodni az energiafűz telepítésén, amelynek költsége körülbelül 2000 euró hektáronként. Ezután csak a gyomnövényírtásra kell költeni, harmadik évben pedig kitermelhető a terület. Mivel a fák gyorsan nőnek, kétévente egyszer kitermelhetőek.

Az Európai Unió több országában is támogatják az energiafűz ültetvények telepítését, Romániában egyelőre azonban még újdonságnak számít.

Az energiafűzben rejlő lehetőségekkel kapcsolatban kikértem Iacob Nicolae mérnök véleményét is, aki Székelyhídi Erdészet vezetője és a helyi csemetekert üzemeltetője is. Elmondta, hogy tudomása szerint az energiafűz nagyon különbözik a Romániában őshonos fűzfafajtáktól és országunkban csak mintegy 50 hektáron termesztik Kovászna, Hargita és Temes megyékben. Véleménye szerint az energiafűz fejlődése nagyban függ a talaj nedvességtartalmától. Ha megfelelő a nedvesség, akkor átlagosan 30-40 tonnát produkál évente, a rekordtermés pedig elérheti a 60 tonnát is, míg szárazabb időszakban csak 20 tonnát hektáronként. Nálunk biomassza készül belőle, azzal a céllal, hogy az őshonos fafajtákat megvédjék a kivágástól. Profit szempontjából nyereségesnek mondható, visszahozza a termesztésére fordított költségeket, de a fő szempont az, hogy termesztése által óvjuk a környezetet.

Antal József, falugazdász