Elutasította Brüsszel a növényi alapú tejtermékek cenzúráját

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága 2017-ben döntött úgy, hogy tisztán növényi termékek nem, kizárólag állati eredetű termékek hozhatók kereskedelmi forgalomba és reklámozhatók „tej”, „tejszín”, „vaj”, „sajt” vagy „joghurt” megnevezéssel. A bíróság akkor azt mondta ki, hogy a tisztán növényi eredetű termékekre vonatkozó ilyen jellegű reklám sérti a tej és tejtermékek megjelölésére vonatkozó uniós szabályozást. A 171-es számú módosítást nemcsak az iparági szereplők, hanem szakértők és maguk a fogyasztók is bírálták. Arra mutattak rá, hogy annak elfogadása nem csak információt rejtene el a fogyasztók elől, de az innovációt és a feltörekvő fenntartható élelmiszer-szektort is akadályozná. Hangsúlyozzák, hogy azt a munkát fordította volna vissza, amit eddig fektetett bele az EU abba, hogy a saját egészségüggyel és fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseit elérje a Párizsi Egyezmény alatt.

A döntés egyfajta tudományos konszenzust tükröz, amely az IPCC, a FAO, a WHO, valamint az EAT-Lancet bizottság publikációin alapul, s ajánlásukkal a növényi étrend létjogosultságát bizonyítja. A valóságban Európa nagyon is határozott véleményt képvisel a klímát érintő kérdésekben, amelyet az European Green Deal és a Farm to Fork stratégiai terv világosan mutat be. A 171-es módosító javaslat ugyanakkor közvetlenül az ebben megfogalmazott fenntarthatósági céloknak mondott volna ellent a hús- és tejipar lobbija érdekében. Francisco Guerreiro néppárti parlamenti képviselő egyenesen időpocsékolásnak tartja, hogy ez a teljességgel értelmetlen javaslat egyáltalán az európai törvényhozók elé kerülhetett. S csupán annak örül, hogy a tárgyaló felek végül észhez tértek és az elvetés mellett döntöttek.

„A növényi alapú élelmiszereket előállító ipar alapvető szerepet játszik a környezeti fenntarthatóság, az egészséges életmód és az állatjólét területén, éppen ezért az EU-nak nem leállítani, hanem támogatnia kell a növekedésben” – véli a portugál képviselő, akinek szavait az is alátámasztja, hogy a 171-es módosító javaslat esetében nem végeztek hatásvizsgálatokat, sem nyílt konzultációt. Benyújtására pedig azután került sor, hogy az európai közösség bejelentette, 2030-ra 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Az EU döntésével világossá tette, hogy nem támogatja tovább azt a versenyellenes és környezetvédelmi szempontból teljességgel meggondolatlan politikát, amely számos új korlátozást vezetett volna be az amúgy is tiltások sorával sújtott növényi alapú tejtermék alternatívák forgalmazásával kapcsolatban.