Cseresznyeszezon, buktatókkal

Ha a naptárat nézzük, júniusban javában dübörögnie kell a cseresznyeszezonnak, az idei év azonban nem kecsegtet sok jóval.

A korai érésű fajok, a Münchenbergi, illetve a Májusi szüretje már a múlt hónapban elkezdődött külföldön, az árcimkéken azonban igen nagy számok szerepeltek. A szezon eleji import cseresznye kilónkénti ára elérte a 150 lejt. A szezon közepén, azaz a júniusi hónapban már jelentősen olcsóbb áron lehet hozzájutni a hazai termesztésű cseresznyéhez. A tavalyi évhez viszonyítva azonban jóval drágábban, mint arra számítottunk, a cseresznye nagybani ára nagyjából 12 lej körül mozog így a piacokon 15-20 lej/kg az ár. Az áremelkedés egyértelműen a kedvezőtlen időjárás számlájára írható.

Milyen hatása van a sok esőnek a cseresznyére?

Az aranyat érő májusi esőnek talán a kártevők a legnagyobb nyertesei. A sok csapadék miatt ugyanis a gyümölcsszemek gyorsabb ütemben növekedtek, ami miatt a szemek kirepedeztek. Ennek következtében különböző kórokozók hatolnak be a gyümölcsökbe, így az értékesítés sokkal nehezebb lesz. Elsősorban tehát a túlzott esőzést lehet felelőssé tenni az idei év terménykieséséért és az ennek következtében fellépő árnövekedésért.

Milyen módszereket vehetünk számításba a gyümölcs kirepedezésének megelőzésében?

Sajnos a cseresznye annak tulajdonságából eredően igencsak hajlamos a kirepedésre, ezért a védekezést nem tudjuk 100 százalékosan kivitelezni. Vannak azonban bizonyos technológiák, amelyekkel csökkenthetjük annak mértékét. Tudni kell azonban, hogy a fajták között is eltérések figyelhetők meg ebben a tekintetben, tehát egyesek kevésbé érzékenyek a kirepedésre.

Általában a keményebb húsú, ropogós fajták a hajlamosabbak. Tehát ha csak ezt az egy szempontot vesszük figyelembe, érdemesebb inkább a puhább húsú fajtákból vásárolni oltványt.

Néhány technológiai megoldás is létezik, az elsődleges szempont, hogy minél hamarabb el kell tüntetni a vizet a gyümölcsökről. Vagy eleve meggátoljuk azt, hogy a fára esővíz kerüljön – ehhez azonban le kell takarni az ültetvényt. Ezt a módszert alkalmazzák a mai modern ültetvényekben is, ahol a gazdák, úgynevezett esőhálókkal, esőfóliákkal védekeznek a sok eső okozta kirepedezés ellen, a cseresznye folyamatos vízellátásáról pedig öntözőrendszerekkel gondoskodnak. Egy ilyen rendszer megvalósítási költségei azonban értelemszerűen igen magasak.

Az utóbbi évek időjárására a kiszámíthatatlanság volt a jellemző, így nehéz volt ellene védekezni. A 2020-as év első fele egyáltalán nem bizonyult termelőbarátnak. A csapadékhiányos, enyhe, mínuszos napok miatt a kártevők, kórokozók nem pusztultak el. Az időjárás, azonban sajnos tavasszal sem volt kegyes a gazdákhoz. A március közepe után érkező erős fagyok elvitték a virágzó kajszi ültetvényeket, de sajnos egyes, rügyező cseresznyefajták is megfagytak. Az április eleji -3  és -10 Celsius fokos, illetve az azt követő hetekben is előforduló -3 és -5 Celsius fokos időjárás jelentősen károsította az almástermésűek valamint a csonthéjasok virágkezdeményeit illetve később már magát a 10-20 mm-es gyümölcsöket is, hiszen még a népi hagyomány szerinti nyári napokban is voltak fagyos éjszakák, hajnalok, amelyek a szántóföldi kultúrákat sem kímélték. Ezt tetőzte meg az elmúlt hetek jéggel, erős széllel érkező nagyon csapadékos időjárása, ami egybeesik a cseresznye érésével. Jég ellen védőhálóval tudunk védekezni, ezt ötvözhetjük különböző rovarfajták elleni hálókkal, de a cseresznye legnagyobb abiotikus ellensége a csapadék és az általa okozott repedés.

A repedés oka, hogy a megnövekedett cukortartalom miatt nagyobb az ozmotikus nyomáskülönbség a héj felülete és a gyümölcs belső része között, amikor esővíz kerül rá. A repedésre való hajlamot legfőképpen a fajta befolyásolja (cukortartalom, héj keménység), de tudjuk csökkenteni különböző tápanyagok pótlásával, öntözéssel, de vannak már a piacon olyan termékek, amelyekkel egy vízlepergető réteget hozunk létre a gyümölcs felületén. Sokan eső után egyszerű ventillátoros permetezővel lefújják a vizet a lombkoronáról, aminek nagyon változó eredményei lehetnek.

A legbiztosabb védekezési módszer azonban, ha speciális anyagokkal, sűrű szövésű, vízlepergető hálóval vagy fóliával fedjük le ültetvényeinket

A beruházás költsége igen, magas, viszont a legbiztosabb!

Az ilyen rendszer kiépítésének előnyei:

• biztos piac
• nagyobb méretű gyümölcs
• magasabb hozam
• egészségesebb gyümölcs
• kevesebb növény védőszer felhasználás (kevesebb csapadék-kisebb fertőzés)
• eső elleni háló esetén kisebb hőmérséklet, jobb szellőzés
• NINCS REPEDT GYÜMÖLCS!

A rendszer hátrányai:

• magas anyag és telepítési költségek
• a rendszer karbantartást igényel

Az ültetvényes, komolyabb, drágább technológiák mellet azonban otthon is van lehetőség enyhíteni a kirepedezés mértékét. Ezt úgy tehetjük meg, ha az otthoni, ház körüli cseresznyefáinkon az érési időszak előtt kálcium tartalmú permetezőtrágyázást alkalmazunk (kácium, kálium). Ennek következtében a kifejlődő gyümölcs héja sokkal szilárdabb lesz, ezáltal ellenállóbb lesz a fizikai behatásokkal szemben.

Nagy Mátyás Hunor, falugazdász, gyümölcstermesztő