×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél szeptember 26

2020.09.26 - 12:38

Támogatások

  • Elfogadta csütörtöki ülésén a kabinet a 626/2001-es számú kormány­határozat kiegé­szítéséről rendelkező határozatot, amely lehetőséget teremt arra, hogy fiatal gazdák kon­cesszióba kapjanak legfentebb 50 hektár nagyságú állami tulaj­donban lévő föld­területet. Ezzel a fiatal gazdák megtele­pedését célozza a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium. A pályá­zatoknál alapfeltétel a pályázó fiatal gazda­ságának minimális 12 ezer eurós SO-értéke. Az intéz­kedésre pályáz­hatnak a pályázat letevésének pillanatában 41. életévüket be nem töltött fiatalok. Fizikai személyként nem lehet pályázni, engedélyes magán­személy, egyéni vagy családi vállalkozás, esetleg cég formájában kell bejegyeztetni a gazdál­kodási formát az APIA-nál, illetve az állattartók esetében az állat­egészség­ügyi hatóságnál. A mező­gazdasági vállalkozás cégbírósági bejegyzése nem lehet régebbi, mint két év. A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynök­ségnél a fizikai személyként letett terület­alapú támogatási kérést át kell íratni az új gazdál­kodási formára, a gazda­ságban levő állatokat ugyanígy át kell íratni az új vállal­kozásra. A fiatal gazda pályázat útján 40, illetve 50 ezer euró támogatást kaphat a gazdaság SO-értékétől függően, két részletben: sikeres pályázat esetén a szerződés megkötése után rögtön a teljes összeg 75 száza­lékát, a második részletet pedig legtöbb három év után. Részletek

  • Befejezték a Mező­gazdasági Inter­venciós és Kifizetési Ügynökség megyei kiren­deltségei azoknak a gazdáknak az ellen­őrzését, akik támogatást kértek az aszálykárok miatt. Az ellen­őrzések során 28 081 kártérítési kérelmet hagytak jóvá, 1 120 540,40 hektár területre. Szeptember 22-én 17 951 gazdának fizettek kár­térítést, összesen 498 526 688 lej értékben, 23-án további 9 353 farmernek, 334 739 193 lej értékben. A minisz­térium szakértői szerint a kiutalt összege a veszteségek mintegy 80 százalékát fedezik. Az augusz­tus elején eszközölt költség­vetés-kiigazí­táskor a mező­gazdasági minisztérium büdzséjét egyébként 3 milliárd 445 millió lejjel egészí­tették ki, és ez az összeg lehetővé teszi, hogy minél méltá­nyosabban megtérítsék az agrár­szektorban tevékeny­kedők veszteségeit, amelyeket részben a természeti csapások, részben a korona­vírus-járvány okozott. Részletek

  • A korona­vírus-világ­járvány által kiváltott gazdasági válság és a bevétel­kiesés miatt állami támo­gatásban részesülnek azok a szarvas­marha és juh­tenyésztők, illetve a zöldség-, gyümölcs és burgonya­termesztők, akik letették időben területalapú kérel­meiket a 2020-as évre. Állat­tenyésztők esetében a maximum 90 szarvas­marhával vagy minimum 50 nőstény juhval/kecskével rendel­­kezők kapnak támogatást. Zöldség-, gyümölcs- és burgonya­termesztők esetében a 0,1 ha/parcella területtel kell rendel­kezzen a kérelmező ha védett területre (üvegház, fóliasátor) kéri a támogatást, szabad­földi termelés esetében 0,3 ha/parcella a minimális elfogadott terület­nagyság. A területek össz­nagysága minimum 1 ha kell legyen. A támogatás összege maximum 7000 euró lehet gazda­ságon­ként. Zöldség-, gyümölcs- és burgonya­termesztők esetében, ha a termelés szabad­földön folyik 0,3 ha – 1 ha között  700 euró, 1,01 ha – 3 ha között 1200 euró, 3,01 ha – 5 ha között 3000 euró, 5,01 ha – 10 ha között 4000 euró, 10 ha fölött 5000 euró. Védett területek esetében: 0,1 ha – 0,29 ha között 700 euró, 0,3 ha – 0,5 ha között 1200 euró, 0,51 ha – 1 ha között 3000 euró, 1,01 ha – 2 ha között 4000 euró, 2 ha felett 5000 euró. A kérel­meket szeptember 25-e és október 23-a között lehet iktatni a helyi Kifizetési és Inter­venciós Ügynök­ségeknél. Részletek

  • Szeptember 29-ig fogadják a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség megyei kiren­deltségei azoknak a szarvas­marha­tartóknak a támogatás­igénylési dossziéit, akiknek a gazdaságát a korona­vírus-járvány miatt kár érte. A forma­nyomtatvány itt érhető el. Azok a mező­gazdasági termelők részesülnek az állami költség­vetésből származó támoga­tásból, akik legalább 91 szarvasmarhát tartanak a gazdaságukban. Az állami támogatás összege álla­tonként 100 euró, de a szarvas­marhák legalább 24 hónaposak kell legyenek. A támogatás értéke nem halad­hatja meg a 100 000 eurót. A pénzt legkésőbb december 31-ig folyósítja a szak­minisz­térium. Azok a gazdák, akik legke­vesebb 5 és legtöbb 90 szarvas­marhát tartanak, az Európai Vidék­fejlesztési Alapból kapnak támogatást, legtöbb 7000 eurót, a gazda­ságukban lévő állat­állomány számának függ­vényében. Részletek

  • Szeptember 29-ig fogadják a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség megyei kiren­deltségei azoknak a sertés­farm­tulaj­dono­soknak a támo­gatás­igénylését, akik anyagi kárt szenvedtek a korona­vírus-járvány által kiváltott gazdasági válság követ­keztében. Az augusztus 27-i kormány­ülésen elfogadott sürgősségi rendelet értelmében az állami költség­vetésből 119 560 000 lejjel pótolják az ágazat március 1-je és június 1-je közötti részbeni veszteségeit. Számos­állatonként 100 euró a támogatás értéke, amely nem lehet több 100 000 eurónál. Egy hízó disznó 0,3 UVM, egy koca vagy kan 0,5 UVM. Az érintett gazdáknak 20 munkanap áll a rendel­kezésére az igénylési dosszié benyúj­tására, a pénzt legkésőbb december 31-ig folyósítja a szak­minisz­térium. A támogatási dosszié össze­állításához szükséges forma­nyomtatvány itt érhető el. Részletek

  • Szeptember 29-ig fogadják a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség megyei kiren­delt­ségei azoknak a baromfi­tenyésztőknek a támogatás­igénylését, akik anyagi kárt szenvedtek a korona­vírus-járvány által kiváltott gazdasági válság követ­keztében. A támogatási dosszié össze­állításához szükséges forma­nyomtatvány itt érhető el. Az augusztus 27-i kormány­ülésen elfogadott sürgősségi rendelet értelmében az állami költség­vetésből 109 800 000 lejjel támogatják az ágazat március 1-je és június 1-je közötti részbeni veszteségeit. Számos­állatonként 100 euró a támogatás értéke, amely nem lehet több 100 000 eurónál.  Egy húscsirke, pulyka valamint a csibe 0,03 UVM, a tojó tyúk pedig 0,014 UVM. A pénzt legkésőbb december 31-ig folyósítja a szak­minisztérium. Részletek

  • Szeptember 24-i ülésén elfogadta a kormány azt a határozatot, amely a vaj, a tejpor valamint a sajtfélék tárolásához szükséges előzetes pénzügyi támogatás összegének meg­állapí­tásáról rendelkezik. A május 7-e és június 30-a között igényelt támogatási kérelmeket finan­szírozza a kormány, európai uniós alapokból. Az Eu­rópai Bizottság három év után először vezet be magán­tárolási támogatást, mellyel célja, hogy ez év nyarán mintegy 330 000 tonna tejterméket és 61 000 tonna húst vezessen ki átmenetileg a piacról, enyhítve ezáltal a COVID-19 járvány által okozott piaci zavarokat. A magán­tárolási rendszer lényege, hogy a kereskedők szerződést kötnek arra, hogy az adott terméket a piacról kivonják, és azt tonnánként és tárolási naponta megha­tározott összeg ellenében megha­tározott ideig tárolják. A terméket, miután a szerző­déses időszak lejárt, keres­kedelmi forgalomba lehet hozni. A kormány az Európai Mező­gazdasági Garancia­alapból 64 719,97 lejt fordít erre a célra. 47 018,96 lejt 178,16 tonna sajt, 15 866,86 lejt 37,51 tonna vaj és 1 834,15 lejt 22,5 tonna tejpor magán­tárolására. Részletek

  • Szeptember 22-én a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügy­nökségek megyei kiren­deltségei folyó­sították a méhé­szeknek járó de minimis, azaz csekély összegű támogatást. Azok, akik szeptember 15-ig leadták a támo­gatás­igénylést, méh­csalá­donként 25 lejre jogosultak. A kormány így segíti a méhészeket, akik a kedve­zőtlen tavaszi időjárás miatt jelentős termés­kieséssel kénytelenek számolni. A méhészek egy része azt állítja, annyi mézet sem sikerült termelnie, amennyi elég lesz a méhek téli etetésére. A támo­gatásra csak azok a jogosultak, akiknek a méh­családjaik szerepelnek az országos regiszterben. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium közleménye szerint összeen 37 651 700 lejt utaltak 16 296 méhésznek, akiknek 1 506 068 méh­családjuk van. Azok, akik nem kapták meg a támogatást a bank­számlájukra, vegyék fel a kapcsolatot a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség megyei kiren­delt­ségével, ahová területileg tartoznak. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Az elmúlt két évtizedben csaknem 100 millió hektárnyi erdő tűnt el a Föld felszínéről; az erdők fogyása folyamatos, bár lassúbb ütemű, mint korábban volt, és konti­nensenként változó tendenciát mutat – derül ki az Élel­mezés­ügyi és Mező­gazdasági Világ­szervezet (FAO) nemrég kiadott jelentéséből, amelyet az AFP ismertetett. Számokban kifejezve: jelenleg 4,1 milliárd hektár erdő borítja a Földet, ami a szárazföldi területek 31,2 százalékát teszi ki; 2010-ben ez az arány még 31,5 százalék, 2000-ben pedig 31,9 százalék volt – állítja a FAO. Ez csaknem 100 millió hektáros nettó veszteséget jelent a világ erdő­terüle­teiből – hívja fel a figyelmet a szervezet. Az erdő­irtás a Szub­szaharai Afrikát és Délkelet-Ázsiát érinti a leg­súlyo­sabban, itt az elmúlt évtizedben felgyorsult a folyamat, de Közép- és Latin-Amerikát is, ahol viszont valamelyest csökkenő tendenciát mutat. Az erdők eltűnése az esetek több­ségében azzal magya­rázható, hogy – főleg a fejletlen orszá­gokban – másfajta föld­használatra, elsősorban mező­gazdaságra alakították át ezeket a területeket. Romániában az illegális faki­termelés miatt csökken a legnagyobb mértékben az erdős területek nagysága. Az Országos Erdő­leltár adatai szerint Romá­niában évente 38,6 millió köbméter fát vágnak ki, ám ebből csak 18,5 millió köbméter után fizetnek illetéket – a fennmaradó 20 millió köb­méternyi nyers­anyagot minden hivatalos forma nélkül termelik ki, első­sorban a magán­tulajdonban levő erdőkből. Részletek

  • Az európai juh­ágazati termelés csökke­nőben van, amelynek ered­ménye­képpen az EU ma minden eddiginél több juhhúst importál. Ezért 2016 őszén útjára indították a HORIZON2020 program keretében támogatott, három­éves SheepNet (Sharing Expertise and Experience towards sheep Produc­tivity through NETworking) nemzet­közi projektet, mely összehozta Európa vezető juh­termelő országait, hogy új megol­dásokat alakítsanak ki és már bevált, jó gyakor­latokat gyűjtsenek össze. A 2019 novem­berében zárult projekt ered­ményeként Európa-szerte a mező­gazdasági termelők mind a terme­lésben, mind pedig a jöve­delmező­ségben már növekedést tapasztalnak, ami a fogyasztók számára is előnyös lesz. A juh­hús- és tejtermelés fontos gazdasági ágazat Európában, különösen olyan országokban, mint Írország, Francia­ország, Olasz­ország, Románia, Spanyol­ország és az Egyesült Királyság. Az EU összesen 85 millió, mintegy 830 000 gazdaságban található tejelő- és hús­haszno­sítású juhál­lománya mellett ‒ a szintén projekt­partner ‒ Török­országban további 33 millió juh található, mely állomány­méret nagyobb, mint Ausztrália és Új-Zéland juh­állo­mánya együttesen. A magas európai juh­állomány-létszám ellenére az EU juhhúsból mindössze 85%-ban önellátó, ennek eredmé­nyeként az unió a világ második legnagyobb importőre. Részletek
Cookie