- Országszerte 300 afrikaisertéspestis-gócot tartanak nyilván jelenleg, ami 139 964 állatot érint – közölte az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság. Az elmúlt héten 12 új sertéspestisgócot azonosítottak: egyet-egyet Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben. Ugyanakkor 22 gócot sikerült felszámolni, ezek közül egyet Szatmár megyébn. A kórt eddig összesen 5679 vaddisznónál is kimutatták 41 megyében. Az ANSVSA felhívja a figyelmet, hogy a sertéspestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmisíteni. Részletek
-
Újraindulhat a kereskedelem az élő szárnyasokkal! – jelentette be Facebook-oldalán Magyar Lóránd. A képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának az alelnöke kiemelte, sikerült meggyőzniük a hatóságot, hogy vonják vissza az RMDSZ által is élesen kritizált kereskedelmi zárlatot, amely az egész országra érvényes volt. Így most, az ígéretnek megfelelően újra üzleti kapcsolatba kerülhetnek a farmok és az engedéllyel rendelkező nagybani kereskedők. Ennek következtében a vidéki kisgazdák újra vásárolhatnak a hivatalos kereskedőktől. Hangsúlyozza, határozottan kell fellépni a madárinfluenza megjelenése kapcsán, de felesleges az egész országban felfüggeszteni a kereskedelmet – elégséges, ha a gócpont 3 illetve 10 kilométeres körzetében védőzónát alakítanak ki és a kereskedelemről szóló tiltás csak erre a területre vonatkozik. Részletek
-
Adrian Oros mezőgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, nem számít a kenyér árának emelkedésére. A tárcavezető kifejtette: tavaly, a válság kezdetén is kenyérár-növekedést jósoltak, mivel megakadt az ellátási lánc, Románia délkeleti részén pedig súlyos aszály volt, aminek következtében a gabonatermés 35-45%-kal csökkent. A várt drágulás azonban ennek dacára sem következett be. Idén az időjárás kedvez a termesztőknek, és a búzapiac meglehetősen stabil – magyarázta a miniszter, aki ezek fényében nem számít a kenyér drágulására. Részletek
-
A román és a magyar kormány megállapodásától függ, hogy a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány mikor indíthatja útjára a Bihar, Szatmár és Szilágy megyében meghirdetésre kerülő gazdaságfejlesztési pályázatait. Ezt nyilatkozta a Krónikának adott interjúban az alapítvány ügyvezető igazgatója. „Románia és Magyarország kormánya keresi a megoldást, hogy a programot olyan keretbe foglalják, ami a román fél számára is megnyugtató. Amint a hivatalos megállapodás megszületik, a Pro Economica Alapítvány készen áll, hogy ígéretéhez híven a programot elindítsa. Az előkészületek megtörténtek, csupán a politikai egyezségre várunk. Az emberektől türelmet kérünk, és azt, hogy csak az alapítványtól tájékozódjanak” – fogalmazott Kozma Mónika. Kijelentette, az eredeti terveken valószínűleg nem fognak változtatni. A székelyföldi program mintájára három partiumi megyében hirdetnének meg az új pályázatokat: Szatmárban, Biharban és Szilágy megyében. A 16 erdélyi megyére érvényes, és korábban kidolgozott stratégia szerint a termelők és a feldolgozó üzemek integrációját szeretnénk előmozdítani. Részletek
-
Az Országos Talajjavító Hatóság azt állítja, hogy Romániában jelenleg 1 millió hektár mezőgazdasági terület öntözésére van lehetőség. Ágazati szereplők szerint azonban ez egy erősen eltúlzott adatnak tűnik. Tavaly az öntözés számottevően enyhíthette volna a súlyos aszálykárokat, azonban erre mégis csak 500 ezer hektáron került sor. 1990-ban még 3 millió hektárt öntöztek az országban. Szakemberek szerint lehetetlen a hazai öntözőrendszer felújítása – legfeljebb 1,8 millió hektárt lehet gazdaságosan rehabilitálni, a fennmaradó részt érdemesebb lenne teljesen újjáépíteni és modern öntözési technológiákba fektetni. Jelenleg egy hektár öntözése 700-750 euróba kerül – a növénykultúrától és az adott év időjárásától függően az öntözés akár 30 százalékos hozamtöbbletet is eredményezhet. Április végéig a gazdák és az Országos Talajjavító Hatóság 740 ezer hektár öntözésére kötöttek szerződést. Részletek
-
A biztosítótársaságok a gazdák számára előnyösebb feltételek között kötnének biztosítási szerződést, ha a biztosítottak száma jóval nagyobb lenne, a szaktárca pedig kérhetné, hogy minden típusú kárra kössön a társaság biztosítást kedvezőbb feltételek mellett – jelentette ki Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. Tájékoztatása szerint a kétéves átmeneti időszakban is lesz kiírás a 17.1-es számú, a Támogatás a növényi kultúrák és állatok biztosítására kifizetett összeg részleges megtérítésére nevet viselő intézkedésnél, 20 millió eurót szánnak a támogatások kifizetésére. Az átmeneti időszakban a régi eligazító füzetek lesznek érvényben, lényegi változást nem terveznek. Az intézkedés lényege, hogy a biztosítótársaságoknak kifizetett biztosítási összeg egy részét pályázat útján a vidékfejlesztési ügynökség visszatéríti. A hivatalos adatok szerint országos szinten évente a növénykultúrák mindössze 15–20 százalékára kötnek biztosítást. A Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége által közölt adatok szerint évről-évre nő a támogatás. A tavalyi pályázóknak 9,5 millió eurót fizettek ki, hatszor többet, mint 2018-ban. Részletek
-
Több mint 1,4 millió ember írta alá EU-szerte azt a kezdeményezést, ami a haszonállatok ketrecekben történő tartásának a tilalmát kéri az Európai Bizottságtól. A „Vessenek véget a ketrecek korának” címet viselő kezdeményezés a „Könyörület a Világ Gazdaságaiban” (Compassion in World Farming – CIWF) nevű civilszervezet gondozásában született, és az EU országaiban végzett kampányuk nyomán sikerült bőven túllépniük a Lisszaboni Szerződésben intézményesített „állampolgári kezdeményezés” elfogadásához szükséges 1 millió aláírást. A kezdeményezés benyújtása és befogadása még nem jelent automatikus kötelezettséget tényleges jogalkotásra, csupán válaszadási kötelmet ró az Európai Bizottságra. Az esetről beszámoló brüsszeli Politico szerint EU-szerte mintegy 300 millió haszonállatot tartanak ketrecben, ennek több mint fele – 180 millió egyeddel – tojótyúk, de 112 milliót elér a házi nyúl, 40 milliót a libák és a kacsák száma is. A kezdeményezést elindító civil szervezet jelenleg 2027-es átmeneti idővel számol, ekkora szeretnék elérni a ketreces állattartás több lépcsős kivezetését. Részletek
|
|
