Falugazdászaink tudástára

A talaj védelme nem csak a gazda, de mindannyiunk, az egész bolygónk jól felfogott érdeke. Dr. Stefanovits Pál múlt században megfogalmazott, a talaj védelmét biztosító parancsolatai 2021-ben talán még aktuálisabbak, mint korábban. És nagyon úgy tűnik, az elkövetkezendő években is igencsak meg kell fontolnunk mindeniket.

Móricz Sándor és Rozália hét évvel ezelőtt Selymesilosván vásároltak egy elég hiányos és gondozatlan gyümölcsöst. Biotermesztéssel foglalkoznak, alma, szilva, dió, körte, őszibarack, kajszibarack és körte terem a fákon, a vásárlók azonban a vegyszermentes gyümölcsökért nem igazán akarnak többet adni.

Ha nincs rózsa tövis nélkül, bátran mondhatjuk, hogy kert sincs rózsa nélkül. Szinte minden talajon megél, azonban legszebben a tápanyagban (szervestrágya, komposzt, lombtrágya) gazdag, kötöttebb talajokon díszlik. Elmondjuk, hogyan varázsolhatja irigylésre méltóvá a rózsabokroktól illatozó kertjét.

Valamennyi udvarban vagy kertben megtaláljuk vidékünkön is a diófát. Hatalmas lombkoronája alatt szívesen hűsöl mindenki egy forró nyári napon, de értékes termése is fontos szempont. Ahogy a minőségi diófa is az asztalosok kedvencének számít. Ez azonban csak az utolsó állomás a fa életében. Nézzük, hogyan kell hozzáfogni az ültetéshez és a diófa gondozásához.

A 67 éves Blaga László Szamoskoródon tevékenykedik és bátran kijelenthetjük, hogy a Partium legnagyobb lótenyésztője. Állatállományát javarészt egyedül látja el. Lovait korszerű istállóban tartja, melyet ezelőtt négy évvel épített. Lovaival a kiállítások, lovas rendezvények gyakori vendége, hátasainak mindenki a csodájára jár, ezekről az eseményekről pedig valamennyi alkalommal díjakkal tér haza.

A fokhagyma termesztése nem igényel különösebb szakértelmet, ennek ellenére sok fejtörést okozhat a tapasztalatlan gazdának. Elmondjuk, hogyan kell készülni az ültetésre és mire érdemes figyelni a földeken. Bár igénytelen növénynek tartják, a szürkepenész, a fuzáriumos, a penicilliumos és a szkeróciumos rothadás megtizedelheti a fokhagymatermést, ahogy a sztemfilliumos és az alternáriás levélfoltosság vagy a fokhagymarozsda is.

A hegyközcsatári lakos, Sztankovics Gyula igen érdekes elfoglaltságot választott magának, ugyanis összegyűjtötte a múlt kincseit a jelen és a jövő emberei számára. Az évek során sok tárgyat gyűjtött össze, amelyeket helyhiány miatt a saját otthonában állít ki, és bárki számára szívesen tart tárlatvezetést.

A csúcstechnológia korában, amikor lassan a traktor ódivatúnak számít és a drónok tekinthetők trendinek, sokaknak meglepő lehet, hogy vannak olyan gazdálkodók, akik még mindig lovakkal (is) művelik a földeket. Párhuzamba lehet-e állítani a traktorokat és a lovakat? Van érv a hatékonyságon túl is? Erre keressük a választ az alábbi cikkben.

A hús és tejelő szarvasmarhák tenyésztése során rendszerint tömegtakarmányokat és abraktakarmányokat is használnak a gazdák. Azok a tömegtakarmányok kedvezőek, amelyeknek nagy az energiakoncentrációja. A legjobb megoldás a „szenázs futószalag”, azaz több, eltérő érésidejű szenázskultúra telepítése, amelyek betakarítása időben követi egymást.

A szarvasmarhatartó gazdák két dologra kell nap, mint nap odafigyeljenek, amelyek jelentősen befolyásolják a munka után járó hasznot. Az állomány szaporítása, a tehenek ellése, illetve a megszületett borjak felnevelése. Ezek állandó munkát és felkészülést igényelnek. Ebben a cikkben a szaporodást befolyásoló okokról lesz szó, a következőben a borjak neveléséről írunk.