×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírek

Hírlevél 2021. szeptember 13.

2021.09.13 - 22:14
Az Országos Vidék­fejlesztési Program keretében 87 millió euró támogatást kínálnak a kis méretű gazda­ságok felzárkóztatására. Októbertől 1 millió euróra pályáz­hatnak a hazai önkor­mányzatok a 4.3-as intézkedés keretében a vidéki infra­struktúra fejlesztésére, mező­gazdasági utak létesítésére és korszerűsítésére. Átlépte a 230 ezres határt a Romániában nyilván­tartott traktorok száma. Háromszáz­negyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működte­téséhez. Sikeres volt a Partiumi Falugazdász Hálózat Vidék a városban rendez­vénye.

Támogatások

  • 15 000 eurós támogatásra pályáz­hatnak november 26-ig a Vidéki Beruházások Finanszí­rozási Ügynök­ségénél a kis gazda­ságok. Az Országos Vidék­fejlesztési Program keretében ezúttal 87 millió euró támogatást kínálnak a kis méretű gazda­ságok felzár­kózta­tására, ebből 26,1 millió euróra a hegyvidéki övezetben tevékeny­kedő gazda­ságok pályáz­hatnak. Ez a pénz 5800 kis­gazdaság fejlesz­tésére elegendő. A 6.3-as intézkedés keretében meg­pályáz­ható 15 ezer eurós támogatás lehívásához a pályázóknak nem szükség önrésszel hozzá­járulniuk. A vissza nem térítendő támogatást két részletben folyósítja az ügynökség: az első, 75 százalékos hányadát a finanszí­rozási szerződés megkötését követően, előlegként, a fenn­maradó 25 százalékos hányadát pedig a pályá­zatban szereplő üzleti terv és eredmények teljesítése után utalja. A rész­letes pályázati útmutatót, valamint a pályázathoz szükséges dokumen­tumok forma­nyomtatványát az érdekelt gazdák itt tölthetik leRészletek
  • Októbertől 1 millió euróra pályáz­hatnak a hazai önkor­mányzatok a 4.3-as intézkedés keretében a vidéki infra­struktúra fejlesztésére, mező­gazdasági utak létesítésére és korszerűsítésére. Az intézkedés célja elősegíteni a mezőgazdasági területekhez való bejárást, növelve ezáltal a terme­lékeny­séget valamint a boltok és ezáltal a fogyasztók ellátottságát. A 100 százalékban vissza nem térítendő támogatás keretében elkülönítik az öntöző­rendszerek, mezőgaz­dasági és erdő­kitermelő utak kiépítésére vonatkozó pályázatokat. A 4.3-as intéz­kedésre egyaránt pályáz­hatnak jogi személyek és egyéni gazdálkodók is. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Átlépte a 230 ezres határt a Romániában nyilván­tartott traktorok száma, jelenti az Országos Statisztikai Intézet. Tavaly egészen pontosan 232 654 traktor volt bejegyezve. Ez egyébként 12 százalékos növekedés az előző öt évhez képest, az előző esztendőhöz képest pedig 5 százalékos. Tavaly 11 ezer traktort vásároltak a hazai gazdák, de csupán 2500 újat, a többi külföldről importált használt mező­gazdasági gép volt. Ha az elmúlt 30 év adatait nézzük, megálla­píthatjuk, hogy lassan halad a hazai mező­gazdaság gépesítése – míg a rendszer­váltás első éveiben 127 ezer traktort tartottak nyilván az országban, addig számuk 2020-re sem nőtt ennek duplájára. A statisztikai intézet jelentése szerint a járműpark növekedése elsősorban az uniós forrásoknak köszönhető, s főleg a gabonát és napraforgót termesztő gazdák vásárolják ezeket a gépeket. Az országban jelenleg két traktor­gyártó van: a craiovai TAM és a szászrégeni IRUM. A Ziarul Financiar című gazdasági szaklap azonban megjegyzi azt, hogy egy 100 lóerős John Deere traktor mintegy 80 ezer euróba kerül, míg egy Szász­régenben gyártott mindössze 25 ezer euróba. Ennek ellenére a gazdálkodók többsége, főleg a gabona­termesztők az előbbit részesítik előnyben, mivel műszakilag lényegesen magasabb szintet képvisel. Fontos szempont az is, hogy uniós projektek révén egy traktort akár 90 százalékban is meg lehet finanszírozni. Részletek
  • 5,9 százalékkal csökkent az idei év első hat hónapjában az előző esztendő azonos időszakához képest az importált nyers tej volumene – jelenti az Országos Statisztikai Intézet. Január és június között a hazai feldolgozó egységek 585 356 tonna tejet gyűjtöttek be, 7432 tonnával (+1,3%) többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban, az importált tej mennyisége 4266 tonnával (-5,9%) csökkent. Az említett időszakban az édes tej termelése 9249 tonnával nőtt (+5%), a tejfölé 400 tonnával (+1,2%), a sajtermékeké pedig 499 tonnával (+1%). Csökkent ezzel szemben a vajtermelés, 484 tonnával (-7,8%), valamint az erjesztett tejtermékek (kefir, joghurt, aludtej stb.) termelése, 4737 tonnával (-4,1%). Részletek
  • Az Európai Bizottság szigorúbb határ­értékeket vezet be az élelmi­szerekben található nehéz­fémekre – így a kadmiumra és az ólomra – vonat­kozóan, azzal a céllal, hogy csökkentse a táplálékok rákkeltő­anyag-tartalmát. A több­éves tudományos kutatással alátámasztott bizottsági döntés értelmében a gyümöl­csökben, zöldsé­gekben, gabona­félékben és olajos magvakban esetlegesen előforduló, rákkeltő környezet­szennyező kadmium maximális szintjét csökken­teniük kell az áruterme­lőknek, hasonló­képpen az ólomét, a csecsemők és kisgyermek számára készült tápokban is. Ezenkívül a bizottság új maximális ólom­tartalom szintet állapított meg az erdei gombára, a fűszerekre és a sóra vonat­kozóan. Só esetében legfeljebb 1 miligram/kg, míg a borok esetében 0,10 miligram/kg. Ez egy újabb lépés az uniós élelmiszer­láncban már most is magas és világ­színvonalú uniós szabványok megerő­sítése felé. A szigorúbb határ­értékeket augusztustól 31-től kell alkalmazni. Azok a termékek, amelyek ezeket a fémeket az új határ­értékeken túl tartalmazzák, de az új szabályok hatályba lépése előtt kerültek a piacra, február végéig még értéke­síthetők. Részletek
  • Háromszáz­negyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működte­téséhez. A hozzájuk tartozó mintegy 1500 falu maradt állat­egészségügyi ellátás nélkül a Román Állatorvosi Kamara bejelentése szerint. A szakember nélküli körzetek többsége az ország déli megyéiben található, azonban az utóbbi években Erdélyben is felütötte fejét a jelenség: Szatmár megyében például öt állat­egészség­ügyi községi rendelőbe keresnek sürgősen állatorvost. A jelenség fő oka, hogy három évtized alatt a töredékére esett vissza a haszon­állat­létszám – elsősorban a szarvas­marha- és a sertés­állományok száma csökkent drasztikusan –, ezzel párhuza­mosan pedig évről évre zsugorodik az állatorvosi rendelők bevétele is. Az állatorvosi szakma helyzetén egy 2019-ben kihirdetett törvénnyel próbáltak segíteni: a jogszabály bizonyos feltételek mellett havi 10 ezer lejes állami támoga­táshoz juttatta a vidéki állat­orvosi körzeteket. A 2020-tól kifizetett támogatás idén májusban pénzhiány miatt elakadt, és folytatása a költség­vetés-kiegészí­téstől függ; emiatt korábban az állatorvosok munka­beszünte­téssel tiltakoztak. Részletek
  • Ösztöndíj pályázatot hirdet a Partium Vidék­fejleszté­séért és Mező­gazda­ságáért Egyesület a 2021–22-es tanévben a Debreceni Egyetem Mező­gazdaság-, Élelmiszer­tudományi és Környezet­gazdálkodási Kar nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre kihelyezett mező­gazdasági mérnök és vidék­fejlesztési agrármérnök szak első-, másod- és harmad­éves, 30. életévüket be nem töltött hallgatói számára. A pont­rendszerben meghirdetett pályázat célja a kiemelkedő teljesít­ménnyel, megfelelő tanulmányi előmene­tellel rendelkező hallgatók támogatása, szem előtt tartva a szociális hátterüket. Az ösztöndíj összege havi 30 000 Ft, ezt az egyesület lejben folyósítja a kedvez­ményezet­teknek. A jelentkezési iratcsomókat október 15-ig várják az office@partiumigazda.ro címre. Részletek
  • Sikeres volt a Partium Vidék­fejlesztéséért és Mező­gazda­ságáért Egyesület által működtetett Partiumi Falugazdász Hálózat második alkalommal megszer­vezett Vidék a városban rendez­vénye. A Kossuth kertben kisállatokat és haszon­állatokat simogat­hattak a gyerekek, hagyományos népi játékokat próbálhattak ki és bepillantást nyerhettek a vidéki élethez szervesen kötődő népi mester­ségekbe is. A szervezők gép­bemutatót is tartottak, amely időutazást kínált a szemlélő­dőknek, hiszen a ma használatos robusztus földmeg­munkáló eszközök mellett az egykori, lóvontatású felszere­lések is megfértek. A Vidék a városban rendezvényhez illeszkedve – zöldség, gyümölcs, méz és kézműves termékeket kínálva – a Szatmári termékek havi vására is zajlott. Boda László üvegfalú látvány­kaptára előtt szinte állandóan álltak az érdeklődők, de nagy volt a sürgés-forgás a lacikonyhák, illetve a helyi bor- és pálinka­féléket ajánló standok körül is. A Partiumi Falu­gazdász Hálózatnak a Vidék a városban című rendezvénye a kikapcsolódás mellett nevelő és figyelem­felkeltő célokat is szolgált: programjaival, állataival, szokásaival elsősorban azokhoz a városi lakosokhoz – gyerme­kekhez és felnőttekhez – szeretné közelebb hozni a vidéket, akik már nem rendel­keznek élő kötődéssel, falusi felmenőkkel. Részletek
  • Fogadóórákat tartanak a falu­gazdászok – Szatmár megye településein Fodor István falugazdász várja a gazdákat. Szilágy megyében Bákai Gabriella fogadja a gazdákat. Máramaros megyében Tar Bálinthoz fordul­hatnak a gazdák. A falu­gazdászok pályázatírás, növény­termesztés és állat­tenyésztés témákban egyaránt információkat nyújtanak a hozzájuk forduló gazdáknak. Részletek
  • Ismét felerősödhet a vita az európai gazdák, a tagállamok kormányai és az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament között a 2030-ig tervezett, mező­gazdaságot érintő stratégiák vitája során. Az élelmi­szerek durva áremelé­sével fenyegető, Brüsszel által erőltetett Farm to fork (Termőföldtől az asztalig) stratégiáról hamarosan az Európai Parlament is dönt. Várhatóan komolyabb viták nélkül fogadják el a képviselők a gazdál­kodók és a tagállamok heves tiltako­zását kiváltó csomagot. A stratégia elfogadása esetén az évtized végére jelentősen csökkenteni kellene a növényvédő szerek és a műtrágya használatát, az állat­tartóknak pedig az antibio­tikumok alkalma­zását kell mérsé­kelniük. A növény­védők haszná­latának komoly korlátozása ugyanakkor beláthatatlan következ­ményekkel járna, mivel ezeknek a szereknek nincs alterna­tívájuk, csak a hagyományos, élőmunkával végzett gyomlálás. Az EU belső kutató­központ­jának friss, nyáron, a nyilvá­nosság mellőzésével publikált hatás­tanulmánya szintén az aggodal­makat erősíti. A szakmai anyag arra a következ­tetésre jut, hogy a növény­védők korláto­zásával súlyos hozam­csökkenést szenvedne el Európa mező­gazdasága. Részletek
  • A kanadai McMaster Egyetem munkatársai szerint egy rovarirtó szer lehet a világszerte terjedő túlsúlyos­ságot okozó egyik tényező. A klór­pirifoszt, amelynek használatát az EU 2020-ban be is tiltotta, világszerte alkalmazzák. A kutatók 34 gyakran használt rovar- és gyomirtó szer hatását vizsgálták egerek barna zsír­szövetére. A Nature Communi­cation folyóiratban közölt vizsgálat kimutatta, hogy a klórpirifosz lelassította a kalóriák égetését a zsír­szövetben. A kutatók számításai szerint ha a klórpirifosz csak napi 40 kalória elégetését gátolja a barna zsír­szövetben, az már elindítja az elhízás kialakulását. Hang­súlyozzák, a tiltott növényvédő szerek úgy kerülhetők el, ha a vásárló import­zöldség helyett helyi termékeket választ. Részletek
Hírlevél 2021. szeptember 20.
Közvitán az a kormány­határo­zat, amely a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásáról rendelkezik. Közzétették a egységes terület­alapú támogatás, a redisztributív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás tervezett értékét. Szeptember 15-től meg­nyitották azt a hatodik időszakot, amikor benyújt­hatók az erdősítési támoga­tások kérelmei. Az APIA elkezdte a szarvas­marha­tenyésztőknek szánt, úgynevezett Covid-támogatás folyósítását.
Hírlevél 2021. szeptember 6.
Idén ősszel 52 millió lejt különí­tenek el a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásának finan­szíro­zására. Október 18-án kezdi az egységes területalapú támogatási kérelmek előlegének a folyósítását az APIA. A támogatási összeg 5 százaléktól akár 100 százalékos megvonását is kockáztatják azok a gazdák, akik engedély nélkül égetik el a száraz növényeket, illetve azok marad­ványait a szántó­földeken valamint a legelőkön. Az energia­árak növeke­dése és más tényezők átlagban 10-12 százalékos élelmiszerdráguláshoz vezethetnek a következő hóna­pokban, és a sertés­hús, a tejtermékek és a kenyér drágulása ennél is nagyobb mértékű lehet.
Hírlevél 2021. augusztus 30.
November 26-ig kérhetnek európai uniós támogatást az Országos Vidékfejlesztési Alapból három különböző pályázatban a fiatal gazdák, a társulások valamint a piaci szereplők partnerségi kapcsolatait és a helyi piacok kialakítását tervezők. Szeptember 7-én lép hatályba az Európai Bizottság új rendelete, amely módosítja a prémes állatoktól eltérő, nem kérődző haszon­állatok állati eredetű fehérjével való takar­mányo­zásának tilalmát. Augusztus utolsó hetében az európai terménypiacon a búzaárak tonnánként 273 eurós történelmi magasságba emelkedtek. 
Cookie