- Átlépte a 230 ezres határt a Romániában nyilvántartott traktorok száma, jelenti az Országos Statisztikai Intézet. Tavaly egészen pontosan 232 654 traktor volt bejegyezve. Ez egyébként 12 százalékos növekedés az előző öt évhez képest, az előző esztendőhöz képest pedig 5 százalékos. Tavaly 11 ezer traktort vásároltak a hazai gazdák, de csupán 2500 újat, a többi külföldről importált használt mezőgazdasági gép volt. Ha az elmúlt 30 év adatait nézzük, megállapíthatjuk, hogy lassan halad a hazai mezőgazdaság gépesítése – míg a rendszerváltás első éveiben 127 ezer traktort tartottak nyilván az országban, addig számuk 2020-re sem nőtt ennek duplájára. A statisztikai intézet jelentése szerint a járműpark növekedése elsősorban az uniós forrásoknak köszönhető, s főleg a gabonát és napraforgót termesztő gazdák vásárolják ezeket a gépeket. Az országban jelenleg két traktorgyártó van: a craiovai TAM és a szászrégeni IRUM. A Ziarul Financiar című gazdasági szaklap azonban megjegyzi azt, hogy egy 100 lóerős John Deere traktor mintegy 80 ezer euróba kerül, míg egy Szászrégenben gyártott mindössze 25 ezer euróba. Ennek ellenére a gazdálkodók többsége, főleg a gabonatermesztők az előbbit részesítik előnyben, mivel műszakilag lényegesen magasabb szintet képvisel. Fontos szempont az is, hogy uniós projektek révén egy traktort akár 90 százalékban is meg lehet finanszírozni. Részletek
- 5,9 százalékkal csökkent az idei év első hat hónapjában az előző esztendő azonos időszakához képest az importált nyers tej volumene – jelenti az Országos Statisztikai Intézet. Január és június között a hazai feldolgozó egységek 585 356 tonna tejet gyűjtöttek be, 7432 tonnával (+1,3%) többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban, az importált tej mennyisége 4266 tonnával (-5,9%) csökkent. Az említett időszakban az édes tej termelése 9249 tonnával nőtt (+5%), a tejfölé 400 tonnával (+1,2%), a sajtermékeké pedig 499 tonnával (+1%). Csökkent ezzel szemben a vajtermelés, 484 tonnával (-7,8%), valamint az erjesztett tejtermékek (kefir, joghurt, aludtej stb.) termelése, 4737 tonnával (-4,1%). Részletek
- Az Európai Bizottság szigorúbb határértékeket vezet be az élelmiszerekben található nehézfémekre – így a kadmiumra és az ólomra – vonatkozóan, azzal a céllal, hogy csökkentse a táplálékok rákkeltőanyag-tartalmát. A többéves tudományos kutatással alátámasztott bizottsági döntés értelmében a gyümölcsökben, zöldségekben, gabonafélékben és olajos magvakban esetlegesen előforduló, rákkeltő környezetszennyező kadmium maximális szintjét csökkenteniük kell az árutermelőknek, hasonlóképpen az ólomét, a csecsemők és kisgyermek számára készült tápokban is. Ezenkívül a bizottság új maximális ólomtartalom szintet állapított meg az erdei gombára, a fűszerekre és a sóra vonatkozóan. Só esetében legfeljebb 1 miligram/kg, míg a borok esetében 0,10 miligram/kg. Ez egy újabb lépés az uniós élelmiszerláncban már most is magas és világszínvonalú uniós szabványok megerősítése felé. A szigorúbb határértékeket augusztustól 31-től kell alkalmazni. Azok a termékek, amelyek ezeket a fémeket az új határértékeken túl tartalmazzák, de az új szabályok hatályba lépése előtt kerültek a piacra, február végéig még értékesíthetők. Részletek
- Háromszáznegyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működtetéséhez. A hozzájuk tartozó mintegy 1500 falu maradt állategészségügyi ellátás nélkül a Román Állatorvosi Kamara bejelentése szerint. A szakember nélküli körzetek többsége az ország déli megyéiben található, azonban az utóbbi években Erdélyben is felütötte fejét a jelenség: Szatmár megyében például öt állategészségügyi községi rendelőbe keresnek sürgősen állatorvost. A jelenség fő oka, hogy három évtized alatt a töredékére esett vissza a haszonállatlétszám – elsősorban a szarvasmarha- és a sertésállományok száma csökkent drasztikusan –, ezzel párhuzamosan pedig évről évre zsugorodik az állatorvosi rendelők bevétele is. Az állatorvosi szakma helyzetén egy 2019-ben kihirdetett törvénnyel próbáltak segíteni: a jogszabály bizonyos feltételek mellett havi 10 ezer lejes állami támogatáshoz juttatta a vidéki állatorvosi körzeteket. A 2020-tól kifizetett támogatás idén májusban pénzhiány miatt elakadt, és folytatása a költségvetés-kiegészítéstől függ; emiatt korábban az állatorvosok munkabeszüntetéssel tiltakoztak. Részletek
- Ösztöndíj pályázatot hirdet a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület a 2021–22-es tanévben a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre kihelyezett mezőgazdasági mérnök és vidékfejlesztési agrármérnök szak első-, másod- és harmadéves, 30. életévüket be nem töltött hallgatói számára. A pontrendszerben meghirdetett pályázat célja a kiemelkedő teljesítménnyel, megfelelő tanulmányi előmenetellel rendelkező hallgatók támogatása, szem előtt tartva a szociális hátterüket. Az ösztöndíj összege havi 30 000 Ft, ezt az egyesület lejben folyósítja a kedvezményezetteknek. A jelentkezési iratcsomókat október 15-ig várják az [email protected] címre. Részletek
- Sikeres volt a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület által működtetett Partiumi Falugazdász Hálózat második alkalommal megszervezett Vidék a városban rendezvénye. A Kossuth kertben kisállatokat és haszonállatokat simogathattak a gyerekek, hagyományos népi játékokat próbálhattak ki és bepillantást nyerhettek a vidéki élethez szervesen kötődő népi mesterségekbe is. A szervezők gépbemutatót is tartottak, amely időutazást kínált a szemlélődőknek, hiszen a ma használatos robusztus földmegmunkáló eszközök mellett az egykori, lóvontatású felszerelések is megfértek. A Vidék a városban rendezvényhez illeszkedve – zöldség, gyümölcs, méz és kézműves termékeket kínálva – a Szatmári termékek havi vására is zajlott. Boda László üvegfalú látványkaptára előtt szinte állandóan álltak az érdeklődők, de nagy volt a sürgés-forgás a lacikonyhák, illetve a helyi bor- és pálinkaféléket ajánló standok körül is. A Partiumi Falugazdász Hálózatnak a Vidék a városban című rendezvénye a kikapcsolódás mellett nevelő és figyelemfelkeltő célokat is szolgált: programjaival, állataival, szokásaival elsősorban azokhoz a városi lakosokhoz – gyermekekhez és felnőttekhez – szeretné közelebb hozni a vidéket, akik már nem rendelkeznek élő kötődéssel, falusi felmenőkkel. Részletek
- Fogadóórákat tartanak a falugazdászok – Szatmár megye településein Fodor István falugazdász várja a gazdákat. Szilágy megyében Bákai Gabriella fogadja a gazdákat. Máramaros megyében Tar Bálinthoz fordulhatnak a gazdák. A falugazdászok pályázatírás, növénytermesztés és állattenyésztés témákban egyaránt információkat nyújtanak a hozzájuk forduló gazdáknak. Részletek
- Ismét felerősödhet a vita az európai gazdák, a tagállamok kormányai és az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament között a 2030-ig tervezett, mezőgazdaságot érintő stratégiák vitája során. Az élelmiszerek durva áremelésével fenyegető, Brüsszel által erőltetett Farm to fork (Termőföldtől az asztalig) stratégiáról hamarosan az Európai Parlament is dönt. Várhatóan komolyabb viták nélkül fogadják el a képviselők a gazdálkodók és a tagállamok heves tiltakozását kiváltó csomagot. A stratégia elfogadása esetén az évtized végére jelentősen csökkenteni kellene a növényvédő szerek és a műtrágya használatát, az állattartóknak pedig az antibiotikumok alkalmazását kell mérsékelniük. A növényvédők használatának komoly korlátozása ugyanakkor beláthatatlan következményekkel járna, mivel ezeknek a szereknek nincs alternatívájuk, csak a hagyományos, élőmunkával végzett gyomlálás. Az EU belső kutatóközpontjának friss, nyáron, a nyilvánosság mellőzésével publikált hatástanulmánya szintén az aggodalmakat erősíti. A szakmai anyag arra a következtetésre jut, hogy a növényvédők korlátozásával súlyos hozamcsökkenést szenvedne el Európa mezőgazdasága. Részletek
- A kanadai McMaster Egyetem munkatársai szerint egy rovarirtó szer lehet a világszerte terjedő túlsúlyosságot okozó egyik tényező. A klórpirifoszt, amelynek használatát az EU 2020-ban be is tiltotta, világszerte alkalmazzák. A kutatók 34 gyakran használt rovar- és gyomirtó szer hatását vizsgálták egerek barna zsírszövetére. A Nature Communication folyóiratban közölt vizsgálat kimutatta, hogy a klórpirifosz lelassította a kalóriák égetését a zsírszövetben. A kutatók számításai szerint ha a klórpirifosz csak napi 40 kalória elégetését gátolja a barna zsírszövetben, az már elindítja az elhízás kialakulását. Hangsúlyozzák, a tiltott növényvédő szerek úgy kerülhetők el, ha a vásárló importzöldség helyett helyi termékeket választ. Részletek
|
|
