- Az e heti kormányülésen elfogadja a kabinet azt a kormányhatározatot, amelynek értelmében 2000 eurós támogatásban részesülnek azok a gazdák, akik fóliasátrakban vagy üvegházakban termesztenek zöldséget. Ezt Marius Micu mezőgazdasági államtitkár mondta egy televíziós műsorban. Arról az ezer négyzetméterenként legtöbb 2000 eurós de minimis, azaz csekély összegű támogatásról van szó https://partiumigazda.ro/kiterjesztik-paradicsom-programot, amely a Paradicsom-programot helyettesíti és amelyet még márciusban jelentett be a mezőgazdasági miniszter. A szakállamtitkár szerint a határozat elfogadása a minisztériumközi egyeztetések miatt késett. Arról is beszámolt, hogy a támogatási forma nem vonatkozik a káposztatermelőkre, a növényt ugyanis már kiültették a szántóföldekre. Amennyiben a kabinet a mezőgazdasági minisztérium által kidolgozott formában hagyja jóvá a határozatot, a paprika, uborka, paradicsom és padlizsán fóliasátorban vagy üvegházban való termesztéséért jár de minimis támogatás. Részletek
-
Szatmár megyében járt csütörtökön Barabási Antal Szabolcs, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára, aki előbb a Szatmár Megyei Prefektúrán találkozott Altfatter Tamás prefektussal, Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs parlamenti képviselőkkel és Pataki Csabával, a megyei tanács elnökével. A munkalátogatás részeként Mezőfényen a környék gazdálkodóival is találkozott, és beszélt pályázatokról, aktuális problémákról. Az államtitkár beszélt a hamarosan kiírásra kerülő pályázatokról, melyek során összesen 3,2 milliárd euróra lehet pályázni, és 2025-ig meg is kell valósítani a pályázati célt. Mint kiderült, a most elérhetővé váló pályázatokban cégek akár 70 százalékos támogatást is kaphatnak, szövetkezetek esetén pedig akár a 90 százalékos támogatás sem lehetetlen, ha már legalább egy éve veszteség nélkül működő szövetkezetről van szó. Az államtitkár szerint bátorítani kell a fiatalokat is annak érdekében, hogy gazdálkodással foglalkozzanak. „Amennyiben folytatódik a tendencia, mindenki informatikus vagy ingatlanügynök lesz. A mezőgazdaságban pedig nincs utánpótlás. Mi azt szeretnénk, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a mezőgazdasági szaklíceumok, hogy legyen utánpótlás, legyenek mezőgazdasági szakembereink” — mondta Barabási Antal Szabolcs. Részletek
-
Újból a gazdák szövetkezésének a fontosságát hangsúlyozta egy sajtóbeszélgetésen Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető azt mondta: „bármennyi pénzt is kapjon egy gazda, nem tud piacképes maradni csak akkor, ha hajlandó belépni egy szövetkezetbe”. Adrian Oros elismerte, hogy a hazai gazdák között, főként az idősebb generáció soraiban, ellenérzést vált ki a társulás gondolata, de jobb ha tudatosítják magukban, hogy nincs más út. „Szövetkezet nélkül életképtelenek a gazdák, nemcsak itthon, hanem Európa többi országában is. Rajtuk áll, hogy milyen szövetkezeti formát választanak. Franciaországban például vannak olyan társulások, amelyeket kilenc gazda alkot” – magyarázta a miniszter. Adrian Oros rámutatott, az országban vannak már jól működő példák és vannak olyan szövetkezetek is, amelyek nem működnek jól, „de ez még nem jelent okot arra, hogy feladjuk.” Részletek
-
Kérvényezhetik az APIA-központokban a gazdák annak a dokumentumnak a kibocsátását, amely igazolja hogy a gazda igényelt támogatást, ugyanakkor ebben szerepel a földterület nagysága, az, hogy ellenőrizték az igénylés hitelességét, és ennek alapján támogatást kap. Azok a gazdák, akik földalapú és a visszaosztott – 10-es (környezetkímélő gazdálkodás), 11-es (ökogazdálkodás), 13-as (hátrányos helyzetű településeken való gazdálkodás) – támogatási csomagokban részesülnek, meghitelezhetik a bankoktól a nekik járó összeget. A bankok által nyújtott kölcsönt az állami garanciaalapból fedezik. A hitel nem lehet több, mint 80%-a az APIA által meghatározott támogatásnak. A bankok által megelőlegezett összeget a kis- és közepes vállalkozóknak nyújtott és a vidékfejlesztési garanciaalapból fedezi az állam. A szaktárca és a pénzintézetek közötti egyezmény alapján a kamatláb a féléves ROBOR értékénél legtöbb 2%-kal lehet nagyobb. Részletek
-
Közvitára bocsátotta a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége a gazdaságok korszerűsítésére (4.1-es intézkedés) és a biztosítási összegek részleges megtérítésének támogatására (17.1-es intézkedés) vonatkozó pályázatok ideiglenes tájékoztatóit. Az érdekeltek június 18-ig küldhetik el javaslataikat és észrevételeiket a [email protected] e-mail-címre. A gazdaságok korszerűsítésének támogatására vonatkozó pályázati lehetőség esetében az előző évekhez képest több lényeges változtatást is bevezetne az AFIR. A támogatásigénylés benyújtásának alapfeltétele a gazdaság mérete (SO-értéke) – 8000 euró SO a minimum, fiatal gazdáknál 12 000 euró SO, utóbbiak esetében a maximum 100 000 euró SO. Az intézkedésekre magánszemélyek nem pályázhatnak, csupán engedélyezett magánszemélyek (PFA), egyéni vállalkozások (II), családi vállalkozások, cégek vagy részvénytársaságok. Pályázhatnak továbbá a kutatóállomások, tanintézmények mellett mezőgazdasági társasok, közbirtokosságok, mezőgazdasági szövetkezetek és a termelői csoportok is. Az AFIR közleménye szerint a 2021–2022 közötti átmeneti időszakban 760 millió euró hívható majd le. Részletek
-
Online petícióban kérik a levendulatermesztők a mezőgazdasági minisztert arra, hogy vegye fel a levendulát is azon növények közé, amelyekért támogatást ad az állam. A tervek szerint 6 millió eurós keretösszegű de minimis, azaz csekély összegű támogatás formájában segítik a gyógy-, aroma- és fűszernövények termesztőit. A csombor- (borsikafű) és bazsalikom-termesztőket hektáronként 3 ezer 400 euróval segítenék, a bevetetett terület azonban nem lehet kisebb fél hektárnál. Az édeskömény veteményekért hektáronként 200 euró, a mustármagért 150, a korianderért 100 euró jár. A támogatásban azonban eddig még egyetlen termelő sem részesült. A levendulaültetvények tulajdonosai arra hívják fel a figyelmet, hogy az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent azoknak a területeknek a kiterjedése, amelyeken gyógy- vagy aromanövényeket termesztenek – 16 000 hektárról 1700-ra hektárra. Arra is rámutatnak, hogy jelenleg a Romániában felhasznált levendula 70 százaléka importból származik, a támogatással azonban ösztönözni lehetne a gazdákat abban, hogy belevágjanak a levendulatermesztésbe. Részletek
|
|
