×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. június 14.

2021.06.15 - 15:28
Ezen a héten zöld utat kaphat a védett helyen termesztett zöldségekre vonatkozó de minimis támogatás. Ismét a a gazdák szövetke­zésének a fontosságát hangsúlyozta a mezőgazdasági miniszter. Közvitán a 4.1-es és 17.1-es intézkedések ideiglenes tájékoztatói. Online petícióban kérik a levendula­termesztők a mező­gazdasági minisztert arra, hogy vegye fel a levendulát is azon növények közé, amelyekért támogatást ad az állam. Még több újdonság a heti hírlevelünkben.

 

Támogatások

 

  • Az e heti kormány­ülésen elfogadja a kabinet azt a kormány­határozatot, amelynek értelmében 2000 eurós támogatásban részesülnek azok a gazdák, akik fólia­sátrakban vagy üveg­házakban termesz­tenek zöldséget. Ezt Marius Micu mező­gazdasági államtitkár mondta egy televíziós műsorban. Arról az ezer négyzet­méteren­ként legtöbb 2000 eurós de minimis, azaz csekély összegű támo­gatásról van szó https://partiumigazda.ro/kiterjesztik-paradicsom-programot, amely a Paradicsom-programot helyettesíti és amelyet még márciusban jelentett be a mező­gazdasági miniszter. A szak­állam­titkár szerint a határozat elfogadása a minisz­térium­közi egyezte­tések miatt késett. Arról is beszámolt, hogy a támogatási forma nem vonatkozik a káposzta­termelőkre, a növényt ugyanis már kiültették a szántó­földekre. Amennyiben a kabinet a mező­gazdasági minisztérium által kidolgozott formában hagyja jóvá a határozatot, a paprika, uborka, paradicsom és padlizsán fólia­sátorban vagy üvegházban való termesz­téséért jár de minimis támogatás. Részletek

  • Szatmár megyében járt csütörtökön Barabási Antal Szabolcs, a mező­gazdasági minisz­térium állam­titkára, aki előbb a Szatmár Megyei Prefektúrán találkozott Altfatter Tamás prefektussal, Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs parlamenti képvise­lőkkel és Pataki Csabával, a megyei tanács elnökével. A munka­látogatás részeként Mezőfényen a környék gazdál­kodóival is találkozott, és beszélt pályáza­tokról, aktuális problé­mákról. Az állam­titkár beszélt a hamarosan kiírásra kerülő pályáza­tokról, melyek során összesen 3,2 milliárd euróra lehet pályázni, és 2025-ig meg is kell valósítani a pályázati célt. Mint kiderült, a most elérhetővé váló pályáza­tokban cégek akár 70 százalékos támogatást is kaphatnak, szövet­kezetek esetén pedig akár a 90 százalékos támogatás sem lehetetlen, ha már legalább egy éve veszteség nélkül működő szövetkezetről van szó. Az állam­titkár szerint bátorítani kell a fiatalokat is annak érdekében, hogy gazdál­kodással foglal­kozzanak. „Amennyiben folytatódik a tendencia, mindenki informa­tikus vagy ingatlan­ügynök lesz. A mező­gazda­ságban pedig nincs utánpótlás. Mi azt szeretnénk, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a mező­gazdasági szak­líceumok, hogy legyen utánpótlás, legyenek mező­gazdasági szak­embereink” — mondta Barabási Antal Szabolcs. Részletek

  • Újból a gazdák szövetke­zésének a fontosságát hangsúlyozta egy sajtó­beszél­getésen Adrian Oros mező­gazdasági miniszter. A tárca­vezető azt mondta: „bármennyi pénzt is kapjon egy gazda, nem tud piacképes maradni csak akkor, ha hajlandó belépni egy szövetke­zetbe”. Adrian Oros elismerte, hogy a hazai gazdák között, főként az idősebb generáció soraiban, ellen­érzést vált ki a társulás gondolata, de jobb ha tudatosítják magukban, hogy nincs más út. „Szövetkezet nélkül élet­képte­lenek a gazdák, nemcsak itthon, hanem Európa többi országában is. Rajtuk áll, hogy milyen szövetkezeti formát választanak. Francia­országban például vannak olyan társulások, amelyeket kilenc gazda alkot” – magyarázta a miniszter. Adrian Oros rámutatott, az országban vannak már jól működő példák és vannak olyan szövet­kezetek is, amelyek nem működnek jól, „de ez még nem jelent okot arra, hogy feladjuk.” Részletek

  • Kérvé­nyezhetik az APIA-központokban a gazdák annak a dokumen­tumnak a kibocsátását, amely igazolja hogy a gazda igényelt támogatást, ugyanakkor ebben szerepel a földterület nagysága, az, hogy ellenőrizték az igénylés hitelességét, és ennek alapján támogatást kap. Azok a gazdák, akik földalapú és a vissza­osztott – 10-es (környezet­kímélő gazdálkodás), 11-es (öko­gazdál­kodás), 13-as (hátrányos helyzetű telepü­léseken való gazdál­kodás) – támogatási csomagokban részesülnek, meghite­lezhetik a bankoktól a nekik járó összeget. A bankok által nyújtott kölcsönt az állami garancia­alapból fedezik.  A hitel nem lehet több, mint 80%-a az APIA által meghatá­rozott támoga­tásnak. A bankok által megelő­legezett összeget a kis- és közepes vállalkozóknak nyújtott és a vidék­fejlesztési garancia­alapból fedezi az állam. A szak­tárca és a pénz­intézetek közötti egyezmény alapján a kamatláb a féléves ROBOR értékénél legtöbb 2%-kal lehet nagyobb. Részletek

  • Közvitára bocsátotta a Vidéki Beruházások Finanszí­rozási Ügynöksége a gazdaságok korszerű­sítésére (4.1-es intézkedés) és a biztosítási összegek részleges meg­téríté­sének támoga­tására (17.1-es intézkedés) vonatkozó pályázatok ideiglenes tájékoztatóit. Az érde­keltek június 18-ig küldhetik el javaslataikat és észrevé­teleiket a consultare@afir.info e-mail-címre. A gazda­ságok korszerű­sítésének támoga­tására vonatkozó pályázati lehetőség esetében az előző évekhez képest több lényeges változtatást is bevezetne az AFIR. A támogatás­igénylés benyújtá­sának alap­feltétele a gazdaság mérete (SO-értéke) – 8000 euró SO a minimum, fiatal gazdáknál 12 000 euró SO, utóbbiak esetében a maximum 100 000 euró SO. Az intéz­kedé­sekre magán­személyek nem pályázhatnak, csupán engedélyezett magán­személyek (PFA), egyéni vállalkozások (II), családi vállalkozások, cégek vagy részvény­társaságok. Pályázhatnak továbbá a kutató­állomások, tanintéz­mények mellett mező­gazdasági társasok, közbirto­kosságok, mező­gazdasági szövet­kezetek és a termelői csoportok is. Az AFIR közleménye szerint a 2021–2022 közötti átmeneti időszakban 760 millió euró hívható majd le. Részletek

  • Online petícióban kérik a levendula­termesztők a mező­gazdasági minisztert arra, hogy vegye fel a levendulát is azon növények közé, amelyekért támogatást ad az állam. A tervek szerint 6 millió eurós keret­összegű de minimis, azaz csekély összegű támogatás formájában segítik a gyógy-, aroma- és fűszer­növények termesztőit. A csombor- (borsikafű) és bazsalikom-termesz­tőket hektá­ronként 3 ezer 400 euróval segítenék, a bevetetett terület azonban nem lehet kisebb fél hektárnál. Az édeskömény vetemé­nyekért hektá­ronként 200 euró, a mustár­magért 150, a korianderért 100 euró jár. A támo­gatásban azonban eddig még egyetlen termelő sem részesült. A levendula­ültetvények tulajdonosai arra hívják fel a figyelmet, hogy az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent azoknak a terüle­teknek a kiterje­dése, amelyeken gyógy- vagy aroma­növényeket termesztenek – 16 000 hektárról 1700-ra hektárra. Arra is rámutatnak, hogy jelenleg a Romániában felhasznált levendula 70 százaléka importból származik, a támogatással azonban ösztönözni lehetne a gazdákat abban, hogy bele­vágjanak a levendula­termesztésbe. Részletek
     

Sajtószemle • Aktuális

 

  • Idén 15 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest a 40 év alatti gazdák aránya. Ezzel szemben az Európai Unió tagálla­maiban az átlag­növekedés 11 százalékos volt. A mező­gazdasági minisztérium összesítése szerint Romániában több mint 100 000 fiatal gazdát tartanak nyilván. Adrian Oros mező­gazdasági miniszter arra mutat rá, hogy a gazda­társadalom fiatalítását priori­tásként kezeli a szaktárca. Számos olyan támogatást nyújtanak, amely a fiatalok vidéken való megtele­pedését, illetve a mező­gazdasági tevékenység beindítását szorgal­mazza. Emellett a külföldön élő fiatalok haza­csábítását és a szakágazat felé fordítását is kiemelt célként kezeli a mező­gazdasági minisztérium. Részletek

  • Az évszakhoz képest szokatlanul hűvös tavaszi időjárás lelassította a vegetáció fejlődését, a mező­gazdasági növény­kultúrák is két-, háromhetes késésben vannak a fejlődéssel a sokéves átlaghoz képest. Még nagyobb baj viszont az, hogy a rendkívül bőséges virágzás alapján vártnál jóval gyengébb lesz a gyümölcs­termés, mert a szeles, esős, hűvös időjárás miatt nem jártak a virágok beporzását végző rovarok. A csapadékos, hűvös időjárás a gyümölcs­fák – főként az alma – esetében is kedvez a különböző kórokozók megjele­nésének. Nagyon nagy a fertőzés veszélye a gyakori csapadék és a párás levegő miatt. Az agár­mérnökök szerint június közepéig, közepe utánig nagyon kell vigyázni. Addig tart az intenzív hajtás­növekedés, és ezek a friss, zsenge hajtások nagyon érzékenyek a fertőzé­sekre. Utána már nő a fák ellenálló képessége. A kulcs­fontosságú kezelé­seket most kell elvégezni. Az alma­félék esetében a varasodás és a liszt­harmat elleni kezelést, június közepétől pedig az alma molylepke ellen, ami a nyüve­sedést okozza. Részletek

  • Legkevesebb 25 százalékkal fog emelkedni a sertéshús ára – állítja a Sertés­hús­termelők Országos Egyesülete (APCPR) közle­ményében. A szervezet szerint az ár­emelkedés oka, hogy a sertés­pestis továbbra is agresszívan terjed Romániában, emellett jelentősen, 25%-kal emelkedtek világszinten a takarmány­árak. Az ár­emelke­désből azonban nem a nehéz időket megélt hazai tenyésztők részesednek, hiszen továbbra is rekord­alacsony áron értékesítik a húst a kereske­dőknek. Az afrikai sertés­pestis miatt ugyanis Románia a sertéshús nagy­arányú importjára szorul, a hazai végső fogyasztók pedig gyakor­latilag az európai szinten meg­növe­kedett árakat fizetik meg. Részletek

  • Országszerte 142 afrikai­sertés­pestis-gócot tartanak nyilván jelenleg, ami 36 366 állatot érint – közölte az Országos Állat­egészségügyi és Élelmiszer­biztonsági Hatóság. Az elmúlt héten 15 új sertés­pestis­gócot azonosí­tottak: Bihar megyében nyolcat, Szatmár megyében kettőt, Máramaros megyében pedig egyet. Ugyan­akkor 57 gócot sikerült felszámolni, ezek közül négyet Bihar, hármat Szilágy megyében, kettőt Mára­maros megyében, egyet pedig Szatmár megyében. A kórt, 2017. július 31-i meg­jelenése óta összesen 5744 vad­disznónál is kimutatták 41 megyében. Az ANSVSA felhívja a figyelmet, hogy a sertés­pestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmi­síteni. Részletek
Hírlevél 2021. július 26.
Augusztus 2-ig nyújt­hatják be a méhészek a kifizetési kéréseket az Országos Méhészeti Program keretében kiírt támoga­tásokra. És szintén augusztus 2-ig fogadja az APIA az idei második negyedévi gáz­olajár-támoga­tásra vonatkozó igénylé­seket. Az AFIR közzétette az úgy­nevezett átmenti időszak pályázataira érvényes pontozási rendszert. Bejelentette a 17.1-es (támogatás a növényi kultúrák és állatok biztosí­tására kifizetett összeg részleges megtérí­tésére) és a 9.1-es (termelői csoportok meg­alakí­tásának és működ­tetésének támogatása) intéz­kedések kiírását a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium. Még több újdonság a heti hírlevelünkben.
Hírlevél, 2021. július 19.
Augusztus 9-ig kérvé­nyezhetik az úgynevezett Covid-támogatást azok a gazdák, akik a tej- és húshasznú szarvasmarhákat tenyésztenek. Közölte a szaktárca, hogy idén mekkora területet vetettek be gabonával, napra­­forgóval és repcével. Három, mező­gazdasági iskolába iratkozó diákból egy saját céget indítana vagy pedig folytatná a szülei vállalkozását.
Hírlevél 2021. július 12.
Komoly szigorításokat terveznek bevezetni a saját fogyasz­tásra sertést nevelő gazdák számára. Idén sem volt népszerű a külföldön élő fiatal gazdák haza­csaloga­tását célzó program. Az AFIR újabb pályázatokat írt ki a mezei utak felújítására. A mező­gazdasági miniszter szerint rekordot dönthet idén a gabona­termés. Elemzik annak lehetőségét, hogy idén is de minimis támogatást kapjanak a méhészek.
Cookie