A napraforgó betakarításának közeledtével érdemes felmérni a tavaszi vetésű kultúrák állapotát. Azok a gazdálkodók, akiknek a növényállományát a súlyos talajaszály és a hosszan tartó hőség következtében 30%-ot meghaladó terméskiesés érte, mielőbb tegyék meg a szükséges lépéseket a kárbejelentés érdekében.

A mezőgazdasági minisztérium új támogatási intézkedést készít elő a szarvasmarha-ágazat számára, amelynek célja, hogy enyhítse az állattenyésztőket érintő gazdasági nehézségeket. A tervezet alapján az érintett gazdák állatonként 68 euró összegű támogatásra lehetnek jogosultak, amennyiben megfelelnek az előírt feltételeknek.

Az elmúlt években világszerte egyre nagyobb figyelmet kapott az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda), amely az egyik legjelentősebb inváziós mezőgazdasági kártevővé vált. A Dél- és Közép-Amerikából származó faj mára több kontinensen is megtelepedett, és az Európai Unióban zárlati károsítóként tartják nyilván, ezért megjelenésének nyomon követése kiemelt jelentőségű.

A vidék igazi értékei sokszor a gazdaságok udvarán, a szőlősorok között vagy éppen egy családi vállalkozás mindennapjaiban rejtőznek. Ebben a rovatban Bíró Blanka falugazdász személyes látogatásain keresztül ismerhetik meg a Partium gazdáit, borászatait és azokat a történeteket, amelyek a termékek mögött állnak.

A kiskérődzők pestise (Peste des Petits Ruminants – PPR) a juhok és kecskék egyik legsúlyosabb vírusos megbetegedése. A rendkívül fertőző, gyors lefolyású betegség jelentős gazdasági károkat okoz az állattartóknak, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az emberre és más állatfajokra nem jelent veszélyt.

A Máramaros megyei Domokos adott otthont a VII. Partiumi Búzaösszeöntő Ünnepségnek, amely a Magyarok Kenyere – 15 Millió Búzaszem Program egyik legmeghatóbb és legnemesebb eseménye. A kezdeményezés évről évre arra emlékeztet bennünket, hogy a gazdák munkája nem csupán a termésről szól, hanem az összefogásról, a felelősségvállalásról és az elesettek iránti szeretetről is.

Ez a pályázat kiváló lehetőség azoknak a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknak, amelyek jelentős villamosenergia-felhasználással működnek, és hosszú távon szeretnék csökkenteni energiaköltségeiket. A támogatásból új napelemes rendszerek és kapcsolódó energiatároló megoldások valósíthatók meg, akár teljes finanszírozással is. A projektek kiválasztásánál kiemelt szerepet kap a költséghatékonyság és az, hogy a megtermelt energia elsősorban a vállalkozás saját fogyasztását szolgálja.

A szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD) napjaink egyik legsúlyosabb növény-egészségügyi problémája, azonban a betegséget okozó 'Candidatus Phytoplasma vitis' önmagában nem képes egyik növényről a másikra terjedni. A fertőzés gyors terjedésének kulcsszereplője az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), amely kizárólag a szőlőn fejlődő, szívó-szúró szájszervű rovar. Európa szőlőtermesztő országaiban mára egyértelművé vált, hogy a Flavescence dorée elleni eredményes védekezés elképzelhetetlen a kabóca biológiájának, életciklusának és a fertőzés terjedésében betöltött szerepének alapos ismerete nélkül. A betegség robbanásszerű terjedése szoros összefüggésben áll a vektor elterjedésével, ezért a növényvédelem középpontjába ma már nem csupán a fertőzött tőkék felkutatása, hanem

A legtöbben csak annyit látnak, hogy aratáskor egymást érik a gabonával megrakott kamionok az utakon. De vajon mi történik azután, hogy a termény elhagyja a földet? Erre kerestem a választ a nagyszalontai Ardealul Trading SRL gabonaátvevő és kereskedelmi központjában.

A szőlőtermesztés világszerte, így Európában is egyre komolyabb növény-egészségügyi kihívásokkal néz szembe. A klímaváltozás, a nemzetközi növényanyag-forgalom növekedése, valamint az inváziós károsítók és kórokozók terjedése új veszélyforrásokat jelent a termesztők számára. Ezek a tényezők nemcsak a termés mennyiségét és minőségét veszélyeztetik, hanem hosszú távon a szőlőültetvények fenntartható működését, a borvidékek versenyképességét és a tradicionális borkultúra fennmaradását is.