A Máramaros megyei Domokos adott otthont a VII. Partiumi Búzaösszeöntő Ünnepségnek, amely a Magyarok Kenyere – 15 Millió Búzaszem Program egyik legmeghatóbb és legnemesebb eseménye. A kezdeményezés évről évre arra emlékeztet bennünket, hogy a gazdák munkája nem csupán a termésről szól, hanem az összefogásról, a felelősségvállalásról és az elesettek iránti szeretetről is.

Ez a pályázat kiváló lehetőség azoknak a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknak, amelyek jelentős villamosenergia-felhasználással működnek, és hosszú távon szeretnék csökkenteni energiaköltségeiket. A támogatásból új napelemes rendszerek és kapcsolódó energiatároló megoldások valósíthatók meg, akár teljes finanszírozással is. A projektek kiválasztásánál kiemelt szerepet kap a költséghatékonyság és az, hogy a megtermelt energia elsősorban a vállalkozás saját fogyasztását szolgálja.

A szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD) napjaink egyik legsúlyosabb növény-egészségügyi problémája, azonban a betegséget okozó 'Candidatus Phytoplasma vitis' önmagában nem képes egyik növényről a másikra terjedni. A fertőzés gyors terjedésének kulcsszereplője az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), amely kizárólag a szőlőn fejlődő, szívó-szúró szájszervű rovar. Európa szőlőtermesztő országaiban mára egyértelművé vált, hogy a Flavescence dorée elleni eredményes védekezés elképzelhetetlen a kabóca biológiájának, életciklusának és a fertőzés terjedésében betöltött szerepének alapos ismerete nélkül. A betegség robbanásszerű terjedése szoros összefüggésben áll a vektor elterjedésével, ezért a növényvédelem középpontjába ma már nem csupán a fertőzött tőkék felkutatása, hanem

A legtöbben csak annyit látnak, hogy aratáskor egymást érik a gabonával megrakott kamionok az utakon. De vajon mi történik azután, hogy a termény elhagyja a földet? Erre kerestem a választ a nagyszalontai Ardealul Trading SRL gabonaátvevő és kereskedelmi központjában.

A szőlőtermesztés világszerte, így Európában is egyre komolyabb növény-egészségügyi kihívásokkal néz szembe. A klímaváltozás, a nemzetközi növényanyag-forgalom növekedése, valamint az inváziós károsítók és kórokozók terjedése új veszélyforrásokat jelent a termesztők számára. Ezek a tényezők nemcsak a termés mennyiségét és minőségét veszélyeztetik, hanem hosszú távon a szőlőültetvények fenntartható működését, a borvidékek versenyképességét és a tradicionális borkultúra fennmaradását is.

Több változást is eszközöltek a szervezők, de mind bejött: két este is teltházas volt a Károlyi-kastély parkjában kialakított borudvar, ahol 15 pincészet kínálta kóstolásra legjobb borait.

Az elmúlt hétvégén három napon keresztül a jazz dallamai, a minőségi borok és a nyáresték különleges hangulata töltötte meg Szatmárnémeti történelmi belvárosát. A rendezvény ismét bebizonyította, hogy a kultúra, a gasztronómia és a közösségi élmények találkozása felejthetetlen pillanatokat teremt minden korosztály számára.

Az APIA közzétette a „Pénzügyi támogatás a méhészeti ágazat beavatkozásaihoz a 2023–2027-es Stratégiai Terv keretében”, 2026-os támogatási évre vonatkozó tájékoztató útmutatót, amely a méhészek és méhészeti szervezetek számára nyújt részletes információkat a támogatások igénylésének feltételeiről.

Június közepére több partiumi térségben megkezdődött, helyenként pedig már a végéhez közeledik az őszi árpa betakarítása. A gazdák beszámolói alapján az idei termés mennyisége és minősége településenként jelentős eltéréseket mutat, ugyanakkor szinte mindenütt közös tapasztalat a felvásárlási árak csökkenése.

Június 19–21. között újra megrendezik Szatmárnémetiben a Samfest Jazz&Wine fesztivált, amely ezúttal is a dzsessz, a minőségi borok és a különleges nyáresti hangulat jegyében várja a közönséget a történelmi városközpontban. A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, a G. M. Zamfirescu Kulturális Központ és a Partiumi Falugazdász Hálózat partnerségében megvalósuló rendezvény idén is elhozza a nyáresték varázsát a történelmi belvárosba.