×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Tudásmorzsa

Támad a perenoszpóra, így védekezzen

2021.07.17 - 01:07
A lisztharmat és a szürkepenész mellett a perenoszpóra (Plasmopora Viticola) okozza a legnagyobb károkat szőlőültetvényeinkben. Észak Amerikában fedezték fel 1834-ben, ahonnan a kereskedelem révén hamar elterjedt a Földön, hatalmas károkat okozva, amelyet tovább erősített a hasonló időben pusztító szőlőgyökértetű (filoxéra).

Fotó: www.glissando.ro

Európában először 1878-ban Franciaországban észlelték, ahonnan néhány év alatt az egész kontinens szőlőültetvényeit megfertőzte. Alig pár év leforgása alatt már Romániában Buzau megyében is észlelték, ekkor 1887-et írtunk. A betegségnek kedvező években 10-től akkár 80% os terméskiesést is okozhat, valamint meggátolja cukorképződést a szőlőben, így az ebből készített bor gyenge minőségű lesz.

A perenoszpóra szaporodásához 20 Celsius fok feletti hőmérséklet valamint megnövekedett páratartalom szükséges, ekkor a gomba spórái 6-10 óra alatt képződnek és elszaporodnak. A betegség a szőlő egész földfeletti részét megtámadja, úgy a leveleket, termést és hajtásokat is. Kezdetben a leveleken körülbelül 1 cm átmérőjű olajos, sárga folt jelenik meg, ami a levél fonákján fehér penészgomba formájában található. Idővel ezek a foltok bebarnulnak és az egész levelek elhalnak, ugyanez történik a fürtökkel is, így amennyiben a szaporodáshoz kedvező feltételek vannak nagyon gyorsan nagy károkat tud okozni.

Fotó: www.glissando.ro

A betegség elleni védekezés egyik legfontosabb pillére a megelőzés, a vegetáció végén meg kell semmisíteni a száraz leveleket, a szármaradványokat, meg kell tisztítani a tőkék felületeit, hogy megsemmisüljenek a gomba spórái. A kémiai védekezést már tavasszal el kell kezdeni egy 5 százalékos, réztartalmú lemosó permetezéssel valamint vegetációban mankoceb, rézhidroxid, metiram, piraklostrobim, metalazil, de régi tapasztalatok szerint egy 2-3 % kékköves oltottmeszes permetezés is megmenti szőlőültevényeinket e nagyon agresszív gomba nyomása alól.

A peronoszpóra és lisztharmat elleni védekezés hívta életre az úgynevezett rezisztens szőlőfajtákat, amelyeket a direkttermő és az európai Vitis viniféra fajok keresztezéséből hoztak létre. A cél a minőségi borszőlő előállítása volt, mindezt úgy, hogy a betegségekkel szembeni ellenálló képesség megmaradjon. Sok francia, német borász dolgozott az ilyen termő hibridek létrehozásán. Közülük pár Magyarországon is ismertté és elterjedtté vált. Ilyen volt a Százszoros, a Baco, az Aurora, a Feri szőlő, a Pannonhalmi kék, de a legismertebb ilyen rezisztens fajta a Seyve-Villard lett. Ez utóbbit használták fel a magyar nemesítők több ismert borszőlőfajtánk létrehozására, úgy mint Bianca, Medina, Zalagyöngye, Lakhegyi mézes…stb. (Dr. Zanathy Gábor: Agro napló, Országos mezőgazdasági szakfolyóirat – VIII. évfolyam - 2004/12.)

Jelenleg optimálisak a feltételek a gomba terjedéséhez, ezért megfelelő kémiai védekezés nélkül nagyon kicsi az esélyünk az egészséges termésre. Ezért kérem, keressék bizalommal falugazdászokat, valamint a gazdaboltokban dolgozó agrármérnök kollégáimat.

Gődér Imre falugazdász

A szőlőtermesztés múltja és jelene Bogdándon
A tövisháti szőlőtermesztés hagyománya több évszázados múltra tekint vissza. Ezt bizonyítja a régi nagy magyarországi 1884-es borászati térkép is, hiszen ezen régióból Dobra, Sarmaság, Balla, Sámson mellett Bogdánd is fellelhető.
Támogatják az érés előtt szüretelő szőlőtermesztőket
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a 868/2018. számú kormány­határozat kiegészítése, amely arról rendelkezik, hogy a 2023-ig tartó időszakban európai uniós támoga­tásban részesül­hetnek a hazai borter­melők. Hektá­ronként 5840 lejt adnak azoknak a szőlő­termesz­tőknek, akik érés előtt előtt szüretelnek, csökkentve a később piacra kerülő bor mennyi­ségét.
Uniós támogatásban részesülhetnek a hazai bortermelők
Elfogadta legutóbbi ülésén a kormány azt a határozatot, amely kiegészíti a 868/2018. számú kormányhatározatot, így az rendelkezik arról, hogy hogyan részesülhetnek a hazai bortermelők európai uniós támogatásban a 2023-ig tartó időszakban. Románia 2023-ig 45.844.000 eurót használhat fel erre a célra.
Cookie