×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírek

Megszavazták a közös agrárpolitika reformját

2020.10.24 - 13:22
Megszavazták Brüsszelben a közös agrárpolitika reformját. Románia a Közös Agrárpolitika keretében 20,5 milliárd eurót kap, ebből 13,5 milliárdot közvetlen kifizetésekre, 365 millió eurót piactámogatási intézkedésekre, 6,7 milliárd eurót pedig vidékfejlesztésre.

 

Csak a rugalmas, fenntartható és válságbiztos agrárpolitika garantálhatja, hogy a gazdálkodók továbbra is biztosítani tudják a biztonságos élelmiszerellátást az Európai Unió egészében - szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői a 2022 utáni, hét évre szóló közös agrárpolitika reformjáról elfogadott álláspontjukban pénteken.

 

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén 425 szavazattal, 212 ellenében és 51 tartózkodás mellett elfogadott álláspontban a képviselők támogatták azt a szakpolitikai irányváltást, amelynek köszönhetően az uniós agrárpolitika a jövőben jobban igazodna az egyes tagországok egyedi igényeihez.

 

Véleményük szerint a kormányoknak agrárpolitikai stratégiájukra vonatkozó tervet kellene készíteniük, és az Európai Bizottsággal jóvá kellene hagyatniuk, amelyben felvázolják, miként szándékozzák a gyakorlatban végrehajtani az uniós célkitűzéseket. A képviselők leszögezték, a stratégiai terveknek összhangban kell állnia a 2015-ös, éghajlat-politikai fellépésről szóló párizsi megállapodással.

 

 

 

 

Megerősítették az éghajlat- és környezetbarát elemeket a közvetlen kifizetések feltételei között. Ez azt jelenti, hogy a feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetésben szeretne részesülni. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a tagállamok uniós támogatásaik legalább 30 százalékából segítsék a gazdálkodókat megbirkózni az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntartható kezelésében és a biológiai sokféleség megőrzésében.

 

Az EP a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítaná. Kevesebb pénzt juttatna a nagyüzemeknek, azonban több támogatást szeretne a kisvállalkozásoknak és a fiatal gazdálkodóknak.

 

A képviselők elutasították az összes olyan módosító indítványt, amely kizárólag a hústartalmú termékek esetében engedélyezték volna a húsra vonatkozó elnevezéseket. A növényalapú termékek elnevezésében nincs változás. Szigorítani kívánják azonban a szankciókat azokkal szemben, akik több alkalommal is megsértik az uniós szabályokat például a környezetvédelem vagy az állatjólét terén.

 

A nemzeti kifizetések legalább 4 százalékát a fiatal gazdáknak kell elkülöníteni. Jelenleg ugyanis 57 év az unió gazdálkodóinak átlagéletkora. A pánteken megszavazott, hét évre szóló Közös Agrárpolitika előírásai értelmében azok a fiatal gazdák (legfeljebb 40 évesek), akik először kezdenek megőgazdasági vállalkozásba, 5 év helyett 7 évre kapnak úgynevezett kiegészítő támogatást. A vidékfejlesztési fejezetben a fiatal gazdák támogatása 70 000 euróról 100 000 euróra nő. A Parlament külön nyomatékosítja azonban, hogy uniós támogatásban csak azok részesülhetnek, akik legalább minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Automatikusan ki kell zárni azokat, akik repülőtereket, vasúttársaságokat, vízműveket, ingatlanügynökségeket, illetve állandó sport- és rekreációs területeket üzemeltetnek. Jelenleg az Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségánek 6.1-es intézkedése rendelkezik a fiatalok vidéken való megtelepedésének támogatásáról. Eszerint idén fiatal gazda a pályázat útján 40, illetve 50 ezer euró támogatást kérhetett a gazdaság SO-értékétől függően. Ezt két részletben folyósítják, a szerződés megkötése után a teljes összeg 75 százalékát, a második részletet pedig legtöbb három éven belül.

„Az Európai Néppárt által támogatott elképzelések összhangban állnak az RMDSZ ez irányú törekvéseivel. A tervek szerint az uniós mezőgazdaság fenntarthatóbbá válik, megmaradnak a meglévő munkahelyek és újak jönnek létre, főként a fiatal gazdálkodók számára. Fontosnak tartom, hogy az új technológiák támogatásának, az adminisztratív terhek csökkentésének, és nem utolsó sorban a környezetkímélő eljárásoknak és a biogazdálkodások hangsúlyosabb támogatásának köszönhetően a mezőgazdaság vonzóbbá válhat a fiatalok számára” – fogalmazott Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője.

 

Fogyasztói oldalról is előnyös az átalakított mezőgazdasági politika, számukra biztosítva lesz a hozzáférés a minőségi, biztonságos, európai, lehetőleg minél közelebb beszerezhető mezőgazdasági termékekhez. Románia agráripari fejlesztései számára lényeges garanciákat fogadtunk el, az átmeneti tagállami támogatások lehetőségének megőrzésével, párhuzamosan a szükséges, de nem túlzó klímavédelmi intézkedésekkel” – összegzett Vincze Loránt.

 

Az újragondolt KAP jelentősebb szerepet szán a tagállamoknak a beavatkozásokban. Fennmarad a két pillér és a két mezőgazdasági alap (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap), amelynek intézkedései az országos programokat segítik. A közvetlen kifizetések továbbra is az agrárpolitika kiemelt részei maradnak. A mezőgazdasági politika zöldebb lesz, miközben elegendő rugalmasságot biztosít a tagállamoknak. Románia a Közös Agrárpolitika keretében 20,5 milliárd eurót kap, ebből 13,5 milliárdot közvetlen kifizetésekre, 365 millió eurót piactámogatási intézkedésekre, 6,7 milliárd eurót pedig vidékfejlesztésre.

Ezt várják el a közép-kelet-európai országok az EU-s agrárreformtól
A visegrádi országok agrárkamarái, a Cseh Mezőgazdasági Szövetség, valamint a Román Szövetség a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért közös nyilatkozatban fogalmazták meg az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos elvárásaikat, javaslataikat.
Cookie