×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. szeptember 6.

2021.09.06 - 19:13
Idén ősszel 52 millió lejt különí­tenek el a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásának finan­szíro­zására. Október 18-án kezdi az egységes területalapú támogatási kérelmek előlegének a folyósítását az APIA. A támogatási összeg 5 százaléktól akár 100 százalékos megvonását is kockáztatják azok a gazdák, akik engedély nélkül égetik el a száraz növényeket, illetve azok marad­ványait a szántó­földeken valamint a legelőkön. Az energia­árak növeke­dése és más tényezők átlagban 10-12 százalékos élelmiszerdráguláshoz vezethetnek a következő hóna­pokban, és a sertés­hús, a tejtermékek és a kenyér drágulása ennél is nagyobb mértékű lehet.

 

Támogatások

  • November 26-ig kérhetnek európai uniós támogatást az Országos Vidék­fejlesztési Alapból három különböző pályázatban a fiatal gazdák, a társulások valamint a piaci szereplők partner­ségi kapcso­latait és a helyi piacok kialakí­tását tervezők. A fiatal gazdák számára elkülönített költség­vetés (6.1-es alintéz­kedés) 100 millió euró, amelyből 30 millió a hegyvidéken élő gazdák számára érhető el. Egy gazda mintegy 60-70 ezer eurót igényel­het. A kis gazda­ságok fejlesztését célzó projektekre kiírt támoga­tások (6.3-as alintéz­kedés) költség­vetése 87 millió euró, ebből 26 millió a hegyvidéki gazdasá­goknak jár. Egy pályázó legfeljebb 15 ezer eurót hívhat le kis­gazda­ságának fejlesz­tésére. A 100%-ban vissza nem térítendő támoga­tásokat három évre adják, és két részletben folyósítják. A támo­gatási szerződés aláírásakor 75%-ot adnak, majd a helyes elszámolás után a fenn­maradó 25%-ot, amelyet 2025. december 31-ig utalnak. A be­szállítói és a kiszolgálói láncok fejlesz­tésére kiírt program (16.4-es alintéz­kedés) esetében egyaránt jogosultak a pályázásra az egyéni termelők, gazdasági társulások, civil szerve­zetek. Egy pályá­zatban legfeljebb 250 ezer euró hívható le például tanulmányok elvégzésére, beruhá­zásokra. Ennél a pályá­zatban 50-70%-os a vissza nem térítendő támogatás mértéke. A pályázati kérel­meket november 26-ig lehet benyújtani. Részletek
  • Idén ősszel 52 millió lejt különí­tenek el a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásának finanszírozására – jelentette be Adrian Oros mező­gazdasági miniszter. Határidőt nem közölt, csupán azt, hogy a csekély összegű támogatás a tavalyi modell szerint fog történni. 2020-ban a méhészeti támogatás iránti kérelem leadásának utolsó napja szeptember 15-e volt, a méhé­szeknek akkor kifizetett támogatás összege 25 lej volt méh­csalá­donként. A programra akkor mintegy 50 millió lejt szánt a kormány. A leg­utóbbi kormányülésen egyébként elfogadták az Országos Méhészeti Program részleteit szabályozó 339/2020 számú kormány­határozat módo­sítását. Ennek értelmében jelentősen nő a program 2020–2022 közötti időszakra szóló keret­összege. A program célja a méhészeti termékek előállí­tásának és forgalma­zásának jobbítása – nem önjáró méhészeti járművek (méhészeti utánfutó, méhész­pavilon), nem önjáró, a méhkaptárok vándorlás alatti fel- és lerakodására alkalmas eszközök, valamint az elit besorolású és szaporítási méhé­szetekben használt eszközök vásárlására lehet pályázni. Részletek
  • Október 18-án kezdi az egységes területalapú támogatási kérelmek előlegének a folyósítását a Mezőgazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség – tájékoztat az intézmény közleménye. Az elő­leget a kis- és nagygazdák egyaránt kapják, függetlenül attól, hogy terület­alapú vagy állat­tenyésztési támogatást igényeltek. Az APIA szerint a területalapú támogatások esetében az előleg a végösszeg 75, a vidék­fejlesztési támogatásoknál 85 százalékát teszi ki. Március 1-je és május 17-e között 802 956 igénylést nyújtottak be a gazdák, összesen 9 823 979 hektár területre. Tavalyhoz képest a kérelmek száma 24 008-al csökkent, azonban a terület nagysága, amelyre támogatást igényeltek, 9041 hektárral nőtt. A gazdáknak idén összesen 2 510 000 000 eurót adnak támoga­tásként, az általuk megművelt földterület nagyságának függvé­nyében. Az állat­tartó gazdák 170 490 000 euróra pályáz­hattak. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség arra figyelmezteti a növény­termesztő és állattenyésztő gazdákat, hogy a támogatási összeg 5 százaléktól akár 100 százalékos megvonását is kockáztatják abban az esetben, ha engedély nélkül égetik el a száraz növényeket, illetve azok marad­ványait a szántó­földeken valamint a legelőkön. Mindazok, akik szántóföldi gazdál­kodással foglal­koznak, beleértve az ideiglenes réteken való gazdál­kodást is, nem szabad, hogy elégessék a tarlót és/vagy a kultúrák betaka­rítása után található növényi mara­dékokat (gabonafélék szalmáját, a krumpli és más növények szárát, kukoricacsutkát, napraforgó vagy repce szárát stb.), valamint az ideiglenes réteken a kaszálás után maradt füvet. (GAEC 5 – Szántó­területek esetében tarlóégetés, illetve más növényi típusú maradékok égetése nem megengedett.) Ugyancsak tilos az állandó réteken a növényzet és a kaszálás után maradt fű elégetése. (GAEC 8 – Gyep­területek felégetése nem megen­gedett.) A szak­emberek arra figyelmez­tetnek, hogy az erdőállományt, a talaj minőségét veszélyez­tetik és a környezetet is szennyezik azok, akik az udvarukon, kertjükben és a lakó­épületek közelében lévő telkeken elégetik a száraz növényzetet. Az ellen­őrizetlenül hagyott lángokat ugyanis könnyen terjeszti a szél, és jelentős anyagi károk is keletkez­hetnek. Részletek
  • 2500 lejes bírságot kockáz­tatnak azok, akik a szántó­földön vagy a legelőn rakják le a szemetet. A szabály­sértők azonosítása a helyi rendőrségek feladata, de a környezet­védelmi őrség is kiszabhatja a bírságokat. Az elmúlt idő­szakban ország­szerte átfogó kampány zajlott annak érdekében, hogy a mező­gazdasági területeken tárolt hulladék­hegyek gazdáit azonosítsák. Az érin­tetteket a büntetés befizetése mellett arra is kötelezik, hogy a lehető legrövidebb időn belül megtisztítsák a területet a szeméttől. Részletek
  • Január 1-én kezdheti meg működését a Mező­gazdasági Termékek Minőség és Marketing Ügynöksége (ACMPA). A tervek szerint ennek az intéz­ménynek a feladata a Romániában előállított mező­gazdasági és élelmiszer­ipari termékek, azon belül is elsősorban a hagyo­mányos-, illetve a bio­termékek népszerű­sítése lesz, idehaza és külföldön egyaránt. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Miniszté­riumnak alárendelt ügynökség létre­hozásáról szóló törvény még 2019-ben született meg, eszerint az ACMPA-nak már tavaly januártól működnie kellett volna, a Ludovic Orban vezette kormány azonban sürgősségi rendelettel felfüg­gesztette a megala­pítást előíró jogszabályt. Marian Cioceanu, a Bio Románia Egyesület elnöke azt nyilatkozta, hogy ha nem fog működni, nincs esély arra, hogy 2030-ra környezet­barát technológiával történjen a mező­gazdasági területek 25 száza­lékának a művelése, ahogy azt az Európai Unió elvárja. Romániában jelenleg 10 ezer körüli a bio­gazdaságok száma. Ezek 470 ezer hektáron gazdál­kodnak, ami a teljes termő­terület 3 százaléka. Részletek
  • A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján ebben az időszakban 22,2 milliárd lejnyi (4,48 milliárd euró) kölcsönt nyújtottak a kereskedelmi bankok a mező­gazdasági vállalko­zásoknak, ami az előző esztendő január–júniusához képest közel 17 százalékos növekedést jelent. A teljes hitel­állomány tekinte­tében az agrárium részesedése változatlanul az ötszázalékos vonal alatt marad, ponto­sabban 4,6 százaléka az első hat hónapban kihelyezett 477 milliárd lejes (96,5 milliárd euró) össz­volu­mennek. A Ziarul Financiar című gazdasági újság elemzése szerint több mint tízezer mező­gazdasági vállal­kozást jegyeztek be az idei első negyed­évben, ötször annyit, mint a múlt esztendő azonos periódu­sában. Ez első­sorban azért meglepetés, mert a 2020-as az utóbbi évtizedek egyik leg­nehezebb éve volt az ágazatnak. A be­fektetők érdeklő­dését elsősorban az keltette fel, hogy a terület­alapú támogatás, az európai alapokhoz való aránylag könnyű hozzáférés, a gabona­félék történelmi magas ára és a várható rekord­termés okán az agrárium nyereséges szektornak számít. Részletek
  • Az energia­árak növeke­dése és más tényezők átlagban 10-12 százalékos élelmiszer-dráguláshoz vezethetnek a következő hóna­pokban, és a sertés­hús, a tej­termékek és a kenyér drágulása ennél is nagyobb mértékű lehet – nyilatkozta a Sindali­menta Élel­miszer­ipari Szak­szervezeti Szövetség elnöke. Dragoş Frumosu emlékez­tetett arra, hogy a villamos energia közel száz száza­lékkal drágult, a földgáz és az üzem­anyagok ára is emelkedett, ráadásul tavaly aszályos év volt és kitört a világ­járvány is. Elképzel­hetőnek nevezte a sertéshús akár 25 százalékos, és a tej­termékek 15 százalékos drágulását. Kifejtette, hogy a kenyér drágulását is elke­rülhe­tetlen­nek tartja az energiaárak emelkedése miatt, a pékségek nagy többsége ugyanis villamos árammal fűti a kemencéit. Szerinte a sütőipari termékek mintegy 25 százalékkal drágul­hatnak. A szak­szervezeti vezető kitért arra is, hogy az élelmiszer­árak emelése az eladások csökke­néséhez és elbocsá­tásokhoz vezethet az ágazatban. Részletek
  • 2020-ban a kenyér és a gabona­félék ára EU-szerte körülbelül 2,5-szeres különbséget mutatott az adatok szerint, azaz ennyivel volt magasabb a legdrágább tag­államban az átlagár, mint a leg­olcsóbban – derült ki az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat adataiból. Ha az uniós átlagot 100 százaléknak vesszük, akkor Dániában 153 százalékos aránnyal számít a leg­drágáb­bnak, míg 56 százalékkal Romániában a leg­olcsóbb­nak a kenyér. Ausztria 135 százalékkal a második. Ezután három ország állhatott még fel a képzelet­beli dobogó harmadik fokára, Luxemburg, Finnország és Svédország. Utóbbiak közül minde­gyikben 127 százalékos átlagárat mutattak a helyi adatsorok. Átlag feletti volt még Ciprus, Málta, Olasz­ország, Írország, Belgium, Francia­ország, Görög­ország, Spanyol­ország, Szlovénia, Német­ország és Horvát­ország átlagos kenyér ára. Éppen az Európai Uniós átlag alatti szintet érte el Észtország, majd Portugália, Szlovákia, Hollandia és Lettország következett a sorban. Nyolcvan százalék feletti érték szerepel Litvánia, de Csehor­szágban már ez alatt a szint alatt kapható a kenyér. Magyar­országon is nyolcvan százalék alatti ez az érték. Lengyel­országban 70 százalékos, Bulgáriában 67 százalékos, míg Románia a már említett 56 százalékos ez az árszintindex. Részletek
  • Az uniós parlamenti képviselők szigorúbb szabályokat akarnak bevezetni az anti­bioti­kumok állatokon történő alkalma­zására vonatko­zóan. A hírek szerint az EU parlamenti képviselői szigorúbb szabályokat tartanak optimá­lisnak az anti­biotiku­mok állat­gyógyászati alkalma­zására vonat­kozóan. Az Európai Parlament Környezet­védelmi Bizottsága felkérte az Európai Bizottságot, hogy hivatalosan öt anti­biotikum-csoportot soroljon úgy­nevezett tartalék anti­bioti­kumok közé. Ez azt jelentené, hogy ezeket már nem lehet használni. A tartalék anti­bioti­kumok olyan gyógyszerek, amelyeket fertőző betegségek kezelésére használnak, amikor a normál anti­bioti­kumok már nem működnek. A cél az, hogy ezeket a szereket a lehető leg­szigorúbban használják, hogy az antibio­tikum-rezisztencia kialakulása révén ne veszélyez­tessék hatékony­ságukat az embe­rekben. Egyes vélemények szerint van egy másik módja is annak, hogy tovább csökkentsük az antibio­tikumok haszná­latát az állat­gyógyá­szatban. Jelentősen javítani kellene a tartási körülmé­nyeken, különösen a baromfi­tenyésztésben. Részletek
Hírlevél 2021. szeptember 20.
Közvitán az a kormány­határo­zat, amely a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásáról rendelkezik. Közzétették a egységes terület­alapú támogatás, a redisztributív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás tervezett értékét. Szeptember 15-től meg­nyitották azt a hatodik időszakot, amikor benyújt­hatók az erdősítési támoga­tások kérelmei. Az APIA elkezdte a szarvas­marha­tenyésztőknek szánt, úgynevezett Covid-támogatás folyósítását.
Hírlevél 2021. szeptember 13.
Az Országos Vidék­fejlesztési Program keretében 87 millió euró támogatást kínálnak a kis méretű gazda­ságok felzárkóztatására. Októbertől 1 millió euróra pályáz­hatnak a hazai önkor­mányzatok a 4.3-as intézkedés keretében a vidéki infra­struktúra fejlesztésére, mező­gazdasági utak létesítésére és korszerűsítésére. Átlépte a 230 ezres határt a Romániában nyilván­tartott traktorok száma. Háromszáz­negyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működte­téséhez. Sikeres volt a Partiumi Falugazdász Hálózat Vidék a városban rendez­vénye.
Hírlevél 2021. augusztus 30.
November 26-ig kérhetnek európai uniós támogatást az Országos Vidékfejlesztési Alapból három különböző pályázatban a fiatal gazdák, a társulások valamint a piaci szereplők partnerségi kapcsolatait és a helyi piacok kialakítását tervezők. Szeptember 7-én lép hatályba az Európai Bizottság új rendelete, amely módosítja a prémes állatoktól eltérő, nem kérődző haszon­állatok állati eredetű fehérjével való takar­mányo­zásának tilalmát. Augusztus utolsó hetében az európai terménypiacon a búzaárak tonnánként 273 eurós történelmi magasságba emelkedtek. 
Cookie