- Az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának prognózisa szerint Romániában idén 51 ezer tonna dió terem, 1,5 százalékkal több, mint tavaly – ezzel idén is az Európai Unió legnagyobb diótermelőjének számít hazánk. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint az idei első félévben 3600 tonna dióbelet exportált Románia, 15 800 000 euró értékben – az export nagy része Németország, Franciaország, Hollandia, Olaszország és Ausztria felé irányult. Tavaly 5200 tonna dióbelet értékesített Románia külföldön, az export értéke 25 000 000 euró volt. A dió iránt a kiskereskedelmi forgalomban karácsony és szilveszter idejln a legnagyobb a kereslet. Az economica.net gazdasági portál adatai szerint az elmúlt években megszaporodtak a dióültetvények Romániában. 2017-ben a statisztikákban még csak 1 842 000 fa szerepelt, 2020-ra azonban ez a szám 2 067 000-ra őtt. A romániai diótermelés jelentékeny része azonban háztáji eredetű. Viszonylag kevés dióültetvény van az országban, azok zöme is legfeljebb 5 hektáros. Gazdasági elemzők szerint ennek az az oka, hogy nem megoldott a hazai finanszírozás. Részletek
- Az Európai Bizottság rendkívüli intézkedéseket fogadott el a bor-, zöldség- és gyümölcságazat segítésére, az intézkedések közé egyebek mellett a kockázatkezelési alapok, valamint a termelői szervezeteknek nyújtott fokozott támogatás tartozik. A borágazatra vonatkozó rendkívüli intézkedések értelmében az uniós országok bármikor módosíthatják vonatkozó támogatási programjaikat, noha erre általában évente csak kétszer van lehetőség. A promóciós és tájékoztatási tevékenységek, a szőlőültetvények szerkezetátalakítása, a zöldszüret és a beruházások esetében az uniós bizottság 2022. október 15-ig meghosszabbította az EU-költségvetésből származó megnövelt hozzájárulás nyújtásának lehetőségét. A zöldség- és gyümölcságazatban a termelői szervezeteknek nyújtott uniós támogatást az Európai Bizottság a továbbiakban úgy kompenzálja, hogy az legalább a tavalyi szint 85 százaléka legyen, még akkor is, ha az idei érték alacsonyabb. Ezt a kompenzációt akkor nyújtják, ha a termelés csökkenése a termelői szervezet befolyásán kívül eső természeti katasztrófákhoz, éghajlati eseményekhez, növénybetegségekhez vagy kártevőfertőzésekhez kapcsolódik, és a termelés szintje az előző évhez képest legalább 35 százalékkal alacsonyabb. Részletek
- Részben a kínálat szűkössége, valamint a búza és a pálmaolaj iránti keresletnövekedés hatására szeptemberben már a második egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint a szeptemberi árindex 130 pont lett, 1,2 százalékkal magasabb az augusztusinál és 32,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Szeptemberben a szemestermények árindexe átlagosan 2 százalékkal haladta meg az augusztusi szintet, amiben döntő szerepe volt a búza 4 százalékos drágulásának. A búza átlagára 41 százalékkal nőtt tavaly szeptemberhez viszonyítva. A FAO szeptemberi növényi olaj árindexe 1,7 százalékkal nőtt havi és mintegy 60 százalékkal éves összevetésben annak hatására, hogy a pálmaolaj világpiaci ára 10 éves csúcsra emelkedett. A tejtermékek árindexe 1,5 százalékkal, a cukoré pedig 0,5 százalékkal emelkedett szeptemberben augusztussal összevetve. A hústermékek árindexe gyakorlatilag stagnált szeptemberben és 26,3 százalékkal nőtt tavaly szeptemberhez képest. Részletek
- Veszélybe sodorja az Európai Unió élelmiszer-önellátását a Green Deal, míg a kisgazdaságokat tönkreteszi. Ráadásul feleslegesen, mert az agrárium globális kibocsátása nem csökken, noha ez lenne a stratégiák célja – állapította meg friss hatásvizsgálatában a kieli egyetem. Eszerint a jólét csökkenése a jelenlegi éves jövedelmi szinthez képest átlagosan fejenként 157 eurós, vagyis több mint 54 ezer forintos visszaesést eredményezne. Ezen felül az élelmiszerek jelentős drágulása növelné a lakosság terheit: a marhahús 58 százalékkal, a sertéshús 48 százalékkal, míg a tej 36 százalékkal kerülne többe 2030-ra. A zöldség és a gyümölcs ára 15 százalékkal emelkedne, míg a gabonafélék és az olajos magvak 13-15 százalékkal drágulnának. Ezzel szemben az unión kívüli országokban az áremelkedés a húsféléknél mindössze 7-10, a zöldségeknél és gyümölcsöknél 3-4 százalék körül alakulna. A legnagyobb pofont a nitrogénmérleg csökkentése adná: a gabonafélék és az olajos növények termesztése, valamint a marhahústermelés több mint húsz százalékkal esne vissza az EU-ban. A hatástanulmány szerint az intézkedések nyertesei a versenyképes nagyüzemek lennének, mivel a szigor jelentős önköltséggel, de a hozzáadott érték növekedésével is jár, ám a kistermelők többsége hamar csődbe menne. Részletek
- Október 7-e és 10-e között Budapesten mutatkozott be több, Szatmári Termék védjegyes portéka. A magyar fővárosban szervezett Vadászati Világkiállítás részét képezte ugyanis az idei OMÉK – Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás, amelyre meghívást kaptak a partiumi falugazdászok is. A falugazdászok budapesti standján ott voltak a St. Martin’s Elixir lekvárjai és szörpjei, Boda László és Bokor Rolland méhészeti termékei, a Seva Sana hidegen préselt növényi olajai, a Miyo természetes kozmetikumai, a Sályi kerémiák, a Dobra Wine idei szőlője, Simon László gyümölcsei, valamint a Nachbil remek borai és sajtjai. Az eseményen a falugazdászok Szatmár más értékeire is felhívták a figyelmet a Szatmár Megyei Múzeum által készített szórólapokkal, amelyekkel elsősorban a turisztikai látványosságokra irányítják rá a figyelmet. „Újabb fontos lehetőséget kapott a Szatmári Termék védjegy és Szatmár megye arra, hogy egy rangos eseményen mutatkozzon be. Megtiszteltetés a meghívás” – mondta Magyar Lóránd, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátora. Részletek
|
|
