×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2021. május 31.

2021.06.01 - 10:12
Egyelőre nincs megálla­podás az új Közös Agrár­politikáról, befagytak a tárgyalások. Kiegészítették a hazai bortermelők európai uniós támogatását szabályozó kormányhatározatot. Közvitán a fiatal gazdákat érintő 6.1-es alintézkedés. Kongatják a vész­harangot a román mezőgazdasági érdek­védelmi szervezetek. Mesterséges inteligencia vizsgálja, hogy boldogok vagy szomorúak, agresszívek vagy izgatottak az állatok.

 

Támogatások

 

  • Befagytak a tárgyalások, egyelőre nincs megálla­podás az új Közös Agrár­politikáról, amelynek célja az európai mező­gazdaság zöldítése 2023-tól. Az Európai Tanács azt közölte, „a vitákat elhalasz­tották, a tár­gyalá­sokat a tagállamok agrár­miniszte­reinek következő, júniusi ülésén folyatják.” Adrian Oros mező­gazdasági miniszter azt mondta, az EP hajlandó kell legyen a kompro­misszu­mokra azért, hogy a KAP mielőbb hatályba léphessen. „Nagyon fontosak az új Közös Agrárpolitika ökológiai és szociális hatásai, de nem téveszthetjük szem elől a gazdasági faktort, a verseny­képességet sem, fontos egyensúlyt teremteni” – fogalmazott Adrian Oros. Állítása szerint az Európai Parlament olyan javasla­tokkal állt elő, amelyek nehezen egyeztet­hetők össze a gazdák érdekeivel, ezért azok finomí­tására van szükség. Az Európai Unió 27 tagállama tavaly októberben állapodott meg a Közös Agrár­politika reformjáról, amelyet 2023 januárjától alkalmaznak, hét éves költség­vetése mintegy 387 milliárd euró, amelyből 270 milliárdot támoga­tásként fizetnek ki a gazdáknak. Részletek

  • Elfogadta legutóbbi ülésén a kormány azt a határozatot, amely kiegészíti a 868/2018. számú kormány­határo­zatot, így az rendelkezik arról, hogy hogyan részesül­hetnek a hazai bortermelők európai uniós támogatásban a 2023-ig tartó időszakban. A ha­tározat a 2021-es pénzügyi évre vonat­kozóan lehetővé teszi a bor lepárlását és tárolását a válságos időszakban valamint az érés előtti betakarítást, így enyhítve a Covid-19 világjárvány által előidézett válságot. A határozat módosítása lehetővé teszi a hazai piacon felesle­gessé vált borkészlet csökken­tését, illetve támogatja a bor tárolását. A most jóvá­hagyott intézkedések segítik azokat a bor­termelőket, akiket negatívan érintettek a korona­vírus-járvány terjedé­sének a megfékezése érdekében hozott korlátozó intézkedések. Az ehhez szükséges pénz­összeget az Európai Mező­gazdasági Alapból finanszírozzák a bortermelők megsegítése érdekében indított országos program révén. Románia 2023-ig 45 844 000 eurót használhat fel erre a célra. Részletek

  • Jóváhagyta a Mező­gazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a 2020-as évre járó mező­gazdasági élet­járadék kifizetését. Az APIA május 28-i közleménye szerint a jóvá­hagyott 24 841 597 lejből, amelyet 17 989 kedvez­ményezett között osztanak szét, pénteken 11 347 514 lejt utaltak, 7756 igénylőnek. A doku­mentum kitér arra, hogy azoknak utalták most a mező­gazdasági élet­járadékot, akik március 1-je és április 30-a között kapták meg a jóváhagyást. A mező­gazdasági életjáradék speciális támoga­tásnak tekinthető, amelyet 2006-ban folyósítottak először. Ezt a támogatási formát a gazdálkodói réteg megfiatalítása céljából vezették be – lényege, hogy hektáronként évi 100 euró jár annak a 62 évnél idősebb személynek, aki eladta a földjét, hektáronkénti évi 50 euró pedig annak, aki bérbeadta a földjét. Részletek

  • Közvitára bocsátotta a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége A fiatal mező­gazdasági termelők letele­pedésének támogatása (6.1-es alintézkedés) címet viselő pályázatának leírását, illetve a 6.3 alintézkedést, amely a kis­gazdaságok fejlesztését támogatja. Előbbi esetében a legfon­tosabb módosítás, hogy nem lesz pályázható összeg elkülönítve a hegyvidéken gazdálkodó fiatalok számára. Magán­személy továbbra sem pályázhat, engedé­lyezett fizikai személy (PFA), egyéni vagy családi vállalkozás, illetve cég formájában kell bejegyez­tetni az új gazdálkodási formát. Három új pont­szerzési lehetőséget is tartalmaz a pályázati tájékoztató. 15 pontot szerezhet a pályázó, ha legalább három környezet­védelmi tevé­kenységet valósít meg. Pont szerezhető, ha az üzleti tervben célként tűzi ki a feldol­gozásra használt épületek építését vagy korszerű­sítését, valamint gépeket vásárol a gazdasági eredmények javítására. 15 pont jár abban az esetben, ha a pályázó mező­gazdasági szövetkezet vagy termelői csoport tagja. A javas­latokat június 4-ig várják az AFIR postacímén valamint a consultare@afir.info e-mail címen. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

 

  • Az elmúlt hetekben Szatmár megyében pusztító árvizek nehéz helyzetbe hozták a gazdál­kodókat. Az extrém körülmények miatt vannak olyan területek, amelyeken már most 30-40 százalékos veszteséggel számol­hatnak az előző évhez képest. A gondok épp úgy érintik az őszi vetéseket, mint a tavasziakat. A kuko­rica, napra­forgó és szója vetése nehéz körülmények között zajlott, ám volt olyan terület, ahol egyenesen lehetet­lenné vált. Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a képviselő­ház mező­gazdasági bizott­ságának az alelnöke szerdán, május 26-án adott le írásban két kérdést Nechita-Adrian Oros mező­gazdasági minisz­ternek, amelyben rávilágított a Szatmári gazdák nehéz helyzetére. „Az extrém időjárás gyakor­latilag tönkretette a szatmári gazdák egy részének jónéhány havi munkáját. Sokan kilátás­talan helyzetbe kerültek, és úgy gondolom, a minisztérium feladata ilyenkor az is, hogy segítséget nyújtson a komoly károkat elszenvedett gazdáknak. De jómagam is keresem a lehető­ségeket, hogy hogyan állhatunk mielőbb a gazdák mellé” – mondja Magyar Lóránd. Részletek

  • Kongatják a vész­harangot a román mező­gazdasági érdek­védelmi szervezetek a gondokkal küszködő agrárágazat miatt. Szerdán a parlament épülete előtt tüntettek a gazdák, trakto­rokkal vonultak a törvény­hozás épülete elé, hogy kifejezzék elégedetlen­ségüket az agrár­ágazatot érintő kérdésekkel és alul­finan­szírozott­ságával szemben. A gazdák legfőbb követelése az volt, hogy a mező­gazdaság ágazata bekerüljön az idei év stratégiai prioritásai közé. A gazdák rámutattak, a mező­gazdaság súlyosan és krónikusan alul­finanszí­rozott: 2020-hoz képest kétszer kisebb támogatást nyújtanak az ágazatnak az állami büdzséből, késlekedik a pályázat­kiírás az új európai projektekre, pénzügyi blokád van a szarvas­marha-tenyésztés ágazatában, összeomlott a sertés­tenyésztés ágazata, új gondok vannak a baromfi­tenyésztésben. Részletek

  • Július 31-ig tart a tízévenként végzett agrárcenzus, amelynek során várhatóan 3,2 millió gazdaságról és farmról gyűjtenek adatokat a számláló­biztosok. Ebben az időszakban 20 ezer számláló­biztos keresi fel a gazda­ságokat. A cél az, hogy minél pontosabb adatokat gyűjtsenek az állatállo­mányról, a mező­gazdasági területek kiterje­déséről, tulajdoni szerkezetéről és felhasz­nálási módjáról. Adrian Oros mező­gazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia sajátos helyzetben van, hiszen nagyon elaprózott a termőföld, és sok a mező­gazdasággal foglalkozó háztartások száma. A statisztikai adatok szerint az Európai Unióban Romániában van a legtöbb gazdaság, ezek az uniós gazdaságok és farmok 33 százalékát teszik ki, átlag­területük 3,6 hektár. A most begyűjtött adatok azért fontosak, mert ezek alapján dolgozzák ki a 2023–2027-es országos mező­gazdasági stratégiát, így fontos tudni az állat­állomány nagyságát, a mező­gazdasági területek tulajdoni szerkezetét, valamint az agráriumban foglal­koztatottak számát. Részletek

  • Elutasította Brüsszel a növényi alapú tejtermékek cenzúráját miután nem hagyta jóvá a 171-es számú módosítást, amely minden tejtermék körüli kifejezést levédett volna és szabályozást írt elő a termékek képi világára és csomago­lására vonatkozóan is. Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága 2017-ben döntött úgy, hogy tisztán növényi termékek nem, kizárólag állati eredetű termékek hozhatók keres­kedelmi forgalomba és reklámoz­hatók „tej”, „tejszín”, „vaj”, „sajt” vagy „joghurt” megneve­zéssel. A bíróság akkor azt mondta ki, hogy a tisztán növényi eredetű termékekre vonatkozó ilyen jellegű reklám sérti a tej és tejtermékek megjelölésére vonatkozó uniós szabályozást. A 171-es számú módosítást nemcsak az iparági szereplők, hanem szakértők és maguk a fogyasztók is bírálták. Arra mutattak rá, hogy annak elfogadása nem csak információt rejtene el a fogyasztók elől, de az innovációt és a feltörekvő fenn­tartható élelmiszer-szektort is akadá­lyozná. Hang­súlyozzák, hogy azt a munkát fordította volna vissza, amit eddig fektetett bele az EU abba, hogy a saját egészség­üggyel és fenn­tartható­sággal kapcsolatos célkitűzéseit elérje a Párizsi Egyezmény alatt. Részletek

  • Mesterséges intelli­genciával elemzik az állatok mimikáját és mozgását, hogy kimutassák, mikor boldogok vagy szomorúak, agresszívek vagy izgatottak. A holland Wageningeni Egyetem kutatói és fejlesztői bíznak benne, hogy ezzel a techno­lógiával javítani tudják az állatok élet­minőségét. A WUR Wolf elnevezésű rendszer több tízezer szarvas­marháról és sertésről készített fényképet hasonlít össze, a világ minden részéből. A felvé­teleket, az állatok mért fiziológiai állapotát és felvétel körül­ményeit mind-mind betáplálják a programba, hogy a WUR Wolf minél részle­tesebb adatokból vonhassa le az állatok érzelmi állapotára vonatkozó következ­tetéseit. Eddig 13 „érzelmet” azonosított a rendszer az állatok viselke­désében, főként a tehenek és sertések fülének és szemének a mozgása, valamint testbeszédük alapján. A mimi­kájukat kilenc különböző – például pozitív, negatív, izgatott, agresszív és ellazult – érzelmi állapottal álltak össze­függésben. Például amikor a sertés hegyezte a fülét, de az egyszer csak lekonyul, az alap­vetően arra utalt, hogy a hangulata pozitívról negatívra változott, és felte­hetően agresszí­vebbé is vált. Részletek
Hírlevél 2021. szeptember 20.
Közvitán az a kormány­határo­zat, amely a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásáról rendelkezik. Közzétették a egységes terület­alapú támogatás, a redisztributív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás tervezett értékét. Szeptember 15-től meg­nyitották azt a hatodik időszakot, amikor benyújt­hatók az erdősítési támoga­tások kérelmei. Az APIA elkezdte a szarvas­marha­tenyésztőknek szánt, úgynevezett Covid-támogatás folyósítását.
Hírlevél 2021. szeptember 13.
Az Országos Vidék­fejlesztési Program keretében 87 millió euró támogatást kínálnak a kis méretű gazda­ságok felzárkóztatására. Októbertől 1 millió euróra pályáz­hatnak a hazai önkor­mányzatok a 4.3-as intézkedés keretében a vidéki infra­struktúra fejlesztésére, mező­gazdasági utak létesítésére és korszerűsítésére. Átlépte a 230 ezres határt a Romániában nyilván­tartott traktorok száma. Háromszáz­negyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működte­téséhez. Sikeres volt a Partiumi Falugazdász Hálózat Vidék a városban rendez­vénye.
Hírlevél 2021. szeptember 6.
Idén ősszel 52 millió lejt különí­tenek el a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásának finan­szíro­zására. Október 18-án kezdi az egységes területalapú támogatási kérelmek előlegének a folyósítását az APIA. A támogatási összeg 5 százaléktól akár 100 százalékos megvonását is kockáztatják azok a gazdák, akik engedély nélkül égetik el a száraz növényeket, illetve azok marad­ványait a szántó­földeken valamint a legelőkön. Az energia­árak növeke­dése és más tényezők átlagban 10-12 százalékos élelmiszerdráguláshoz vezethetnek a következő hóna­pokban, és a sertés­hús, a tejtermékek és a kenyér drágulása ennél is nagyobb mértékű lehet.
Cookie