×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. május 3.

2021.05.03 - 13:13
Elfogadta a kormány a termeléshez kötött növény­termesz­tési támoga­tások keret­összegét. Valószínűleg június végére, júliusra tolódnak a pályázati kiírások a legfon­tosabb, leginkább igényelt támogatási intéz­kedések esetében. A járványügyi helyzet miatt kérés alapján idősza­kosan fel­függeszt­hetik a kifizetési szerződé­seiket a 6.1-es, 6.2-es, 6.3-as és 19.2-es intézke­dések sikeres pályázói. Még több hír a heti hírlevelünkben.

Támogatások

  • Folytatódik az egységes terület­alapú támoga­tások igénylése, az érintettek május 17-ig nyújthatják be a dokumen­tumokat, ezt követően napi egy százalékos büntetést számolnak fel. A gazdáknak összesen 2 510 000 000 eurót adnak támoga­tásként, az általuk megművelt földterület nagyságától függően. Az állat­tartó gazdák 170 490 000 euróra pályáz­hatnak. Április 24-ig 550 655 igénylést nyújtottak be, összesen 3 790 00 hektárra. Idén is online kell benyújtani az egységes kifizetési kérelmeket, az IPA-Online rendszeren keresztül. A gazdákat arra kérik, csak rendkívüli esetben menjenek az APIA székhelyeire.  Az intéz­kedés célja a korona­vírus terjedé­sének megelőzése. A polgár­mesteri hivata­lokat arra biztatják, hogy támogassák a kérel­mezőket a dokumen­tációval kapcsolatos gondok orvoslá­sában. A kérel­meket május 17-ig lehet be­nyújtani, ezt követően ellenőrzik az adatokat a megszokott módon, illetve műholdak segítségével. Részletek

  • Elfogadta legutóbbi ülésén a kormány azt a határo­zatot, amely jóváhagyja a 2020-as évre vonatkozó, termeléshez kötött növény­termesz­tési támoga­tások keret­összegét. Összesen 87 097 030 eurót osztanak szét. Ebből 30 800 000 eurót kapnak a szója­termesztők, 17 215 000 eurót a lucerna­termesztők, 450 000 ezer eurót a borsó- és babter­mesztők kapnak. 200 000 eurót a len-, 4 200 000 eurót a rizs-, 844 200 eurót a vetőmagburgonya-, 132 980 eurót a komló, 18 898 500 eurót a cukor­répa-termesztők között osztanak szét. 1 445 000 eurót kapnak a szabadon termesztett paradicsom, 54 500 eurót pedig az uborkatermesztők. 8 908 590 eurót kapnak azok, akik üveg­házban termesz­tenek paradicsomot, uborkát, paprikát vagy padlizsánt. 517 500 eurót szánnak a szilva-, alma-, cseresznye-, meggy- és a baracktermesztőknek. 3 430 000 eurót pedig a krumpli­termesztők. A szak­tárca számításai szerint a terme­léshez kötött közvetlen támoga­tásból 46 000 gazda részesülhet. Részletek

  • Május 4-éig fogadják az idei első negyedévi gáz­olajár-támogatásra vonatkozó igénylé­seket a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség kirendelt­ségeinél. A határ­időt azért hosszab­bították meg, mert az igénylések benyúj­tásának eredetileg megszabott utolsó napja, 2021. április 30-a munka­szüneti nap. A kér­vényeket elektro­nikus úton kell eljuttatni az APIA megyei kirendelt­ségeihez a kért dokumen­tumok eredetivel megegyező másolatával együtt. Idén a gázolaj-támogatás értéke literenként 1 lej 57 bani. Az APIA vezetősége felhívja az érintettek figyelmét, hogy az államilag ártámo­gatott gázolaj eladása vagy más célokra való felhasz­nálása kihágásnak minősül és 5 000–20 000 lejjel büntethető. Akik hamis adatok révén vettek fel támo­gatást, három évig elvesztik jogukat a támoga­tásra. Részletek

  • Valószínűleg június végére, júliusra tolódnak a pályázati kiírások a legfon­tosabb, leginkább igényelt támogatási intéz­kedések esetében – jelentette be Adrian Oros. A mező­gazdasági és vidék­fejlesztési miniszter tájékoz­tatása szerint a szaktárca elkészítette a kétéves átmeneti időszakra vonatkozó programot, ezt elküldték a brüsszeli hatósá­gokhoz vélemé­nyezésre és utólagos jóvá­hagyásra, és az egyes pályázható tételekre szánt összegeket is jóvá­hagyták. A miniszter ígérete szerint legtöbb két héten belül közvitára bocsátják azon intézke­déseket, ahol a pályázat eligazító füzetében nem lesz nagyobb változás az előző évekhez képest, így a pályázni óhajtók javas­latokat fogalmaz­hatnak meg. Az egy hónapos közvita során az ügynök­séghez beérkező javító, hasznosnak bizonyuló javaslatokat elemzik, azok bekerül­hetnek a végleges eligazító füzetekbe. Részletek

  • A járványügyi helyzet miatt kérés alapján idősza­kosan fel­függeszt­hetik a kifizetési szerződé­seiket a 6.1-es (fiatal gazdák megtele­pedési támogatása), a 6.2-es (vidéki szolgál­tatások létre­jöttének támogatása), a 6.3-as (kis­gazda­ságok támogatása) és a 19.2-es (Leader-program) intézke­dések sikeres pályázói. A Vidéki Beruházás Finan­szírozási Ügynöksége honlapján arról tájékoztat, hogy ebben az esetben meg­hosszab­bítja az üzleti tervben meghatá­rozott beruhá­zások és vállalások megvaló­sításának határ­idejét, ami általában 36 hónap. A szerző­dések felfüg­gesztésére vonatkozó kérést a pályázók online küldhetik el, de a járvány­ügyi előírások betar­tásával szemé­lyesen is iktathatják azokat az AFIR megyei kirendelt­ségeinél. Az érin­tetteknek konkrét dokumen­tumokkal kell bizonyí­taniuk, hogy a vállalások megvaló­sítása a járványügyi helyzet miatt nem volt lehetséges. Kérhető a felfüg­gesztés beruházás esetében is, ha például gépvásár­lásnál a gyártónak nem sikerült legyártania és leszállí­tania a megrendelt gépet, vagy ha nem sikerült időben meg­szerezni a megfelelő hatósági dokumen­tumokat. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Május 10-én kezdődik és július 31-ig tart a mező­gazdasági összeírás adat­gyűjtési időszaka – erre legutóbb tíz évvel ezelőtt került sor, ezért bír különös fontos­sággal. Az össze­írást az Országos Statisztikai Intézet, a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium és a belügy­minisztérium közösen szervezi és bonyolítja le. Az adat­felvétellel megbízott személyek felkeresik a farmokat, gazdaságokat – legyen szó jogi vagy természetes státussal bírókról –, ahol elektro­nikusan rögzítik a mező­gazdasági egységek adatait. A terület beazonosí­tására szolgáló adatokat, a földeken megter­mesztett növény­kultúrákat, a mező­gazdasági gépparkot és a házi­állat­állományt is lajstromba veszik, de arról is kérnek adatokat, hogy az adott gazdaságban hányan dolgoznak, milyen termékeket állítanak elő, és hogy megélhetési gazdál­kodást folytatnak vagy csak kedvte­lésből, saját felhasz­nálásra termelnek. Az ada­tokat egységesen veszik fel, függetlenül attól, hogy a gazdaságnak hány közigazgatási egységben van mező­gazdasági érde­keltsége. A tíz­évenkénti általános mező­gazdasági összeírás tavaly lett volna esedékes, a korona­vírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okán azonban idénre halasztották. Részletek

  • Az Európai Bizottság értékelte az országos helyre­állítási tervben az erdősítés ágazatában tervezett fejlesz­téseket, azonban az öntözésre vonatkozó részt újra kell gondolni, mert korszerűtlen – jelentette ki Dan Barna. A miniszter­elnök-helyettes nyilatkozata szerint az öntözéses mező­gazdálkodás általunk eddig ismert, hagyo­mányos formája – a sík­ságokat átszelő csatorna­rendszer, amelyből vízpumpák segítségével öntözik a földeket – korszerűtlen és káros a környe­zetre, mivel hozzájárul a sivatago­sodáshoz azzal, hogy a talajból kivonjuk a vizet, amelynek egy része visszakerül ugyan a talajba, de a másik része elpárolog.  Leszögezte: az Európai Bizottság nagyon világosan elmondta: nem fogunk pénzt adni olyan rendsze­rekre, amelyek ahelyett, hogy pozitívan hatnának a környezetre, még nagyobb mértékben károsítják azt. A meg­oldást a fejlettebb országokban használt, csőrend­szeren keresztül vezetett víz jelenti. Részletek

  • Kis gazdaságok termelik meg a Föld élelmiszer­mennyiségének az egyharmadát – derül ki az ENSZ Élelme­zésügyi és Mezőgaz­dasági Szervezete által közzétett statisz­tikából. A becs­lések szerint összesen 608 millió családi gazdaság van az egyes országokban, ezek dolgoznak a termő­földek mintegy 70 százalékán. A termő­földek 4 százalékát legfeljebb 2 hektáron gazdálkodó farmok kezelik (14 százalék), 6 százalékát két és öt hektáron gazdál­kodók (10 százalék), 30 százalékát olyan gazdaságok, amelyek legfeljebb 50 hektáros területet művelnek, míg 6 százalékát azok, amelyek 1000 hektáron gazdál­kodnak. Utóbbiak teszik ki a föld farmjainak a 6 százalékát. Az egyes orszá­gokban rendkívül nagy a szórás – Tanzá­niában például a legnagyobb farm a termő­földek 7 százalékát műveli ugyan, de országos szinten ez adja a búzatermés 80 és a teatermés 63 százalékát. Részletek

  • A vásárlóknak van a legfontosabb szerepük a romániai gazdák munkájának támoga­tásában – jelentette ki Adrian Oros. A mező­gazdasági miniszter azt szeretné, hogy a gazdák és helyi termelők minél magasabb áron értékesítsék termékeiket. Rámutatott: nem sokan akarnak manapság mező­gazda­sággal, állattar­tással foglalkozni, annak azonban, aki ezt választja, nyernie is kell, a lakos­ságnak pedig hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a gazda munkáját meg kell fizetni. „A leg­fontosabb szerepük a vásárlóknak van. Ha mindenki, akit érdekel és foglalkoztat az, hogy a gazdák munkája legyen megfizetve, csak hazai termékeket keresne és vásárolna, még ha ezek olykor drágábbak is, a helyi termékek minden bizonnyal jobban elkelnének, és a romániai gazdáknak fenntartható jövedelmük lenne" – nyoma­tékosí­totta a miniszter, aki szerint ezt a fajta fogyasztói-vásárlói magatartást tanítani kell nemcsak a családban, hanem az iskolában is. Részletek

  • A Föld valamennyi országában tapasz­talható tendencia a vadonélő hártyás­szárnyúak számának csökkenése. Egy friss tanulmány szerint, a rovarfajok 40%-ának csökken az egyedszáma, harmaduk mára veszélyez­tetetté vált. Az elmúlt 25-30 évben a rovarok össz­tömege évente 2,5%-kal csökkent, és ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, egy évszázadon belül teljesen eltűn­hetnek a Föld színéről. Pedig jelenlétük a termé­szetben nélkülöz­hetetlen. A globális élelmiszer­termelés 76%-a, az Európában élő növény­fajok 84%-a függ a házi- és vadméh fajok bepor­zásától. Közvetlenül a méhek 150 milliárd eurós hasznot termelnek a globális élelmiszer­piacon, de közvetve ennek több­szörösét. Olyan, az állatok takarmányo­zására szánt növények, mint például a lucerna vagy here-félék megporzása méhek nélkül nem jönne létre.  Minden harmadik falat étel a napi étkezé­sünkben a méhek munkájának köszönhető. Nélkülük nem teremne meg számtalan gyümölcs, például a málna, az eper, a dinnye, a cseresznye, a meggy, a barack sem. Részletek

 

Hírlevél 2021. szeptember 20.
Közvitán az a kormány­határo­zat, amely a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásáról rendelkezik. Közzétették a egységes terület­alapú támogatás, a redisztributív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás tervezett értékét. Szeptember 15-től meg­nyitották azt a hatodik időszakot, amikor benyújt­hatók az erdősítési támoga­tások kérelmei. Az APIA elkezdte a szarvas­marha­tenyésztőknek szánt, úgynevezett Covid-támogatás folyósítását.
Hírlevél 2021. szeptember 13.
Az Országos Vidék­fejlesztési Program keretében 87 millió euró támogatást kínálnak a kis méretű gazda­ságok felzárkóztatására. Októbertől 1 millió euróra pályáz­hatnak a hazai önkor­mányzatok a 4.3-as intézkedés keretében a vidéki infra­struktúra fejlesztésére, mező­gazdasági utak létesítésére és korszerűsítésére. Átlépte a 230 ezres határt a Romániában nyilván­tartott traktorok száma. Háromszáz­negyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működte­téséhez. Sikeres volt a Partiumi Falugazdász Hálózat Vidék a városban rendez­vénye.
Hírlevél 2021. szeptember 6.
Idén ősszel 52 millió lejt különí­tenek el a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásának finan­szíro­zására. Október 18-án kezdi az egységes területalapú támogatási kérelmek előlegének a folyósítását az APIA. A támogatási összeg 5 százaléktól akár 100 százalékos megvonását is kockáztatják azok a gazdák, akik engedély nélkül égetik el a száraz növényeket, illetve azok marad­ványait a szántó­földeken valamint a legelőkön. Az energia­árak növeke­dése és más tényezők átlagban 10-12 százalékos élelmiszerdráguláshoz vezethetnek a következő hóna­pokban, és a sertés­hús, a tejtermékek és a kenyér drágulása ennél is nagyobb mértékű lehet.
Cookie