×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. június 21.

2021.06.22 - 13:12
Június 30-ig igényelhetik a de minimis támogatást a fűszernövények termesztői. Július 20-ig fogadják azoknak a gazdáknak a támogatásigény­léseit, akik védett területen termesztenek zöldséget. Megjelent a Hivatalos Közlönyben a bortermelők megsegítését lehetővé tevő kormányhatározat módosítása - fizetnek, ha érés előtt szüretelnek a szőlőtermesztők. Elkészült az a jelentés, ami alapján – kedvező elbírálás esetén – megújítható lesz a glifozát hatóanyag a mező­gazdasági gyakor­latban.

Támogatások

  • Elfogadta a kormány azt a határozatot, amely a fűszer­növények de minimis, azaz csekély összegű támoga­tásáról rendelkezik. A ter­melők június 30-ig adhatják le a támogatás­igénylési iratcsomót a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség helyi-, illetve megyei kiren­deltsé­geinél. Az el­számo­láshoz szükséges dokumen­tumok leadási határideje október 15-e. A program célja a helyi fűszer­növények termelé­sének a fellen­dítése – egy személy legtöbb 20 000 eurót kaphat, cégek és termelői tanúsít­vánnyal rendelkező magán­személyek egyaránt pályázhatnak. A támo­gatására 6 millió lejt különített el a kormány. A csombor- és bazsalikom­termesztők legkevesebb 0,5 hektáron kell gazdál­kodjanak ahhoz, hogy jogosultak legyenek a támogatásra. Előbbi esetében hektá­ronként 2600, utóbbi esetében 3400 eurót kaphatnak. A kori­ander­termesztőknek hektá­ronként 100 eurót szánnak, a mustár­magot termesztők hektá­ronként 150 eurós, az édes­köményt termesztők pedig 200 euróra jogosultak. A határozat azonban a hektá­ronként elért minimális termést is előírja. Részletek

  • Elfogadta a kormány azt a határozatot, amelynek értelmében 2000 eurós támoga­tásban részesülnek azok a gazdák, akik fólia­sátrakban vagy üveg­házakban termesztenek zöldséget. Arról az ezer négyzet­méte­renként legtöbb 2000 eurós de minimis, azaz csekély összegű támogatásról van szó, amely a Paradicsom-programot helyettesíti és amelyet még márciusban jelentett be a mező­gazdasági miniszter. A határozat elfogadása a minisz­térium­közi egyez­tetések miatt késett. A támo­gatási forma nem vonatkozik a káposzta­termelőkre, a növényt ugyanis már kiültették a szántó­földekre – a paprika, uborka, paradicsom és padlizsán fólia­sátorban vagy üveg­házban való termesz­téséért jár de minimis támogatás. Az igény­léseket július 20-ig fogadják az APIA helyi és megyei kirendelt­ségeinél. A ter­ményeket november 2-a és december 2-a között kell értéke­síteni, az elszámolási dokumen­tumokat pedig december 3-ig kell leadni. A csekély összegű támogatás értéke 2000 euró/zöldség­féle/1000 négyzet­méter, és összesen 150 millió lejt (30,785 millió eurót) szánnak a programra. Részletek

  • Megjelent a Hivatalos Közlönyben a 868/2018. számú kormány­határozat kiegészítése, amely arról rendelkezik, hogy a 2023-ig tartó időszakban európai uniós támoga­tásban részesül­hetnek a hazai borter­melők.  Így segíte­nének az ágazat képvise­lőinek abban, hogy kilábaljanak a korona­vírus által okozott válság­helyzetből. Románia 2023-ig 45 844 000 eurót használhat fel erre a célra. A szőlő­termesztők és borkészítők június 25-ig iktathatják támogatási kérésüket a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség helyi és megyei kirendelt­ségeinél. Hektá­ronként 5840 lejt adnak azoknak a szőlő­termesz­tőknek, akik érés előtt, de nem később, mint július 21-e előtt szüretelnek, csökkentve a később piacra kerülő bor mennyi­ségét. Az érés előtti szüret azt jelenti, hogy a gerezdeket azelőtt távolítják el, mielőtt azok maximá­lisan kifejlődnek, megérnek, mindezt a teljes gazda­ságban vagy annak egy részén teszik azzal a feltétellel, hogy az érés előtti szüretelést teljes parcellákon végezzék el. A támogatást legtöbb 50 hektárra hagyják jóvá, függetlenül a benyújtott kérések számától. A ki­fize­téseket teljes egészében az Európai Mező­gazdasági Garancia­alapból finanszí­rozzák. Részletek

  • Március 1-je és június 11-e között 815 291 egységes terület­alapú támoga­tásra vonatkozó kérést iktattak a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség helyi és megyei kirendel­tségei. A hazai gazdák összesen 9 941 867 hektár földte­rületre igényeltek támogatást. Az intéz­mény közleménye szerint tavalyhoz képest 11 673-al kevesebb igénylést adtak le. Ezzel szemben jelentősen, 126 929,62 hektárral nőtt a területek mérete. Ha az elmúlt néhány esztendő adatait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy évről évre ez a trend, ami azt jelenti, hogy a hazai gazdák felismerték azt, hogy csak akkor lehetnek verseny­képesek, ha társulnak, és nem nadrág­szíj­parcel­lákat, hanem kiterjedt föld­területeket művelnek meg, közös erő­feszí­téssel. A mező­gazdasági minisz­térium egyébként új agrár­stratégiát dolgoz ki, amelynek része lesz a gazdák szövet­kezé­sének a bátorítása is. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • A hazai gazdaságok mintegy 54 százalékát mérték fel május 10-e és június 16-a között a most zajló Országos Mező­gazdasági Összeírás során – derül ki a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium honlapján közzétett dokumen­tumból. Ez abszolút számokban 1 721 554 gazdaságot jelent a korábbi nyilván­tartásokban szereplő 3 206 220 közül. Bukarest (67,67%) mellett Arad (72,54%), Maros (62,76%), Brassó (61,59%) és Vâlcea (61,05%) megyék vannak az országos átlag fölött, míg Mehedinți (44,62%), Vaslui (45,20%), Gorj (45,80%), Kolozs (46,93%), Botoșani (47,82%), Kovászna (47,61%) és Temes (48,02%) megyék az országos átlag alatt. A szak­tárca a felmérést végző hatósá­goktól haté­kony­ságot, a gazdáktól pedig a kérdező­biztosokkal szembeni nyitott­ságot kér. Az Országos Mező­gazdasági Összeírás során a kérdező­biztosok július 31-ig komplex adatokat gyűjtenek a gazdáktól, ami megala­pozza majd a mező­gazdasági és vidék­fejlesztési progra­mokat. Az össze­írást, a gazdaság jogi formájától függetlenül, a gazdaság vezetőivel egy személyes interjú alapján, táblagépre telepített elektro­nikus kérdőív segítségével végzik el, és nem szükséges semmilyen igazoló okirat felmutatása. Részetek

  • Földügyek kapcsán fordult írásban Nechita-Adrian Oros mező­gazdasági miniszterhez Magyar Lóránd parlamenti képviselő. Beadványban az RMDSZ-es parlamenti képviselő föld­területek tulajdon­jogának rendezését kéri, ugyanis az utóbbi időben több szatmár­hegyi gazdálkodó kereste őt ügye elő­mozdítása érdekében. A kommu­nizmusban a szóban forgó mező­gazdasági terüle­teket államosí­tották, majd a 2006-ban született 1460-as számú kormány­határozat értelmében a Sárközújlaki Mező­gazdasági Kutató és Fejlesztő Állomás fennha­tósága alá kerültek. Ezzel az volt a cél, hogy bizonyos átszerve­zéseket követően a terüle­teken szántóföldi növények termés­hozamának a növelésére tegyenek kísérletet. A kutató­állomás megkapta ugyan a területeket, azokon viszont azóta sem történt semmi érdemleges munka, így teljesen indokolatlan, hogy az állomás tulajdonát képezzék. Sőt, ezen területek nagy részét egykori tulajdonosaik használják a rendszer­váltás óta, saját nevükre viszont nem vehetik a családjuktól egykoron elvett területeket, így egyebek mellett pályázni sem tudnak emiatt. Részletek

  • Elkészült az a jelentés, ami alapján – kedvező elbírálás esetén – megújítható lesz a glifozát hatóanyag a mező­gazdasági gyakor­latban. A glifozát státuszának megújítására vonatkozó kérelem szakmai értéke­lését négy tagállam (Francia­ország, Hollandia, Magyar­ország és Svéd­ország) közösen végzi. A meg­újítási folyamat következő szakaszában az Európai Élelmi­szer­biztonsági Hatóság, valamint az Európai Vegyi­anyag Ügynökség folytatja a meg­kezdett munkát. Amint a két uniós testület a jelentés­terve­zetet formai és tartalmi szem­pontból megfele­lőnek ítéli, honlapján nyilvános konzul­tációra bocsátja. A nyíl­vános konzultáció előre­láthatóan 2021. szeptember elején indul, ezt követően két hónap áll majd rendel­kezésre, hogy bárki szakmai észre­vételt tegyen a mintegy 11 ezer oldalas tervezettel kapcso­latban. Az eddigi adatok alapján a jelentés­tervezet a glifozát hatóanyag megújí­tására tesz javaslatot. Az összes rendel­kezésre álló, releváns adatot és információt figyelembe véve ugyanis továbbra sem találtak bizonyí­tékot arra, hogy a gyomirtó szer hatóanyaga rákkeltő (karcinogén) volna. Részletek

  • A közös agrár­politika jövőjéről szóló lisszaboni tárgyalások az agrár­miniszterek közötti egyet­értéshez vezettek – a portugál elnökség a május végén siker­telenül zárult tárgyalások után és a június végére tervezett elnökségét lezáró tárgyalások előtt informális miniszteri ülésen igyekezett közelíteni a tagállami, a parlamenti és a bizottsági állás­pontokat. A zöldülő agrár­támo­gatások legfon­tosabb új eleme, azaz a terület­alapú támoga­tásként működő agrár­ökológiai alap­program esetében a tagállamok és a tanács eljutott egy meglehe­tősen ambiciózus 25%-os költési célhoz, miközben kialakultak azok a rugal­massági szabályok, amelyek biztosítják, hogy a gazdál­kodóink forrás­vesztés nélkül állhassanak át a fenn­tarthatóbb termelésre. Több tagállam is egyétért abban, hogy a 10 hektárnál kisebb területen gazdálkodók számára egyszerűbb szabályok és a lehető legtöbb támogatási eszköz álljon rendel­kezésre. Konszenzus van abban is, hogy kiszámítható és átlátható szabályozásra, illetve támo­gatáspoli­tikára van szükség annak érdekében, hogy meg­valósuljon a mezőgazdaság egyik legkomolyabb kihívása a generációváltás. Részletek

  • Miután az Európai Unió bővítette a halászatok korszerű­sítését segítő támoga­tásokat, a Fekete-tenger ökológiai katasztrófa előtt áll – az ok a túlhalászás. Erre a Természet­védelmi Világalap és a Bolgár Tudományos Akadémia közös jelentése hívja fel a figyelmet. Hangsú­lyozva: a Fekete-tengeri hal­állomány egyre fogy, a kereskedelmi halászat pedig egyre nagyobb környezeti károkat okoz. A makréla­állományok, a tokhal- és hering­fajok veszélyez­tetettek, a szerzetes fóka eltűnt, a közönséges delfin pedig a sebezhető fajok közé került. A Fekete-tenger közel áll az úgy­nevezett vörös vonalhoz, amely mögött az öko­szisztéma degradációja vissza­fordítha­tatlanná válhat – figyelmez­tetett Dr. Radoslava Bekova, a tanulmány szerzője. Hozzátette: döntően az ipari halászat az, ami közvetlenül elpusztítja bizonyos fajok populá­cióinak jelentős részét. Részletek
Hírlevél 2021. július 26.
Augusztus 2-ig nyújt­hatják be a méhészek a kifizetési kéréseket az Országos Méhészeti Program keretében kiírt támoga­tásokra. És szintén augusztus 2-ig fogadja az APIA az idei második negyedévi gáz­olajár-támoga­tásra vonatkozó igénylé­seket. Az AFIR közzétette az úgy­nevezett átmenti időszak pályázataira érvényes pontozási rendszert. Bejelentette a 17.1-es (támogatás a növényi kultúrák és állatok biztosí­tására kifizetett összeg részleges megtérí­tésére) és a 9.1-es (termelői csoportok meg­alakí­tásának és működ­tetésének támogatása) intéz­kedések kiírását a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium. Még több újdonság a heti hírlevelünkben.
Hírlevél, 2021. július 19.
Augusztus 9-ig kérvé­nyezhetik az úgynevezett Covid-támogatást azok a gazdák, akik a tej- és húshasznú szarvasmarhákat tenyésztenek. Közölte a szaktárca, hogy idén mekkora területet vetettek be gabonával, napra­­forgóval és repcével. Három, mező­gazdasági iskolába iratkozó diákból egy saját céget indítana vagy pedig folytatná a szülei vállalkozását.
Hírlevél 2021. július 12.
Komoly szigorításokat terveznek bevezetni a saját fogyasz­tásra sertést nevelő gazdák számára. Idén sem volt népszerű a külföldön élő fiatal gazdák haza­csaloga­tását célzó program. Az AFIR újabb pályázatokat írt ki a mezei utak felújítására. A mező­gazdasági miniszter szerint rekordot dönthet idén a gabona­termés. Elemzik annak lehetőségét, hogy idén is de minimis támogatást kapjanak a méhészek.
Cookie