- A hazai gazdaságok mintegy 54 százalékát mérték fel május 10-e és június 16-a között a most zajló Országos Mezőgazdasági Összeírás során – derül ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján közzétett dokumentumból. Ez abszolút számokban 1 721 554 gazdaságot jelent a korábbi nyilvántartásokban szereplő 3 206 220 közül. Bukarest (67,67%) mellett Arad (72,54%), Maros (62,76%), Brassó (61,59%) és Vâlcea (61,05%) megyék vannak az országos átlag fölött, míg Mehedinți (44,62%), Vaslui (45,20%), Gorj (45,80%), Kolozs (46,93%), Botoșani (47,82%), Kovászna (47,61%) és Temes (48,02%) megyék az országos átlag alatt. A szaktárca a felmérést végző hatóságoktól hatékonyságot, a gazdáktól pedig a kérdezőbiztosokkal szembeni nyitottságot kér. Az Országos Mezőgazdasági Összeírás során a kérdezőbiztosok július 31-ig komplex adatokat gyűjtenek a gazdáktól, ami megalapozza majd a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programokat. Az összeírást, a gazdaság jogi formájától függetlenül, a gazdaság vezetőivel egy személyes interjú alapján, táblagépre telepített elektronikus kérdőív segítségével végzik el, és nem szükséges semmilyen igazoló okirat felmutatása. Részetek
-
Földügyek kapcsán fordult írásban Nechita-Adrian Oros mezőgazdasági miniszterhez Magyar Lóránd parlamenti képviselő. Beadványban az RMDSZ-es parlamenti képviselő földterületek tulajdonjogának rendezését kéri, ugyanis az utóbbi időben több szatmárhegyi gazdálkodó kereste őt ügye előmozdítása érdekében. A kommunizmusban a szóban forgó mezőgazdasági területeket államosították, majd a 2006-ban született 1460-as számú kormányhatározat értelmében a Sárközújlaki Mezőgazdasági Kutató és Fejlesztő Állomás fennhatósága alá kerültek. Ezzel az volt a cél, hogy bizonyos átszervezéseket követően a területeken szántóföldi növények terméshozamának a növelésére tegyenek kísérletet. A kutatóállomás megkapta ugyan a területeket, azokon viszont azóta sem történt semmi érdemleges munka, így teljesen indokolatlan, hogy az állomás tulajdonát képezzék. Sőt, ezen területek nagy részét egykori tulajdonosaik használják a rendszerváltás óta, saját nevükre viszont nem vehetik a családjuktól egykoron elvett területeket, így egyebek mellett pályázni sem tudnak emiatt. Részletek
-
Elkészült az a jelentés, ami alapján – kedvező elbírálás esetén – megújítható lesz a glifozát hatóanyag a mezőgazdasági gyakorlatban. A glifozát státuszának megújítására vonatkozó kérelem szakmai értékelését négy tagállam (Franciaország, Hollandia, Magyarország és Svédország) közösen végzi. A megújítási folyamat következő szakaszában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, valamint az Európai Vegyianyag Ügynökség folytatja a megkezdett munkát. Amint a két uniós testület a jelentéstervezetet formai és tartalmi szempontból megfelelőnek ítéli, honlapján nyilvános konzultációra bocsátja. A nyílvános konzultáció előreláthatóan 2021. szeptember elején indul, ezt követően két hónap áll majd rendelkezésre, hogy bárki szakmai észrevételt tegyen a mintegy 11 ezer oldalas tervezettel kapcsolatban. Az eddigi adatok alapján a jelentéstervezet a glifozát hatóanyag megújítására tesz javaslatot. Az összes rendelkezésre álló, releváns adatot és információt figyelembe véve ugyanis továbbra sem találtak bizonyítékot arra, hogy a gyomirtó szer hatóanyaga rákkeltő (karcinogén) volna. Részletek
-
A közös agrárpolitika jövőjéről szóló lisszaboni tárgyalások az agrárminiszterek közötti egyetértéshez vezettek – a portugál elnökség a május végén sikertelenül zárult tárgyalások után és a június végére tervezett elnökségét lezáró tárgyalások előtt informális miniszteri ülésen igyekezett közelíteni a tagállami, a parlamenti és a bizottsági álláspontokat. A zöldülő agrártámogatások legfontosabb új eleme, azaz a területalapú támogatásként működő agrárökológiai alapprogram esetében a tagállamok és a tanács eljutott egy meglehetősen ambiciózus 25%-os költési célhoz, miközben kialakultak azok a rugalmassági szabályok, amelyek biztosítják, hogy a gazdálkodóink forrásvesztés nélkül állhassanak át a fenntarthatóbb termelésre. Több tagállam is egyétért abban, hogy a 10 hektárnál kisebb területen gazdálkodók számára egyszerűbb szabályok és a lehető legtöbb támogatási eszköz álljon rendelkezésre. Konszenzus van abban is, hogy kiszámítható és átlátható szabályozásra, illetve támogatáspolitikára van szükség annak érdekében, hogy megvalósuljon a mezőgazdaság egyik legkomolyabb kihívása a generációváltás. Részletek
-
Miután az Európai Unió bővítette a halászatok korszerűsítését segítő támogatásokat, a Fekete-tenger ökológiai katasztrófa előtt áll – az ok a túlhalászás. Erre a Természetvédelmi Világalap és a Bolgár Tudományos Akadémia közös jelentése hívja fel a figyelmet. Hangsúlyozva: a Fekete-tengeri halállomány egyre fogy, a kereskedelmi halászat pedig egyre nagyobb környezeti károkat okoz. A makrélaállományok, a tokhal- és heringfajok veszélyeztetettek, a szerzetes fóka eltűnt, a közönséges delfin pedig a sebezhető fajok közé került. A Fekete-tenger közel áll az úgynevezett vörös vonalhoz, amely mögött az ökoszisztéma degradációja visszafordíthatatlanná válhat – figyelmeztetett Dr. Radoslava Bekova, a tanulmány szerzője. Hozzátette: döntően az ipari halászat az, ami közvetlenül elpusztítja bizonyos fajok populációinak jelentős részét. Részletek
|
|
