- Szeptember 7-én lép hatályba az Európai Bizottság új rendelete, amely módosítja a prémes állatoktól eltérő, nem kérődző haszonállatok állati eredetű fehérjével való takarmányozásának tilalmát. A jogszabály hatályon kívül helyezi a nem kérődző haszonállatok kérődzőkből származó kollagénnel és zselatinnal történő takarmányozására vonatkozó tilalmat. A módosítás értelmében a hatálybalépést követően a nem kérődző haszonállatok takarmányában felhasználható a kérődző állatokból származó kollagén és zselatin. A módosítás a rendeletben előírt követelmények teljesülése esetén engedélyezi a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje baromfitakarmányban való felhasználását. A sertés eredetű feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket előállító létesítmény kizárólag baromfinak, víziállatoknak, prémes állatoknak szánt takarmányokat állíthat elő és ezen tevékenységét engedélyeztetnie kell a telephely szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervezeti egységénél. A módosítás engedélyezi továbbá a rendeletben előírt követelmények teljesülése esetén a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje sertésfélék takarmányában való felhasználását. A hatálybalépést követően engedélyezett továbbá a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje baromfi és sertésfélék takarmányában való felhasználása. Részletek
- Augusztus utolsó hetében az európai terménypiacon a búzaárak tonnánként 273 eurós történelmi magasságba emelkedtek. Decemberre 244 eurós, a jövő évi termésből való szállításra pedig 220 euró körüli áron kötöttek üzleteket, de hasonló szinten (247 euró/tonna) mozognak az azonnali szállítási árak is, amelyek 40 euróval meghaladják a július közepén jegyzett átlagárat. A sütőipari minőségű búzát a francia piacon tonnánként 246 eurón jegyzik, exportra pedig 294 euróért kínálják FOB roueni kikötő paritáson. Rouenben a legutóbbi héten, az új termés megjelenésével az előző heti búzamennyiség háromszorosát rakták hajóra, bár a francia búza minősége ebben az évben a kedvezőtlen időjárás hatására a tavalyinál gyengébb lett. A búzához hasonló mértékű emelkedés tapasztalható a rozsárakban is, mivel az új termésből származó áruért a hamburgi nagykereskedők már 213 eurót kínálnak tonnánként. A Chicagó-i piac az utóbbi napokban emelkedő búza-, kukorica- és szójaárakkal nyitott, amelyek várhatóan begyűrűznek az európai piacokra is. Nagyjából a búzaárak mozgását követik a takarmányárpa árai, amelyek a roueni kikötőben és Hamburgban is átlagosan 230 euró körüli szintre emelkedtek tonnánként. Az EU Bizottság jelentése szerint augusztus 15-ig Európából 2,33 millió tonna búza és 1,68 millió tonna árpa került exportra. Mindkét termék exportjából Franciaország, Románia és Németország részesedett a legnagyobb arányban. Részletek
- Az új kenyér ünnepe alkalmából az Erdélystat elkészítette az ország búzastatisztikáját, amelyből kiderül, hogy Romániában 2,1 millió hektáron 9,1 millió tonna búzát, Erdélyben pedig 475,7 ezer hektáron 2,1 millió tonnát takarítottak be az elmúlt öt év átlagaként. Romániában tehát 4,3, Erdélyben 4,5 tonna volt az éves hektáronkénti termésátlag 2016–2020 között. A termésátlagot nézve Erdély régióin belül is megfigyelhetők különbségek: míg Észak-Erdélyben mindössze 3,5 tonna búza termett hektáronként, addig a Bánságban hektáronként 5 tonna a terméshozam a megfigyelt időszakban. A jelentős arányban magyarlakta régiók közül a búza éves termésátlaga Székelyföldön 3,7, Partiumban 4,0, Közép-Erdélyben 4,3 tonna/hektár. A termésátlag a síkvidéki, jellemzően nagyüzemi termelést folytató megyék esetében magasabb. Erdélyben üzemtípus szerint a búzatermés 49,6%-át az egyéni gazdaságok,1 50,4%-át a társas gazdaságok termelték az elmúlt öt év átlaga szerint. Az erdélyi régiók közül Észak-Erdélyben és Székelyföldön kiemelkedően magas arányban az egyéni gazdaságok aratták le a búza 89,8, illetve 86,0%-át. Közép-Erdélyben a búzatermelés 66,9%-át az egyéni gazdaságok takarították be, Partiumban pedig ez az arány 69,4%. Részletek
- A szakmai és baráti kapcsolatápolás, tapasztalatcsere, valamint egymás programjainak és tevékenységeinek megismerése céljából Szilágykémeren találkoztak augusztus 24-én a Vajdaság és a Partium térségében tevékenykedő falugazdászok. A szerbiai falugazdászok küldöttségét Nagy Miklós, a Vajdasági Gazdaszervezetek elnöke vezette. A beszélgetésekből, az elhangzott szakmai beszámolókból kiderült, a mostanihoz hasonló tapasztalatcserés találkozóknak nagyon is helye és létjogosultsága van, hisz a megnevezésen túl korántsem egyforma a Szerbia magyar lakta településein, illetve a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben tevékenykedő falugazdászok feladata. Így például míg a Partiumban a falugazdászok főként a terepmunkára, a gazdák tájékoztatására és ágazatok szerinti – állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti, állat- és növény-egészségügyi – szaktanácsadásra fókuszálnak, ezzel szemben a Vajdaságban – településenkénti irodákban fogadóórákat tartva – leginkább adminisztratív munkát végeznek a falugazdászok. Részletek
- Támogatást kérnek az államtól a malom- és a pékipari munkáltatók a villamos energia árának „előzmény nélküli” megnövekedése miatt. Szerintük a kenyér drágulása elkerülhetetlen lesz, mert a búza ára is jelentősen emelkedett. A Malom- és Pékipari Munkáltatók Szövetségének (ROMPAN) elnöke elmondta, jelenleg egy tonna kenyérbúza 1100 lejbe kerül, és ilyen drága még soha nem volt ez a gabona augusztusban. Azt mondta, a kenyér előállítási költségeinek mintegy 50 százalékát képezi a búza ára, ezért a termék jelentősen drágulni fog a tél beálltával. Közlése szerint malom- és a pékipari munkáltatók kénytelenek lesznek megtenni ezt a lépést, ha el akarják kerülni a csődöt. Az ágazatot ugyanakkor a villamos energia jelentős drágulása is nagyon nehéz helyzetbe hozza. Aurel Popescu szerint ilyen körülmények között a malom- és a pékipari munkáltatók csak úgy tudnak megmaradni a piacon, ha az állam villanyszámla-támogatást nyújt az ágazatnak. Közlése szerint már tárgyalt erről az energiaügyi miniszterrel, aki ígéretet tett arra, hogy kidolgoznak erre valamilyen megoldást. Részletek
- Tíz városi személyből hét legalább heti egy alkalommal eszik szalámit, kolbászt vagy más húskészítményt, a gyerekek viszont átlagban heti három alkalommal fogyasztanak hideg felvágottakat. Ez az iSense Solutions közvélemény-kutató cég legújabb felméréséből derül ki. Az adatsor rámutat arra is, hogy a rendszeres hústermékfogyasztók mintegy fele heti 50 lejt költ hideg felvágottakra, 30 százalékuk 51–70 lej körüli összeget, és csupán 20 százalék vásárol 70 lej fölött ilyen termékeket. A megkérdezett vásárlók valamivel kevesebb, mint fele rendszeresen tájékozódik a termék összetételéről, és növekszik azoknak a fogyasztóknak a tábora is, akik a hústermékeket helyi feldolgozóktól vásárolják. A felvágottat a vásárlók mintegy 44 százaléka a magas hústartalmú, száraz, téliszalámi típusú választékot keresi és jelentősen csökkent a főzéssel készített szalámik hazai piaca is. A megkérdezettek szerint a felvágott kiválasztása mellett utolsó helyen szerepel az ár, a legfontosabb érv az ízvilág és az összetétel. A városi lakosság jelentős része még mindig a nagy áruházláncok polcairól vásárolja meg a hústerméket, de a korábbi felmérésekhez képest elmozdulás tapasztalható a lakóhelyhez közeli kis üzletek és a piacok irányába. Előbbiben 18, utóbbiban 12 százalék vásárol hústerméket. Részletek
- A légkörbe kerülő metán mennyiségének csökkentése gyorsabban hozhat eredményt a globális felmelegedés elleni küzdelemben, mint a szén-dioxid elleni lépések – az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás két fő forrása az állattenyésztés, valamint a kőolaj- és földgáztermelés – előbbi a globális metánkibocsátás harmadáért, míg az utóbbi az ötödéért felel. Az állattenyésztésben egyebek közt speciális takarmányozással, sőt tehénmaszkkal is kísérleteznek a szakemberek a metánkibocsátás csökkentésére. Az Egyesült Királyságban működő Zelp agrotechnológiai startup például egy olyan szarvasmarhamaszkot fejlesztett, amely az állat böfögése metántartalmának felét képes semlegesíteni. A svájci Mootral fokhagyma- és citruskivonatot tartalmazó takarmánykiegészítőjével a cég szerint akár 38 százalékkal csökkenthető a szarvasmarha metánkibocsátása. Egy nemrég elvégzett kutatásból pedig az derült ki, hogy a szarvasmarha-takarmányhoz adagolt kis mennyiségű tengeri hínár akár a káros gáz 82 százalékos csökkenéséhez is vezethet. Részletek
|
|
