×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél, 2021. április 26.

2021.04.26 - 14:10

Támogatások

  • Május 4-éig fogadják az idei első negyedévi gázolajár-támogatásra vonatkozó igényléseket a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség megyei kirendelt­ségeinél. A határidőt azért hosszab­bították meg, mert az igénylések benyúj­tásának eredetileg megszabott utolsó napja, 2021. április 30-a munka­szüneti nap. A kérvényeket elekt­ronikus úton kell eljuttatni az APIA megyei kirendelt­ségeihez a kért doku­mentumok eredetivel megegyező másolatával együtt. Idén a gázolaj-támogatás értéke literen­ként 1 lej 57 bani. Az APIA vezető­sége felhívja az érin­tettek figyelmét, hogy az államilag ártámo­gatott gázolaj eladása vagy más célokra való felhasz­nálása kihágásnak minősül és 5 000–20 000 lejjel büntet­hető. Akik hamis adatok révén vettek fel támo­gatást, három évig elvesztik jogukat a támo­gatásra. Részletek

  • Közvitára bocsátotta a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium a szarvas­marha­tenyésztők megsegí­tésére irányuló állami támogatás létre­hozásáról szóló sürgősségi kormány­rendelet-tervezetet, a Covid-19 gazdasági válság kontex­tusában. A sürgősségi kormány­rendelet-tervezet szerint a szarvas­marha állomány és/vagy a megtermelt és értékesített tej mennyisége után kaphatnak támogatást az állattartók. Igényelhetik azok a magán-, illetve jogi személyek, akiknek a gazda­ságában 2021. január 31-én legalább három, tizenhat hónapot betöltött szarvas­marha volt. Ehhez hozzá­adhatók a legalább 7 hónapot betöltött egyedek is. A tej esetében bizonyí­taniuk kell, hogy 2021 január­jában értékesí­tettek tejet. A kéréseket és az igazoló dokumen­tumokat a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség (APIA) megyei, helyi vagy bukaresti központ­jához kell majd beadni vagy elekt­ronikus formá­tumban elküldeni. A benyújtás idő­tartama a sürgősségi rendelet hatályba lépésétől számított 30 munkanap. Részletek

  • Elfogadta a parlament a 138/2008-as számú törvény 66-os pontjának a módosí­tását előíró tervezetet, amelynek értelmében megtérítik a gazdáknak az öntözési költségeit. A támo­gatást az Országos Talajjavító Hatóság költség­vetéséből fedezik. A pénz egyaránt fordítható a víz vagy a villamos energia árának kifizetésére vagy a használt eszközök beszerzésére. A költségek legtöbb 50 százalékát térítik meg azoknak a gazdáknak, akik többéves vagy időszakos szerző­déseket kötnek. A jogszabály módosítása azt követően lép hatályba, hogy az államelnök kihirdette és megjelent a Hivatalos Közlönyben. Az alkalmazási normáit a Hivatalos Közlönyben való meg­jelentést követő 30 napon belül kidolgozza a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium. Részletek

  • Elkezdte a 2020-ra járó országos átmeneti kiegészítő támogatások (ANT) folyósítását a Mező­gazdasági Inter­venciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), miután múlt heti ülésen a kormány elfogadta és határo­zatban rögzítette a célra szánt keret­összegeket. Az ANT 1-es jogcímét a tavaly terület­alapú támoga­tásra jelölt szántó­földekre folyósítja az APIA. A célra elkülönített 42 millió 527 ezer eurós keret­összeg hektáron­ként 5,98 eurós többlet­támogatást jelent. Az ANT 3-as jogcímből részesülő kender­termesztők hektáronként 5,6 eurót kapnak. Az ANT 4-es jogcímre jogosult dohány­termesztők örvend­hetnek a legnagyobb, hektáron­kénti 790 eurós támo­gatásnak. A komló­termesztőknek elkülönített ANT 5-s jogcím hektáron­ként 181,3 eurós kiegészítő támogatást jelent. Az ANT 6-os jogcímen belül a cukor­répa­termesztő gazdáknak hektáronként 32,15 eurót folyósítanak. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • A száraz növényzet elégetésére vonatkozó tiltásra figyel­mezteti a gazdákat a környezet­védelmi őrség, rámutatva arra, hogy a törvény­szegők komoly bírságot kockáz­tatnak. Amennyiben nem növény­védelmi szempontok indokolják, illetve nem a kártevők elszaporo­dásának a megaka­dályozása a cél, magán­személyek esetében 3000–6000 lejes, míg jogi személyek esetében 25 000–50 000 lejes bírság róható ki azokra, akik úgy égetik a tarlót vagy a száraz növény­zetet, hogy ezzel veszélyez­tetik az emberek, az állatok, valamint a növények épségét, egészségét. Indokolt esetben három hónaptól egy évig terjedő börtön­büntetést is kiszabhat a bíróság. A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség (APIA) arra figyel­mezteti az uniós támoga­tásban részesülőket, hogy kötelesek betartani a jó agrár­gazdasági és környezet­védelmi feltételeket, amely többek között megtiltja a szántó­földek tarlójának és az ott található növényi maradékok, valamint az állandó rétek növényzete elégetését. Részletek

  • Május végére újra megnyílnak az állatvásárok – közölte Călin Matieș Fehér megyei szenátor,  Dr. Robert Chioveanu, az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmiszer­biztonsági Hatóság vezetőjének az ígéretére hivatkozva. A be­jelentés értelmében az állat­vásárok újranyitása az élő sertések forgalma­zásának kivételével történik, ugyanis az ország több megyéjében is vannak afrikai sertés­pestises gócok. Az állat­vásárok megnyitást megyénként fogják engedé­lyezni, a terület járvány­ügyi helyzetétől függően. Călin Matieș közölte, bár a sertés­tartók számára továbbra is érvényes lesz a korlátozás, a vásárok megnyitása így is egy kisebb győzelemmel ér fel, az állat­tenyésztők számára ugyanis hatalmas kiesést okozott a korona­vírus-pandémia. Részletek

  • Románia nem fog pénzt kapni öntözési rendszerek építésére az európai helyre­állítási alapból, mivel az Európai Bizottság a román féllel folytatott tárgyalások során világossá tette, hogy a korona­vírus utáni helyre­állítást és ellen­álló­képesség kiépí­tését célzó eszköz nem ilyen típusú beruházások finanszí­rozására lett kitalálva. Ezt Dan Barna miniszter­elnök-helyettes jelentette be a Román Közszol­gálati Televí­zióban. Öntözési rendszerek kiépítésére 3 milliárd euró szerepel a kormány által kidolgozott tervekben, az Európai Bizottság azonban ezt nem tartja olyan reformnak, amely a pandémia utáni helyre­állítást segítené. Dan Barna azt mondta, az öntözési rendszerek kiépítésére más forrásokat fognak biztosítani az állami költség­vetésből vagy a mező­gazdasági strukturális támoga­tásokból. Részletek

  • A mezőgazdasági ágazat is megérezte az USR-PLUS és a PNL egymásnak feszülését a Vlad Voiculescu egészség­ügyi miniszter leváltása utáni időszakban. Cristian Ghinea, az USR-PLUS-os európai alapokért felelős miniszter kihúzta a kormány által elkészített helyre­állítási tervből annak a nyolc regionális mező­gazdasági raktár építésére vonatkozó projektet. A libe­rálisok által delegált mező­gazdasági miniszter, Adrian Oros szerint az európai helyre­állítási alapból felépített raktá­rakban tárolták volna a helyi gazdák által meg­termelt javakat, amíg a szálloda és vendég­látóipar egységei átvették volna azokat vagy előkészí­tették volna exportra. Részletek

  • Adrian Oros mező­gazdasági miniszter szerint Romá­niában a közel­jövőben nem alakul ki élelmiszer­válság, sertés­hús­válság viszont máris van, és a zöldségek terén is gondok vannak. Erről a Digi24 hírtele­vízióban beszélt a szaktárca­vezető, megjegyezve, európai viszony­latban is voltak egyeztetések a témában, és arra a következ­tetésre jutottak, hogy semmilyen jel nem utal élelmiszer­válság kialaku­lására. Arra figyel­meztetett azonban, hogy a sertéshús terén évi 620 millió euró a külkeres­kedelmi mérleg hiánya, a zöldsé­geknél pedig az import értéke 500 millió euróval haladja meg az exportét. Előbbi az afrikai sertéspestis számlájára írható, utóbbi azért alakul­hatott ki, mivel Románia „strukturális problémával” küzd, vagyis sok a kistermelő, akiknek kisebb a tárgyaló­ereje. Hang­súlyozta, az egyetlen valós megoldás a gazdák társulása lenne. Részletek

  • Újabb, csaknem 25 ezer sertés elpusztí­tásáról döntöttek a romániai hatóságok, miután az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmiszer­biztonsági Hatóság afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki a bánsági Gátalján a Smithfield húsfel­dolgozó tröszt egyik sertés­farmján. Egy másik fertőző gócot, a szintén Temes megyei Honoros község egy háztáji gazda­ságában azonosí­tottak. Az ANSVSA legutóbbi összesítése szerint Romá­niában csaknem 400 aktív sertés­pestis-gócot tartanak nyilván. A kór négy évvel ezelőtti megjele­nése óta csaknem 5500 vaddisz­nónál is kimutatták a kórokozó jelenlétét. Adrian Oros mező­gazdasági és vidék­fejlesztési miniszter szerint az afrikai sertéspestis több mint 600 millió eurós veszteséget okoz Romániának, olyan körül­mények között, amikor a hazai sertéshús-fogyasztás legfeljebb 30 százalékát fedezik a belföldi termelők. A kór­okozó megjelenése előtt részesedésük még elérte a 60 százalékot. Részletek

  • Visegrádi Együtt­működés négy országa: Magyar­ország, Lengyel­ország, Szlovákia és Csehország, valamint további négy meghívott: Bulgária, Horvát­ország, Románia és Szlovénia agrár­miniszterei video­konferencián tárgyaltak többek között a Termő­földtől az asztalig stratégiáról és a Közös Agrárpolitika stratégiai tervezési folyamatáról. Hangsú­lyozták: a stratégia meg­valósí­tásához az élelmiszer ellátási lánc minden szintjén szükséges a termelé­kenység és az erőforrás-haté­konyság növelése, mely a digitali­záció számos új lehetősé­gével érhető el. A fenn­tartható élelmiszer­rendszerben a folyamatok globális áttekin­tésével vissza­szorít­hatóvá válik az élelmiszer-pazarlás, a felesleges mennyi­ségben megtermelt élelmiszert pedig a hiánnyal küzdő piacokon lehet értékesíteni. A szak­miniszterek egyet­értettek abban, hogy a stratégia néhány esetben meghatároz konkrét célértéket, ezek között szerepel az ökológiai gazdál­kodásba vont területek arányának 25 százalékkal való növelése, ez célzott vidék­fejlesztési támogatásokkal is elősegíthető. Részletek

  • Komoly feszültséget okoz az Európai Unió csúcs­szervezetei között a gén­módosított növények (GMO-k) engedélye­zésének kérdése. Míg a tagállamok többsége határo­zottan elutasítja a GMO-k termesztését, addig az Európai Bizottság engedé­lyezné a az egyik nagy növény­védelmi vállalat a gyomir­tóknak is ellenálló, gén­módosított kukorica­fajtáját. Az EP képviselői ismételten felszólították a Bizottságot, hogy addig ne adjon ki a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechno­lógiával módosított növényekre vonatkozó engedélyt, amíg nem került sor a maradé­kanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó, egyedi kivizsgá­lására. A gén­módosí­tással az a cél, hogy a növény egy másik faj, például egy baktérium génjének a beépítésével olyan új tulajdon­ságokkal rendel­kezzen, amelyekkel nagyobb lesz a termés­hozam. Ilyen például a legtöbb génmó­dosított kukoricafaj, amelyek jellemző új tulajdon­sága, hogy immár maguk termelik meg a rovarölő szert, így nem kell vegy­szerezni az ültetvényt, vagy ellen­állnak a vegysze­reknek. Részletek
Címkék:
#hírlevél
Hírlevél 2021. szeptember 20.
Közvitán az a kormány­határo­zat, amely a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásáról rendelkezik. Közzétették a egységes terület­alapú támogatás, a redisztributív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás tervezett értékét. Szeptember 15-től meg­nyitották azt a hatodik időszakot, amikor benyújt­hatók az erdősítési támoga­tások kérelmei. Az APIA elkezdte a szarvas­marha­tenyésztőknek szánt, úgynevezett Covid-támogatás folyósítását.
Hírlevél 2021. szeptember 13.
Az Országos Vidék­fejlesztési Program keretében 87 millió euró támogatást kínálnak a kis méretű gazda­ságok felzárkóztatására. Októbertől 1 millió euróra pályáz­hatnak a hazai önkor­mányzatok a 4.3-as intézkedés keretében a vidéki infra­struktúra fejlesztésére, mező­gazdasági utak létesítésére és korszerűsítésére. Átlépte a 230 ezres határt a Romániában nyilván­tartott traktorok száma. Háromszáz­negyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működte­téséhez. Sikeres volt a Partiumi Falugazdász Hálózat Vidék a városban rendez­vénye.
Hírlevél 2021. szeptember 6.
Idén ősszel 52 millió lejt különí­tenek el a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásának finan­szíro­zására. Október 18-án kezdi az egységes területalapú támogatási kérelmek előlegének a folyósítását az APIA. A támogatási összeg 5 százaléktól akár 100 százalékos megvonását is kockáztatják azok a gazdák, akik engedély nélkül égetik el a száraz növényeket, illetve azok marad­ványait a szántó­földeken valamint a legelőkön. Az energia­árak növeke­dése és más tényezők átlagban 10-12 százalékos élelmiszerdráguláshoz vezethetnek a következő hóna­pokban, és a sertés­hús, a tejtermékek és a kenyér drágulása ennél is nagyobb mértékű lehet.
Cookie